Külföld

A parti a Közép-Nyugaton és Floridában dőlhet el

A mai amerikai elnökválasztáson Joe Bidennek a felmérések alapján jobb esélyei vannak, mint Donald Trumpnak, de a republikánus elnök legutóbb is meglepetést okozott

A csatatérállamokban dől el az amerikai elnökválasztás kimenetele, de közülük is kiemelkedhet Florida és a Közép-Nyugat négy állama. Aki ebből az ötből hármat megnyer, bebiztosíthatja az elnökségét.

A parti a Közép-Nyugaton és Floridában dőlhet el
Trump egyik utolsó nagygyűlésén, egy nappal az elnökválasztás előtt, Miamiban. Ebben az államban 2016-ban a jelenlegi elnök egy hajszállal győzte le Hillary Clintont
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Eva Marie U

Ma csap össze az Egyesült Államokban az elnökválasztáson Donald Trump republikánus elnök és demokrata kihívója, Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke. Óriási várakozás előzi meg a voksolást, de előzetesen már több mint százmillióan leadták a szavazatukat vagy levélben, vagy személyesen, hogy elkerüljék a választás napján a tömeget, valószínűleg jelentős részben az országban tomboló koronavírus-járvány miatt.

Sokan tényleges összecsapásokra is számítanak: a Fehér Ház környékét például lezárták a hatóságok, és Washingtonban és más városokban is sok üzlettulajdonos deszkázta be a kirakatokat. A sok levélszavazat miatt egyébként nem biztos, hogy lesz végleges eredmény a nap végére.

A jelenlegi felmérések szerint országosan jelentős előnye van Joe Bidennek, a RealClearPolitics portál felméréseket átlagoló mutatója szerint nagyjából 6,7 százalékos, de ez valójában nem jelent biztos győzelmet, hiszen az elektori kollégium miatt a csatatérállamokban dől el, ki lesz az elnök. 2016-ban Hillary Clinton hiába kapott majdnem hárommillióval több szavazatot, mint Donald Trump, és hiába számíthat legalább ekkora előnyre Joe Biden is az elnökkel szemben, ha a csatatérállamokat ismét megnyeri a republikánus jelölt.

Tizenkét vagy tizenhárom csatatérállamról beszélnek az idei választás kapcsán, amelyekben a többi, már „lejátszottnak” tekinthetővel ellentétben nagy küzdelem várható. Az előzetes várakozások szerint Joe Biden szinte biztosan rendelkezik majd 212 elektorral, Donald Trump pedig 125 szavazatot érezhet a zsebében. Ehhez jön a csatatérállamok 199 elektori szavazata, valamint Maine és Nebraska, ahol egy-egy elektor sorsa kérdéses a két állam egyedi rendszere miatt. Ahhoz, hogy valakit elnökké válasszanak, 270 elektori szavazat szükséges az 538 fős kollégiumban. Ha mindkét jelölt megnyeri a biztosnak tekinthető államokat, akkor Bidennek 58, Trumpnak pedig 145 elektort kell megszereznie még a győzelemhez.

Bár Texast csatatérként tartják számon, nem valószínű, hogy ott Biden nyerne: 2016-ban Trump kilenc százalékkal verte meg Hillary Clintont, és a jelenlegi felmérések szerint is vezet. Ha a republikánusok mégis elvesztenék Texast, az óriási kudarc lenne, és gyakorlatilag szinte Trump elnökségének végét jelenthetné. Hasonló a helyzet más déli államokkal is: Georgia 16 elektorával, Arizona 11-gyel és Észak-Karolina 15-tel a republikánusok felé húz, és 2016-ban mindhárom államot megnyerte Donald Trump. Habár Georgiában és Arizonában a felmérések szerint hajszálnyival Biden vezet, nehéz elképzelni, hogy ne Trump nyerje ezeket az államokat.

Jól ismert csatatér Florida, amely majdnem minden elnökválasztás kapcsán a hírekbe kerül: 2016-ban Donald Trump egy hajszállal, de megnyerte, miután a felmérések felváltva hozták ki az államban egy-két százalékkal győztesnek őt és Hillary Clintont. Most is teljesen kiszámíthatatlan, melyik jelölt kap végül több szavazatot, de ha Joe Biden nyerne a napfényes államban, azzal a számára szükséges 58 elektori hely felét rögtön megszerezné.

Csatatérállamok az amerikai elnökválasztáson (a 2016-os eredmények és a legutóbbi felmérések adatai, százalékban)
Csatatérállamok az amerikai elnökválasztáson

Nevadát és New Hampshire-t 2016-ban meg tudta nyerni Clinton, és a felmérések most is mindkettőben Biden előnyét mutatják. Nevadában a RealClearPolitics szerint átlagosan 3,6 százalékos előnyt mértek a demokrata jelöltnek, míg New Hampshire esetében ilyen átlag nem áll rendelkezésre, de az elkészült felmérések az elmúlt hónapban 8–12 százalék közötti Biden-előnyt mutattak. Ezt a két tagállamot nagy valószínűséggel meg tudják tartani a demokraták, nagy meglepetés lenne, ha Trump bármelyikben győzni tudna.

Ahol valószínűleg ez a választás is eldől, a Közép-Nyugat lehet. Ahogy 2016-ban „itt született meg” Trump győzelme Michigan, Ohio, Pennsylvania és Wisconsin elhódításával, úgy most is valószínűleg ezeknek az államoknak a lakossága dönti majd el, hogy maradjon vagy bukjon a republikánus elnök.

A közép-nyugati csatatérállamok közül Iowában Trump 1,4 százalékkal, Minnesotában Biden 4,3 százalékkal vezet a felmérések szerint, és meglepő lenne, ha végül nem sikerülne elektorokra váltaniuk ezt az előnyt. Az igazán kiélezett küzdelmekre a már említett rozsdaövezeti, ingadozó területeken lehet majd számítani. Ohio az elmúlt években „jobbra tolódott”, a felmérések szerint Donald Trump most is vezet egy hajszálnyival. Michigan és Wisconsin régi demokrata fellegvár, a „kék fal” részei. Az, hogy Trump meghódította őket, óriási meglepetés volt négy éve. Most viszont ismét meggyőző Biden-előnyt mérnek a kutatók: Michiganban 5,1 százalék, Wisconsinban 6,6 százalék körüli hátrányt kéne ledolgoznia Donald Trumpnak. Hasonló a helyzet Pennsylvaniában is, ahol 2016-ban Trump legyőzte Hillary Clintont,
de most ellenfelének nem 1,9 százalékos előnyt mérnek, mint akkor, hanem 4,3 százalékosat. Ebből a négy közép-nyugati csatatérállamból Donald Trumpnak legalább kettőben győznie kell, hogy esélyeit életben tartsa, sőt, akár az a helyzet is előállhat, hogy 259–259 elektora lesz a két jelöltnek, és az dönt majd, hogy ki nyeri Pennsylvaniát.

Sok helyen olvasható, hogy alulmérik Trump szavazótáborát a felmérések, és rejtőzködő republikánusokról beszélnek. 2016-ban valóban a legtöbb helyen jobban szerepelt, mint várták, ezért játsszunk el a gondolattal, hogy ismét alábecsülik. Ha mindenhol három százalékot faragunk a hátrányán vagy annyival növeljük az előnyét, akkor Floridát, Arizonát és Ohiót ugyan megnyeri, de Pennsylvania, Michigan és Wisconsin elhódításával Biden lesz az elnök. Ha ugyanezt az értéket négy százalékra növeljük, Nevadát is megnyerheti, de még mindig Biden győz. Ha a felmérések a csatatérállamokban átlagosan öt százalékot tévednek Trump eredményét illetően, akkor Donald Trump lesz az elnök.

A felmérésekből kiindulva Joe Bidennek nagyobb esélye van megnyerni az elnökválasztást, de Donald Trump 2016-ban hasonló előjelek után okozott meglepetést.

Röviden

  • Legyőzendő vírusnak nevezte Donald Trump amerikai elnököt Joe Biden demokrata párti elnökjelölt vasárnap egy philadelphiai kampánygyűlésen, miközben az elnök Észak-Karolinában újságíróknak azt mondta, hogy jogi vitákra készül a választás után. Az amerikai elnök vasárnap mintegy 3500 kilométert utazott: Michiganban, Iowában, Észak-Karolinában, Georgiában és Floridában vett részt kampányrendezvényen. Győzelme esetére az országhatárok biztonságát és további konzervatív bírák jelölését ígérte. Az észak-karolinai Charlotte-ban közölte: meg fogunk nyerni további négy évet a mi csodálatos Fehér Házunkban, és újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a választás éjszakáján ott lesznek a jogászaink is.

  • Élesen bírálta Joe Biden helyi idő szerint vasárnap este Donald Trump republikánus elnök néhány hívét, akik zaklatták egy demokrata párti kampánybusz utasait Texasban. Az amerikai médiát bejárta egy videófelvétel, amelyen Texasban egy országúton több Trump-zászlós kisteherautó és kamion megpróbálta leszorítani a kampánybuszt az útról. Donald Trump Twitter-oldalán azt a megjegyzést fűzte hozzá: szeretem Texast. Bár baleset és sérülés nem történt, vizsgálatot indított a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is. Donald Trump szerint „ezek a patrióták semmi rosszat nem tettek. Az FBI-nak és az igazságügynek a terroristákat, anarchistákat, az Antifa agitátorait kellene vizsgálniuk.”

  • Európát kritizálta a koronavírus-járvány miatt elrendelt újabb korlátozásokért Donald Trump amerikai elnök az egyik kampányrendezvényén Michigan államban vasárnap. „Most aztán majd újból mindent elejéről kell kezdeniük. Mi az ördögöt csinálnak? Azon gondolkodom, hogy majd átmegyek és elmagyarázom nekik. Elmondhatom, hogy nálunk nincs lezárás” – mondta, és ígéretet tett arra is, hogy az Egyesült Államok egyes részeit soha többé nem zárják le.

  • Az Axios hírportál belső információkra hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump azt tervezi: ha a választás estéjén vezetésre áll, bejelenti a győzelmét, a megszámlálatlan levélszavazatokkal nem törődve. Az elnök csapata az Axios szerint arra is felkészült, hogy minden, november 3. után megszámlált szavazatot törvénytelennek nevezzenek. Trump újságíróknak cáfolta az állítást.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom