Külföld

Áder: Fontos megőrizni a jószomszédi kapcsolatot

A jószomszédi kapcsolat megőrzéséről biztosította egymást Áder János köztársasági elnök és Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök pénteken Bécsben.

Áder: Fontos megőrizni a jószomszédi kapcsolatot
Alexander Van der Bellen osztrák államfő (j) fogadja Áder János köztársasági elnököt hivatalos ausztriai látogatásán a bécsi Hofburgban 2020. október 30-án
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A politikusok sajtótájékoztatóján Áder János azt emelte ki, hogy fontos megőrizni a jószomszédi kapcsolatot, mert így mérsékelni lehet a koronavírus-járványból eredő károkat mindkét országban.

Emlékeztetett arra, hogy Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere és harmadik legnagyobb befektetője. Rámutatott, hogy a járvány miatt a turizmusban súlyosak a veszteségek mindkét országban, Budapesten és Bécsben is a szállodák jelentős része „kong az ürességtől”.

Áder János kitért az Osztrák Néppárt és a Zöldek év elején köttetett kormánykoalíciós megállapodására, amelyben rögzítették, hogy Ausztria 2040-re klímasemleges akar lenni, tíz évvel korábban, mint ahogyan azt az Európai Unió tervezi.

A magyar államfő örömteli, dicséretes és ambiciózus vállalásnak nevezte ezt a törekvést, ugyanakkor megjegyezte, hogy néhány kérdést is felvet.

Emlékeztetett: 1990 és 2018 között Ausztria nem csökkentette, hanem 10 százalékkal növelte az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben Magyarországon 30 százalékkal csökkent.

A kibocsátás mértéke Ausztriában egy emberre jutóan csaknem 9 tonna, miközben Magyarországon 6,5 tonna - tette hozzá. Megjegyezte, hogy nagy érdeklődéssel fogja figyelemmel kísérni a folyamatot annak reményében, hogy Magyarország is tanulhat belőle.

Áder János beszélt arról is, hogy évek óta véleménykülönbség van Magyarország és Ausztria között az atomenergia-használatot illetően.

Ausztria nemkívánatosnak tartja, Magyarország viszont a klímacélok teljesítése érdekében nélkülözhetetlennek véli - mondta.

„Értem Ausztria állásfoglalását, de azt kérem, hogy értsék meg a magyar álláspontot is”, mert a két ország természeti adottságai mások - mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon kevesebb az erdő, nincs annyi víz, így más megoldásokat kell keresni, hiszen egyszerre kell a környezeti és klímaszempontokat, valamint a lakosság és az ipar igényét is kielégíteni.

„Ha nem is tudjuk meggyőzni egymást, de a szempontjainkat újra és újra mérlegre tudjuk tenni”, és ki tudjuk őket egészíteni, az nagyon jó előfeltétele a személyes, kölcsönös tiszteletnek és a jószomszédi viszonynak - mondta Áder János.

Alexander Van der Bellen azt hangsúlyozta, hogy sokszínű és szoros politikai, kulturális, valamint történelmi kapcsolat fűzi össze a két országot.

Ausztriában mintegy ötvenezer magyar állampolgár dolgozik, elsősorban az egészségügyben és a turizmusban. Osztrák vállalkozók pedig részt vesznek a Zalaegerszegen épülő ZalaZone tesztpálya projektjeiben - mondta.

Hozzátette, hogy a jó együttműködés fontos és lényeges, eddig az egyeztetésekkel sikerült jól megoldani a határon átnyúló kérdéseket.

Kiemelte, hogy mindkét ország érdeke, hogy a közös jövőt ne csak „valamilyen Európai Unióban” lássuk, hanem az erős EU-ban.

Meggyőződésének nevezte, hogy mindkét ország hozzá tud járulni az integráció mélyítéséhez a határon átnyúló együttműködések révén, a válság idején is.

Az osztrák államfő kiemelte, hogy a járványhelyzet az elmúlt hetekben „élesedett” Ausztriában is, így a további terjedést ismét keretek közé kell szorítani.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a szövetségi kormány a szociális partnerekkel jelenleg is tárgyal a leendő intézkedésekről, amelyeket a hétvégén jelent be a kormány.

Az intézkedések célja az, hogy a kórházak ne legyenek túlterheltek - tette hozzá.

Szintén kérdésre válaszolva mondta azt is a csütörtöki nizzai terrortámadás kapcsán, hogy Ausztria sem fogja megengedni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága gyengüljön vagy akadályba ütközzön.

„Minden fanatikusnak, mindegy milyen irányból” tudatában kell lennie ennek - mondta, hozzátéve, hogy Ausztria szolidaritását fejezte ki Franciaországgal.

Áder János arra a kérdésre, nem sajnálja-e, hogy 2017-ben aláírta a „lex CEU-t”, amellyel megszűnt Magyarország legerősebb egyeteme és amelyről az Európai Bíróság kimondta, hogy jogsértő, azt felelte: „erősen vitatja”, hogy a CEU volt az ország legerősebb egyeteme.

Emellett a törvény célja az volt, hogy a CEU ugyanolyan feltételek között dolgozzon, mint a másik öt külföldi egyetem - mondta, hozzátéve, hogy az egyetemnek magyar nyelvű képzése továbbra is van, ad ki diplomát.

Megtévesztő állítás az, hogy elköltözött, mert ez nem igaz. Csak az amerikai diplomához kötött képzés költözött Bécsbe - mondta.

Áder János legutóbb 2019. február 20-án tett hivatalos látogatást Bécsben, ezt követően 2019 március végén New Yorkban egyeztetett osztrák hivatali partnerével, akivel tavaly május 28-án is találkozott a Van der Bellen által kezdeményezett klímacsúcs (R20 Austrian World Summit) során.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom