Külföld

„Börtönszigetté változtatnák Gran Canariát”

Tovább súlyosbodik a migrációs helyzet a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken – Több ezer menedékkérő hollétéről nincs információjuk a görög hatóságoknak

Túlterheltek a hatóságok az egyre több érkező migráns miatt a Kanári-szigeteken. A spanyol kormány minél hamarabb hazatoloncolná azokat, akik nem szorulnak védelemre, Gran Canaria sziget kabinetelnöke pedig élesen bírálta az Európai Uniót.

„Börtönszigetté változtatnák Gran Canariát”
Arguineguín kikötőjében bevándorlók ezrei várakoznak, az érkezők többsége marokkói fiatal
Fotó: AFP/Desiree Martin

Ismét ezernél több migráns érkezett egy hétvége leforgása alatt a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre. A Gran Canaria szigeten található Arguineguín kikötővárosban menedékkérők ezrei várakoznak az ARD német közszolgálati médiatársaság híradója, a Tagesschau riportja szerint. Az érkezőket koronavírustesztnek vetik alá, a fertőzötteket izolálják, a többieket táborokba viszik, amelyek befogadóképessége szűkös, ezért gyakran üres hotelekben szállásolják el a migránsokat.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet európai igazgatóhelyettese, Judith Sunderland szerint sokan napokig várakoznak a kikötőben. Az érkezők többsége marokkói fiatal, de egyre több az érkező Szenegálból, Guineából, Maliból és Elefántcsontpartról. A hatóságok túlterheltek a migránsáradat miatt, idén legalább tizenötezer bevándorló érkezett a Kanári-szigetekre, aminek egyik oka, hogy a Marokkóból Dél-Spanyolországba vezető tengeri útvonalat szigorúan ellenőrzik.

Gran Canaria kabinetelnöke, Antonio Morales a Tagesschaunak azt mondta, Európa börtönszigetté akarja változtatni a szigetet, ahogyan tették ezt korábban Leszbosszal vagy Lampedusával. Carolina Darias régiókkal való együttműködésért felelős spanyol miniszter pénteken a Kanári-szigetekre látogatott, ahol ígéretet tett arra, hogy katonai épületeket is meg fognak nyitni a migránsok elhelyezésére. Darias szerint azokat a migránsokat, akik nem szorulnak védelemre, ki kell toloncolni, a spanyol kormány pedig a szorosabb együttműködés érdekében tárgyal a származási és tranzitországokkal.

Az Alan Kurdi mellett egy újabb hajóval is mentene migránsokat a Földközi-tengeren a német Sea-Eye nem kormányzati szervezet.

A Die Welt című lap szerint az NGO közölte, hogy a kiszemelt hajó Mecklenburg-Elő-Pomeránia egyik kikötőjében állomásozik, és Sea-Eye 4 néven működtetnék. Jelenleg egy civil hajó, a spanyol Open Arms ment embereket a Földközi-tengeren, miután több járművet lefoglaltak az európai hatóságok.

Menedékkérők ezrei tűntek el a görög hatóságok elől – írta az ORF osztrák közszolgálati műsorszolgáltató tegnap. Nótisz Mitarákisz bevándorlási miniszter a múlt héten közölte: több ezer olyan bevándorló hollétéről nincs információjuk, akiknek a menedékkérelmi eljárása még nem fejeződött be. A politikus nem zárta ki, hogy sokan illegálisan élnek Görögországban, vagy továbbutaztak más uniós tagországokba. A tárcavezető beszélt arról is, hogy körülbelül 84 ezer kérelmi eljárás van függőben az országban.

Iszlamista fenyegetés


Motiválhatják a terroristákat az európai merényletek


A német alkotmányvédelmi hivatal szerint a közelmúltban Bécsben és Franciaországban történt terrortámadások után fennáll a veszélye további merényleteknek Európában. A dzsihadisták sikerként élik meg a támadásokat, ami az iszlamistákat merényletek elkövetésére buzdíthatja – mondta Joachim Albrecht, a németországi Schleswig-Holstein tartomány alkotmányvédője a dpa hírügynökségnek. Szerinte hiba lenne azt gondolni, hogy
az Iszlám Állam területi veszteségei után a terrorszervezet nem jelent többé veszélyt. Ausztriában közben zajlik a nyomozás a november elején Bécsben történt merénylettel kapcsolatban. A négy ember életét kioltó terrorista taxival érkezhetett a helyszínre, az egyik sofőr a Profil című lap szerint közölte a rendőrséggel, hogy a merénylet estéjén az egyik utasa hasonlított az elkövetőre. Emmanuel Macron francia elnök a Le Grand Continent lapnak adott interjúban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy csak nagyon visszafogott nemzetközi támogatást kapott az elmúlt hónap franciaországi iszlamista merényletei után. Jelezte, hogy országa nem fogja a szólásszabadsághoz való jogát megváltoztatni csak azért, mert az máshol sokkot okoz.
(HSz)

Kapcsolódó írásaink