Külföld
Erdogan: Élénkíteni kell a török-EU kapcsolatokat

A török vezetés már az ET másfél héttel ezelőtti csúcstalálkozója előtt megfogalmazta ezeket a várakozásait, az Európai Tanács azonban Athénnal és Nicosiával fejezte ki szolidaritását az ülésen a Földközi-tenger keleti részén fellelt energiahordozókról szóló török-görög-ciprusi tengerjogi vitában, továbbá arra szólította fel Ankarát, hogy folytasson párbeszédet a konfliktus rendezése céljából.
A rendkívüli csúcstalálkozót követően Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy az EU határozott és egyértelmű üzenetet küldött Törökországnak a párbeszéd folytatásának szándékáról, majd kijelentette azt is: Ankarával közösen át kell tekinteni a 2016-os migrációs megállapodást.
Erdogan ugyanakkor a múlt héten egy videokonferencia keretében közölte Merkellel, hogy az ET Törökországra vonatkozóan hozott döntéseiből „hiányoznak azok az elemek, amelyek megalapozzák az Ankara és Brüsszel közötti párbeszédet, az együttműködést, valamint biztosítják a kapcsolat problémáinak meghaladását”.
A török elnök a Michellel folyatott hétfői beszélgetése során leszögezte, hogy Görögország - „Törökország jó szándékú hozzáállása ellenére” - továbbra is feszültségkeltő lépéseket tesz a Földközi-tenger keleti medencéjében. Erdogan jelezte egyúttal: konkrét lépéseket vár az ügyben az uniótól azzal a regionális, minden fél, beleértve a ciprusi török lakosság javát is szolgáló konferenciával kapcsolatban, amelynek megrendezését szeptember második felében javasolta.
Ankara már régóta vitában áll Athénnal és Nicosiával a tengeri határok miatt, de a Ciprus körüli tengerfenéken felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. Törökország 2018 őszétől kezdve indította útnak kutató- és fúróhajóit a vitatott területekre, amit Görögország és Ciprus is szuverenitása megsértésének tekintett. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a török kutatások sértik a nemzetközi jogot.
A török elnök a hétfői telefonbeszélgetés során a hegyi-karabahi konfliktust illetően úgy vélte, hogy Örményország Európa energiaellátásának biztonságát is veszélybe sodorta azzal, hogy a tovuzi körzetet, majd Gandzsa városát támadta, ahol földgáz- és kőolajvezetékek, továbbá szállítási útvonalak húzódnak.
Erdogan a telefonban végül arra szólította fel Brüsszelt, hogy „következetes álláspontot képviseljen Azerbajdzsán területi integritását illetően”.