Jobban kezeli Közép-Európa a válságokat

Közép-Európa jobban megküzd a válságokkal, mint a nyugati országok – jelentette ki lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég Alapítvány jogi szakértője az államok és a kormányok szerepét firtató kérdésünkre elmondta, a visegrádi négyek országai mind a koronavírus-járvány, mind a tömeges illegális bevándorlás és az azzal szorosan összefüggő terrorizmus elleni küzdelemben egyaránt jobb eredményt tudnak felmutatni.

A Covid-járvány terjedését mutató adatok alapján kijelenthető, hogy drámai helyzet uralkodik Európa nyugati felén, mivel pél­dául Spanyolország, Franciaország is elkésett, illetve nem kellő hatékonyságú intézkedéseket vezetett be az első hullámban, így ahogy tavasszal, úgy most is eluralkodott a káosz. Ifj. Lomnici leszögezte, Közép-Európát tavasszal felkészültebben érintette a pandémia. A koronavírus-járvány első hullámának idején Magyarország nemzetközi összehasonlításban is eredményesen védekezett, sikerült időt nyerni az egészségügy felkészítésére. A visegrádiak időben meghozták a szükséges intézkedéseket, ezért tavasszal a védekezésben is jól teljesítettek, továbbá a jelenlegi adatok ismeretében is kijelenthető, hogy konszolidáltabb a járványhelyzet a térségünkben, mint a Nyugat-Európa számos országában – mutatott rá az alkotmányjogász.

A Közép-Európára jellemző jóval kisebb terrorfenyegetettség mögött is az áll, hogy a visegrádi négyek a kezdetektől fogva szigorú migránspolitikát képviselnek. Ifj. Lomnici emlékeztetett: Magyarország többször hangsúlyozta, nem kíván engedni a nyugati országok nyomásának, és nem járul hozzá a bevándorlókra vonatkozó kötelező elosztási mechanizmushoz. Ehhez képest Brüsszel és a legtöbb nyugat-európai ország nem kezelte prioritásként saját állampolgárainak védelmét, és meghirdették a nyitott határokról szóló nyílt társadalom politikáját, üdvösnek tartották a multikulturalizmust, és ösztönözték az illegális migrációt, amely a közbiztonság és az európai polgárok biztonságérzetének romlásához vezetett. Megjegyezte, folyamatosan nő a keresztény templomok, szimbólumok elleni támadások száma Európában. Példaként hozta fel a francia tanár lefejezését, és a Bécs belvárosában történt terrortámadást. A támadások mögött egyértelmű, hogy második vagy harmadik generációs bevándorlócsaládból származó szélsőséges iszlamisták állnak, így kijelenthető, hogy ezek a terrorakciók összeköthetők a korlátozás nélküli befogadást szorgalmazó nyitott határok politikájával.

A Századvég jogi szakértője úgy összegzett, a közép-európai kormányok hatékony járványügyi, közbiztonsági intézkedéseinek, valamint határozott migrációs politikájának révén ma a V4-országokban biztonságosabb az élet, mint a nyugati államokban.