Külföld
Ahogy a gazdaságokat tönkretette, úgy dagadt egyre Soros pénztárcája
Soros első hírhedt akciója a brit font bedöntése volt
George Sorosnak köszönhető az 1992. szeptember 16-i „fekete szerda”, a brit font összeomlásának napja. A spekuláns alapja akkor arra számított, hogy mivel a fontot túlértékelten léptették be az európai árfolyamrendszerbe (ERM), a szigetországi gazdaság recessziója közepette a brit pénzt előbb-utóbb le kell értékelni. Ezért hatalmas összegben épített ki úgynevezett short pozíciót a font ellen. Soros jól kalkulált, a font árfolyama szeptember 16-án hatalmasat esett, a Soros Fund pedig 1,1 milliárd fontot keresett, az események hatására pedig Nagy-Britannia kilépett az ERM-ből. A „fekete szerda” máig ható gazdaság- és politikatörténeti traumaként él a brit köztudatban, a spekulánsok támadásának következményeit nem egyszerű pontosan fölmérni.
Az világos, hogy rövid távon Soros volt a lépés legnagyobb nyertese, aki óvatosabb becslés szerint is közel egymilliárd dollárt tett zsebre, ráadásul innentől kezdve már csak úgy hivatkoztak rá, mint az emberre, aki bedöntötte a fontot és térdre kényszerítette a Bank of Englandet.
Soros ázsiai spekulációi
Soros ott volt 1997-ben Délkelet-Ázsiában is, hogy befektetési alapkezelőjével hasonló műveletet végrehajtva, tönkretegye a regionális valutákat. Az 1980-as években, egészen az 1990-es évek közepéig, Malajzia jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül a sikeres miniszterelnök, Mahathir bin Mohamad vezetése alatt. 1997 júliusában azonban a délkelet-ázsiai valutákat spekulatív támadás érte, mely nagyon hamar a régió egészének válsághoz vezetett. A krízis kirobbanása egyértelműen a milliárdoshoz volt köthető. Soros ugyanis a thai bath és a maláj ringgit gyengülésére játszva shortolt, aminek következtében ezek a nemzeti valuták néhány hét alatt hihetetlenül gyorsan leértékelődtek. A kormányok és a jegybankok erőteljes beavatkozásra szánták el magukat, és több milliárd dollárt költöttek a shortoló Sorostól a piacokra ömlő nemzeti valuták felvásárlására. Egyedül a malajziai jegybanknak hatmilliárd dollárjába került az, hogy megpróbáljon véget vetni a nemzeti pénz értékvesztésének.
A francia bíróság előtt
Régebbre nyúlik vissza Soros harmadik nagy port felvert ügye, a francia Société Générale nagybank (SocGen) részvényeinek adásvétele. 1988-ban Soros tudomást szerzett róla, hogy egy befektető a bank ellenséges felvásárlására készül. Pár nappal később a Soros Fund 95 ezer SocGen-részvényt vásárolt, majd haszonnal adott túl rajtuk. A francia hatóságok 1989-ben bennfentes kereskedés gyanújával vizsgálatot indítottak, és 2002-ben elmarasztaló ítélet született, amelyet Soros fellebbezése után a legfelsőbb bíróság megerősített.
Soros padlóra küldte volna az OTP-t
A Soros Fund Managementet több mint tíz éve Magyarországon is megbüntették. Majdnem félmilliárd forintos bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet a 2008. október 9-i tőzsdei kereskedés végén, az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. A PSZÁF megítélése szerint a 251 ezer darab részvénnyel végrehajtott shortolás célja a részvény árfolyamának leszorítása volt, az OTP a kereskedés végén több mint kilenc százalékot zuhant. Soros már 1994-ben is meg akarta szerezni az OTP-t. Ez meghiúsult, amit Soros nem bocsátott meg az OTP-nek, és azóta is igyekszik tönkretenni a bankot – emlékezett vissza 2009-ben Boros Imre közgazdász, egykori miniszter a történtekre.
A magyar származású amerikai milliárdos spekuláns pénzügyi terjeszkedésében, hálózatának kiépítésében a humanitárius érv sokszor csak mázként szolgált és szolgál, hogy azzal elfedje a valós szándékokat. Az országok, melyek a puskája csöve elé kerültek rendre hatalmas veszteségeket könyvelhettek el, míg Soros pénztárcája csak dagadt és dagadt.
Arról, hogy Soros most ismét Magyarországot, emellett pedig Lengyelországot is kipécézte hatalmi játszmái új színterének, itt olvashat többet!
