Külföld

Varga Judit: A Magyarország elleni vádakból egy szó sem igaz

Egy rövid videórészletet osztott meg Varga Judit a BBC Hard Talk című műsorából Facebook oldalán kedden este Varga Judit.

Varga Judit: A Magyarország elleni vádakból egy szó sem igaz
Varga Judit: Tudom és hiszem, hogy Magyarország és a magyar emberek hangja egyre hangosabban hallatszik Európa-szerte
Fotó: Facebook/Varga Judit

„Volt itt minden mint a búcsúban: kérdések helyett unalomig ismert vádaskodás, elfogulatlanság BBC módra, tények helyett liberális lózungok, bűnbakgyártás, zsarolás és néhány megmosolyogtató dezinformáció. Remélem egyetértenek velem, hogy a magas labdák nem maradtak lecsapás nélkül és a vádak sem határozott válasz nélkül” - írta az igazságügyi miniszter.

A tárcavezető szerint az interjú tanulsága, hogy nincs felesleges lehetőség és főleg nincs elvesztett mérkőzés, amíg a mérkőzést le nem fújják: Európa talán legnézettebb (ma többször megismételt) politikai műsorának is hála talán ma az európai közvélemény többsége számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyarország elleni vádakból egy szó sem igaz és, hogy nem mi zsaroljuk Brüsszelt, hanem fordítva.

Objektum doboz

„Tudom és hiszem, hogy Magyarország és a magyar emberek hangja egyre hangosabban hallatszik Európa-szerte és biztos vagyok benne, hogy erre a tiszta, őszinte hangra rég nem volt akkora szüksége az öreg kontinensnek, mint napjainkban” - tette hozzá a miniszter.

Zászlókat a magasba, fel győzelemre! - írta bejegyzése végén Varga Judit, aki azt is közölte, holnap reggel a teljes, 24 perces interjút is megosztja majd a Facebook-oldalán.

Varga Judit a FAZ-nak is nyilatkozott

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Zsarolásról van szó címmel közölt interjút a hírportálján a magyar igazságügyi miniszterrel.

A politikus az európai uniós támogatások kiutalásának jogállami feltételekhez kapcsolása körüli vitáról szólva aláhúzta, hogy „Lengyelország és Magyarország a saját bőrükön tapasztalták, miről is van szó valójában: nem az értékekről, hanem az olyan országok közönséges zsarolásáról, amelyek nem követik a többségi trendet az olyan területeken, mint például a migráció vagy a családügy”.

Arra a kérdésre, hogy mit javasol az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége munkájának révén az Európai Parlamenttel (EP) kidolgozott megoldás helyett, azt mondta, hogy a kormány támogat „egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat”.

„Ez csak a tagállamok közötti egyhangúság elve szerint lehetséges, hasonlóan az EU-Szerződés 7. cikkelyének (2) bekezdése szerinti esethez. Ehelyett a Bizottság egyáltalán nem objektív jelentéseit látjuk, amelyek nagyrészt azon nem kormányzati szervezetek véleményén alapulnak, amelyek teljes mértékben ellenzik a magyar kormány politikáját” - fejtette ki a miniszter.

Aláhúzta, hogy „egy perc alatt átmehetne Magyarország jóváhagyásával” egy olyan mechanizmus, amely a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács júliusi megállapodásában foglaltak alapján védené a közösség költségvetését.

Abban a megállapodásban szó sem volt jogállamisági mechanizmusról, és ha a német soros elnökség és az EP megegyezésével mégis bevezetnének egy ilyen mechanizmust, sérülne az az elv, hogy „+semmi sincs eldöntve, amíg nincs minden eldöntve+”.

„Ezt többségi határozattal sem lehet megkerülni. Mi vagyunk éppen azok, akik védik a Szerződéseket, mert a jogállamiságot nem lehet a jogállamiság megsértésével megvédeni” - hangoztatta Varga Judit.

A jogállamiság magyarországi helyzetéről szólva leszögezte, hogy „Magyarország jogállam”, amit az ügyészségek tagállamok közötti összehasonlítása egyértelműen ki is mutatna, de az Európai Bizottság elmulasztotta ezt az összehasonlítást a jogállamiságról szóló jelentésében.

Egy sor tagállami példát ismertetve felvetette, hogy vajon „miért mindig csak a magyar rendszerrel van probléma”, amikor „Magyarországon az ügyészség teljesen független és csak a parlamentnek tartozik felelősséggel”, a bíróságok pedig „szervezetileg teljesen függetlenek és saját maguk döntenek a bírósági elnökökről”.

Hozzátette, hogy Magyarországon „a vádakat mindig kivizsgálják, még magas rangú politikusok esetében is, függetlenül a párthovatartozásuktól”, a kormány és az ügyészség pedig „szorosan együttműködik az OLAF európai csalásellenes ügynökséggel”.

Ezt mutatja a többi között, hogy az OLAF jelentésében szereplő ügyek 47 százaléka vádemeléshez vezet Magyarországon, holott az uniós átlag csupán 39 százalék - mondta Varga Judit, felvetve: „miért csak a magyarok és a lengyelek vannak állandóan a vádlottak padján?”

A sajtó helyzetéről elmondta, hogy a jogállamiság állítólagos hiányának bizonyítékául az újságírók által az Európa Tanácshoz intézett panaszok száma szolgál, míg egy másik, pontosan ugyanannyi panasszal rendelkező ország esetében az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ez viszonylag kevés.

Így „tehát van bizonyítékom, amikor megállapítom, hogy a jogállamisági jelentés állításai egyenlőtlenségen alapulnak, és pusztán ideológiai zsarolások. Ilyen alapra egyetlen szankciós mechanizmus sem épülhet fel” - jelentette ki az igazságügyi miniszter.

Kapcsolódó írásaink