Külföld

Varga Judit: Határozottan fellépünk az uniós szabályozással szemben

A mai napon a magyar kormány keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag egyes irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítésére - írja Varga Judit hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében.

Varga Judit: Határozottan fellépünk az uniós szabályozással szemben
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: Varga Judit Facebook-oldala

Az igazságügyi miniszter kiemeli: az Európai Parlament és Tanács által elfogadott közúti szállításra vonatkozó új uniós szabályok és a hasonló protekcionista intézkedések aláássák az EU alapját képező belső piacot és szándékosan a nyugat-európai tagállamok indokolatlan versenyelőnyét erősítik.

A kifogásolt irányelvi és rendeleti előírások sértik a diszkrimináció tilalmát, ellentétesek az uniós klímavédelmi célokkal, vagy egyenesen végrehajthatatlanok.

A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam - Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia - is következetesen ellenzi - teszi hozzá Varga Judit.

Ezért ahogyan 2018-ban a kiküldetési irányelv esetében tettük, most is határozottan fellépünk az uniós szabályozással szemben és kérjük, hogy az uniós szerződésekben foglalt alapelvekbe ütköző, a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes jogszabályokat az Európai Unió Bírósága semmisítse meg - írja a posztban.

Objektum doboz

A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése

Az Európai Parlament és az Európai Tanács idén júliusban Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára fogadta el a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat. A magyar kormány a jogalkotási javaslat előkészítésének három évvel ezelőtti kezdetei óta minden lehetséges fórumon fellépett a szabályozási tervekkel szemben. Az előírások deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A magyar álláspont szerint azonban az új rendelkezések rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaznak. A rejtett szándékokkal szemben nem a nyugat-európai fuvarozók érdekeit érvényesítik, hanem a semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek. A harmadik országbeli cégek térnyerése nemcsak gazdasági károkat okoz a tagállamoknak, hanem az európai polgárok közlekedésbiztonsági helyzetét is ronthatja. A fuvarozók bürokratikus terheinek és költségeinek növelése uniós és nemzeti szinten is megnehezíti a gazdaság újraindítását a vírusválságban - fűzték hozzá.

A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi. Kivonná a nemzetközi közúti fuvarozási tevékenységet végző járművezetőket a kiküldetési irányelv, a kísért kombinált fuvarozási műveleteket pedig a kombinált fuvarozási műveletekre vonatkozó új szabályok hatálya alól. A biztonságos pihenőhelyek elégtelen száma miatt a gyakorlatban végrehajthatatlannak tartja a kabinban alvás tilalmát. Az intelligens menetíró készülékek bevezetésére korábban megszabott 2034-es határidő tízéves megkurtítása a jogbiztonság alapelvét sérti, ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozások számára - részletezte az ITM.

Az egyik kifogásolt új szabály szerint a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam valamelyik operatív központjába. Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is. Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: „A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei.”

Az ezt ellenző országok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet. A korábbi szándéknyilatkozatok szerint közülük többen a magyar keresethez hasonló önálló indítvánnyal vagy valamelyik másik tagállamhoz beavatkozóként csatlakozva szintén az Európai Bírósághoz fordulnak. A magyar kezdeményezésre meginduló eljárás a korábbi tapasztalatok szerint egy-másfél évig tarthat, így akár már az új rendelkezések életbe lépése előtt döntés születhet az ügyben - közölte a minisztérium.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom