Külföld

Hazánk ellen áskálódnak Brüsszelben

„Megeshet, hogy a szavakban mindig kompromisszumot és konszenzuskeresést hirdető eurokratákkal szemben valódi nyelvükön, az erő nyelvén kell majd szembeszállni”

Politikai zsarolásra ad lehetőséget az Európai Parlament által kikövetelt jogállamisági feltételrendszer az Alapjogokért Központ igazgatója szerint. Szánthó Miklós lapunknak úgy fogalmazott: a magyar balliberális képviselők ismét hazánk érdekei ellen dolgoztak Brüsszelben.

Hazánk ellen áskálódnak Brüsszelben
Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ igazgatója
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„Talán azért megdöbbentő, mert annyira számítani lehetett rá: egy magyar momentumos képviselő megint azért lobbizott Brüsszelben, hogy a hazájának rosszabb legyen” – így reagált lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arra, hogy a német soros elnökség és az Európai Parlament (EP) tárgyalódelegációja ideiglenes megállapodásra jutott az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, beleértve a jogállamisági feltételeket. A momentumos Cseh Katalin, a liberális Renew Europe-frakció alelnöke képviselőtársaival együtt üdvözölte a megállapodást, amelynek tárgyalásában részt vettek.

Szánthó szerint tragikomédiába kezd fulladni ez a jelenség, hiszen idehaza kikérik maguknak az ellenzékiek, ha hazaárulózzák őket, miközben külföldön büszkén dicsekednek magyarellenes ármánykodásukkal. Felhívta rá a figyelmet hogy nem eszik olyan forrón a kását, a jogállamiságot az uniós pénzekkel összekapcsoló tervezet, amelyben az EP és az unió soros elnöksége állítólag megegyezett, nemcsak hogy ellenkezik az uniós szerződések szövegével és szembemegy a legutóbbi uniós csúcson elfogadott következtetésekkel, de az EU történetének eddig talán legdurvábban szuverenitásellenes lépése is. Szánthó szerint ez már a parttalanság korlátlansága, hiszen egyfelől továbbra is hivatkozási alap a meghatározhatatlan jogállamiság fogalom, másfelől pedig arra hivatkozva jóformán korlátlanná válna a pénzügyi zsarolás lehetősége is.

„Megint ott vagyunk, ahol a part szakad: Brüsszel azt hiszi, hogy az uniós források könyöradománynak minősülnek, holott az a kommunizmusnak korábban odadobott egész régiónknak történelmi, politikai és gazdasági alapon is jár” – fogalmazott az Alapjogokért Központ igazgatója. Mint mondta, megeshet, hogy a szavakban mindig kompromisszumot és konszenzuskeresést hirdető eurokratákkal szemben valódi nyelvükön, az erő nyelvén kell majd szembeszállni: ugyanis az Euró­pai Tanácsnak nemcsak a fenti tervezetre, de még az uniós költségvetésre és a helyreállítási alapra is igent kell mondania, utóbbiakhoz pedig teljes egyhangúság szükségeltetik és a tagállami parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk. „Tehát vagy sikerül felpuhítani az álláspontokat, vagy eljöhet az a pont, ahol a magyar félnek vétóznia kell az egész költségvetési csomagot” – összegezte.

A csütörtöki megállapodást egyébként élesen bírálta több magyar kormánypárti politikus is. Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerint az uniós forrásoknak a jogállamiság homályos fogalmához való kötésével a politikai zsarolást intézményesítenék. Varga Judit igazságügyi miniszter is elfogadhatatlannak nevezte a feltételrendszert.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom