Külföld

Amerikai elnökválasztás: hatalmas szerepe van a közösségi médiának a tájékozódásban és véleményalkotásban

A mostani amerikai elnökválasztás kapcsán újra előtérbe kerültek a modern technikai eszközökön zajló politikai kommunikációt övező kérdések. Honnan szerzik a szavazatukat befolyásoló információkat, és kikre hallgatnak a magyarok és az amerikaiak, ha a közügyekről van szó? És mekkora szerep jut a közösségi média oldalaknak a politikai véleményalkotásban? - ezekre a kérdésekre kereste a választ a Lounge Group kutatása.

A kutatás szerint az amerikai választók rendszeresebben tájékozódnak közügyekkel, politikai témákkal mint a magyarok. Sőt, a magyarok esetében a tájékozódási nyitottságot, információéhséget az sem növeli, hogy az egyén a következő választásokon biztos résztvevőnek vallja magát, vagyis politikailag aktív.

A politikailag aktív amerikai lakosok 83%-a rendszeresen tájékozódik, és követi a belpolitikai, közéleti közügyekkel kapcsolatos híreket, míg a politikailag aktív, magyar lakosok esetén ez az arány nem éri el a 60%-ot. A teljes magyar mintánkban pedig nincs lényegesen alacsonyabb arányszám e tekintetben, mert az összes kitöltő kicsit több, mint 50%-a viselkedik ekképp.

A magyarok életkorukat tekintve is különböznek politikai, közéleti információéhségüket tekintve – nemcsak a teljes magyar lakossághoz viszonyítva, de az amerikaiéhoz is; a magyar lakosság később kezd el érdeklődni politikai, társadalmi témák iránt. A kutatás szerint a magyar fiatalok (18-29) 33%-a követi a belpolitikai híreket, eseményeket valamilyen rendszerességgel, ezzel szemben az amerikai fiatalok (18-29) 70%-a.

A celebek politizálása

A politikai, társadalmi témákról való beszélgetések, véleménymegosztások sokszínűsége sem jellemző a magyarokra. Hazánk fiai inkább családtagokkal (gyerek, szülő, testvér, egyéb családtag) vagy esetleg közeli baráttal szeretik megbeszélni politikai nézeteiket, míg az amerikaiak sokkal szélesebb körben kérik ki a véleményt ezen témakörben: vallási vezetők, helyi vállalkozások is szerepet játszhatnak döntéseikben, és az influencerek szavára is sokkal jobban adnak!

USA-Magyarország kutatás 1

Magyarországon ma a nem hagyományos reklámok, vagyis a termékelhelyezések elsősorban influencermarketingben manifesztálódnak. Van azonban olyan terület, amelybe mégsem vonhatóak be, és épp ilyenek a politikai, társadalmi, közéleti ügyek. A kutatás szerint mi magyarok a politikai témákban az influencerek, celebek véleményét egyöntetűen és szinte teljesen figyelmen kívül hagyjuk, míg az USA-ban majd 20% válaszolta azt, hogy a választási preferenciáira is hatással vannak.

Minden második magyar válaszadó szerint nem elfogadható, ha az influencerek véleményt nyilvánítanak politikai témákban. A politikailag aktív válaszadók között is csak 30,3% azok aránya, akik elfogadják, ha influencerek, celebek leteszik a voksukat valamilyen politikai, társadalmi témában, vagyis vállalják a nézeteiket.

Az USA-ban teljesen más a helyzet. Rengeteg példát lehet hozni a mostani választások kapcsán is, mikor celebritások nyíltan kampányoltak egy-egy jelölt mellett.

Hol tájékozódunk a médiában, ha politikáról van szó?

Meglepő eredményt hozott, hogyha kifejezetten hírforrásról beszélünk - tehát nem az általános médiafogyasztási szokásokról, hanem arról, hogy a hír típusú tartalmat hol fogyasztjuk - akkor az amerikaiak a televíziót, a magyarok pedig az internetes híroldalakat tekintik elsődleges hírforrásnak.

USA-Magyarország kutatás 2

A szavazati joggal rendelkező magyar lakosság médiafogyasztási szokásaiban szinte azonos az internetfogyasztás és a televíziófogyasztás mértéke, mégis, ha hírforrásról, közéleti, politikai tartalmak fogyasztásáról van szó, az internetes híroldalak vezetnek.

Az amerikai hírfogyasztás tekintetében a TV előnye talán nem meglepő, ha nem a médiafogyasztási szokásokra gondolunk általában, hanem arra, hogy a jelölti vitákat mekkora érdeklődés kíséri.

A magyar lakosságban a fiatal korcsoport (18-34) esetében a Facebook átvette a „hatalmat” a hírfogyasztásban, ezután következnek az internetes híroldalak, majd a televízió. Az amerikai válaszadók között ugyanebben a korosztályban a legmagasabb a Facebook hírforrásként való fogyasztása, de ott nem ez számít az elsődleges csatornának. Amerikában ebben a korcsoportban is politikai, közéleti és hírtartalmakat leginkább a TV-ben fogyasztanak.

A social média csatornák használatát vizsgálva egységesen vezeti az USA és a magyar közösségi média-fogyasztást a Facebook és Instagram - ha a teljes 18 év feletti, választóképes korú lakosságot együttesen nézzük.

USA-Magyarország kutatás 3

Korcsoportos bontásokban különbségek rajzolódnak ki az amerikaiak és magyarok körében is. A 18-34 éves fiatal korosztályban Magyarországon a Facebook vezet felhasználási arányokat tekintve, azonban ezek a fiatalok kiemelkedő arányban használnak Instagramot, Tiktokot. Amerikában ugyanebben a korosztályban ugyanez a diverzifikáltság jellemző, annyi különbséggel, hogy sokkal kisebb az említett csatornákat használók aránya közti különbség, illetve jelentős még a Twitter-használat is.

A magyar eredményeket tekintve megállapíthatjuk, hogy minél idősebb korosztályt vizsgálunk, a social média használata egyre inkább csak a Facebookot jelenti, amelyet az Instagram már jóval kisebb felhasználási arányban követ.

Az amerikai adatok esetén ugyanez a tendencia mutatható ki, mindössze annyi különbséggel, hogy a 35-49 USA csoportban van egy erősebb arányú Twitter- és Instahasználat is.

Mind az USA-ban, mind Magyarországon érvényes, hogy minél idősebb korosztályról beszélünk, annál kevésbé diverzifikált a social csatorna-használat.

USA-Magyarország kutatás 4

Az már az előzőekből is tisztán kivehető, hogy a social media és a politikai kommunikáció vetületén külön kiemelt figyelmet érdemel a Facebook, bármelyik vizsgált korcsoportról is van szó.

  • Egyfelől a mai napig elsődlegesnek számít a social csatornákban
  • Másfelől fejlődése és mérete alapján egy olyan befolyásoló tényezővé vált az elmúlt évtized során, amely felülettel a társadalom széles spektrumát el lehet érni, meg lehet szólítani - tűpontos célzással Az Egyesült Államokban a Facebook felhasználók száma meghaladja a 223 millió főt. Nem csak Amerikában, Európában is jelentős felhasználói bázissal rendelkezik a Facebook, kontinensünkön 387 millió tagja van, Magyarországon ez a szám 6,35 millió.
  • Harmadrészt a Facebook a kétirányú kommunikáció elsődleges színtere. A kutatás alapján politikai tartalmakat legnagyobb arányban a Facebookon osztanak meg a közösségi oldalak közül a magyarok. (A teljes minta 35%-a viselkedik így – annak ellenére is, hogy a politika, közéleti ügyek tabutémák).

A kutatásról: az Egyesült Államokban szeptemberben 2000 fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást 500 fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány végezte október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra.

Kapcsolódó írásaink

Az amerikai elnökválasztás háttere

ĀA teljes képviselőház, a szenátusi helyek harmada és az Egyesült Államok feje: mindezekről döntenek holnap az észak-amerikai országban, lapunk pedig összeszedett néhány adatot, hogyan teszik ezt