Külföld

Brüsszel az, aki zsarol, nem hazánk

Az európai költségvetés vétóját nem Magyarország okozza, hanem azok, akik előidézték az ehhez vezető helyzetet – hangsúlyozta Kovács Zoltán

Zavart okozott az uniós intézményekben a költségvetés magyar és lengyel vétója, noha kezdetektől fogva egyértelmű volt. Az igaz­ságügyi miniszter szerint Brüsszel a jogállamiság terén kettős mércét alkalmaz a tagállamokkal szemben.

Brüsszel az, aki zsarol, nem hazánk
Lengyel–magyar egység: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a V4-csúcson
Fotó: AFP/Wojtek Radwanski

Pánikba estek Brüsszelben a Politico szerint, miután a lengyel és a magyar kormány közölte, megvétóz minden jogalkotást a következő hétéves uniós költségvetéssel és a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő helyreállítási alappal kapcsolatban. A két ország álláspontja régóta ismert, már az állam- és kormányfők júliusi egyeztetésekor egyértelműsítették, hogy nem fogadják el az uniós források politikai feltételekhez kötését – ennek ellenére egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomata a brüsszeli lapnak azt mondta, nincs B-tervük.

A német Tagesspiegel szerint Angela Merkel kancellár – mivel Németország az unió soros elnöke – a múlt hét végén is megpróbálta latba vetni a befolyását, amikor Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel beszélt, de a két vezető tartotta magát eddigi álláspontjához. Orbán hétfőn levélben értesítette a vétóról Merkel mellett az uniós intézmények vezetőit, hangsúlyozva, hogy amíg nincs mindenről megegyezés, nincs semmiről megegyezés.

A költségvetés és a helyreállítási alap szerepelni fog az uniós állam- és kormányfők csütörtöki videókonferenciáján is, amit a koronavírus-járványra adott európai válaszok megvitatására hívtak össze.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő tegnap a közrádióban azt nyilatkozta, Lengyelország olyan új javaslatokat vár az Európai Unió részéről, amelyek összhangban állnak az uniós szerződésekkel. A Dziennik Gazeta Prawna felmérése szerint egyébként a lengyelek 57 százaléka támogatja a vétót.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja tegnap támogatásáról biztosította a kormánynak magyar emberek védelmében hozott döntését. „Brüsszel egy olyan erőszakos politikai zsarolóeszközt akar létrehozni, amelynek végső soron az a célja, hogy a magyarokra erőltessék a bevándorlókat” – hangsúlyozták keddi közleményükben. „Nem Magyarország az, amely zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem épp ellenkezőleg. Mi a magyar emberek mellett állunk és megvédjük az érdekeiket, míg a baloldal a magyar emberekkel szemben megint Brüsszel oldalára állt” – írták.

„Az európai költségvetés vétóját nem Magyarország okozza, hanem azok, akik előidézték az ehhez vezető helyzetet” – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár hétfő este az M1-nek. Hangsúlyozta, bármiféle új mechanizmus bevezetése az uniós alapszerződés módosítását igényelné.

Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap részt vett az Általános Ügyek Tanácsának videókonferenciáján, ahol Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország jogállamisági helyzetét tárgyalták az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek. Felszólalásában rámutatott, hogy az Európai Bizottság számos ügyben kettős mércét alkalmazott. Egyebek mellett a kormányzat által kinevezett belga vagy dán médiahatóságok függetlenségével kapcsolatban más standardokat alkalmaz, mint az Országgyűlés által, minősített többséggel választott magyar médiatanács esetében. Megjegyezte, a jogállamiság barátai is más mércével mérik magukat, mint Magyarországot: „csak akkor érdekes számukra a jogállamiság, ha azt politikai és ideológia zsarolásra tudják felhasználni”.

Az EU megoldás helyett bűnbakot keres

„Múlt héten még csak morális elvekre támaszkodó figyelmeztetéseket fogalmaztak meg az Európai Parlament tisztségviselői, hétfőn azonban a bűnbakkeresés érdekében elkezdődött a magyar és lengyel kormányokra mutogatás is” – idézte fel lapunknak Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese. Felhívta a figyelmet, hogy „a két ország kormányfője tartotta magát ahhoz az állásponthoz, amit az uniós költségvetési tárgyalások kezdete óta következetesen képviselt: amennyiben az EU az uniós forrásokat nem pontosan körülhatárolt, mérhető, bizonyítható, a források felhasználása szempontjából releváns feltételekhez akarja kötni, úgy Magyarország és Lengyelország nem fog hozzájárulni a költségvetés elfogadásához”. A szakértő szerint Brüsszelben senki sem hitte el, hogy a két, még mindig újnak megpecsételt tagállam – a minden oldalról tapasztalható politikai nyomásnak ellenszegülve – vétót emel egy ilyen jelentőségű kérdésben. Kurucz Orsolya hangsúlyozta, nem a magyar és a lengyel kormány, hanem az uniós intézmények mentek szembe azzal a júliusi megállapodással, amely ebben a kérdésben az egyensúlyt jelenthette volna. „Ha tiszteletben tartották volna az EU fő döntéshozó grémiumának nehezen kialkudott álláspontját, akkor hétfőn az összes tagállam be tudott volna állni a költségvetést és a helyreállítási alapot szabályozó rendeletek támogatása mögé, a bajba jutott déli tagállamok pedig fellélegezhetnének, hogy folyósításra kerülhetnek a gazdaságélénkítést szolgáló források” – jegyezte meg. (ŐM)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom