Külföld

Brüsszel szemet huny a jogsértések felett

Többet kell tennie az Európai Bizottságnak az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében – hangsúlyozta Gál Kinga fideszes EP-képviselő a Minority SafePackről szóló meghallgatásán. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök emlékeztetett, a nemzeti kisebbségek identitásának védelme nem irányul mások ellen.

Brüsszel szemet huny a jogsértések felett
Gál Kinga fideszes EP-képviselő
Fotó: europarl.europa.eu

Nyilvános meghallgatást tartott csütörtök délelőtt az Európai Parlament három szakbizottsága a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésről. A járványügyi korlátozások miatt a legtöbb résztvevő online szólalt fel. Az uniós intézmények, valamint az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) képviselői mellett például Luis Durnwalder, Dél-Tirol korábbi kormányzója is.

Vera Jourová, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke bevezetőjében felidézte, a Minority Safepack az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, a szervezőkkel februárban találkozott is, és nem sokkal később lett volna a mostani meghallgatás, amit a járvány miatt el kellett halasztani. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke felszólalásában arra szólította az uniós intézményeket, hogy nyújtsanak védelmet azon kultúráknak és nyelveknek, amelyek őshonosak az Európai Unióban, de kisebbségben vannak.

Mint mondta, Európa-szerte az őshonos nemzeti kisebbségek eltérő helyzetben vannak, egyes országokban biztosított számukra az önrendelkezés, máshol viszont el sem ismerik az identitásukhoz való jogukat. Rámutatott, az unió számonkéri a csatlakozásra készülőkön az úgynevezett koppenhágai kritériumokat teljesülését, de a csatlakozás után már nem követi figyelemmel, hogy teljesülnek-e a feltételek – példaként említette erre a romániai jogcsorbításokat. „Közös vívmánnyá kell tenni az őshonos nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését” – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy ez a törekvés nem irányul senki ellen és senkitől semmit nem vesz el.

Gál Kinga, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának fideszes elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy az elmúlt években eddig tizenöt alkalommal adta írásba az EB, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek diszkriminációja – akár oktatásban, akár nyelvhasználatban, akár szerzett jogait vagy a gyűlöletbeszédet illetően – nemzeti hatáskörbe tartozik – a szubszidiaritás elvének megfelelően –, ezért nem kíván foglalkozni ezen problémákkal. A fideszes képviselő szerint ez egyértelműen kettős mérce, hiszen máskor tagállami hatáskört érintő kérdésekben az EB kevésbé szégyellős, és nyíltan ad hangot véleményének. “Ideje, hogy a bizottság abbahagyja a kettős mérce alkalmazását, és kiálljon végre az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Konkrét lépésekre van végre szükség a bizottság részéről ahhoz, hogy ezen polgárok egyenjogúsága és védelme a gyakorlatban is megvalósulhasson” – mondta el Gál Kinga.

Kapcsolódó írásaink