Külföld

Szavazóurna helyett postaláda

Nagy vitákat váltott ki a levélszavazás intézménye az Egyesült Államokban a közelgő elnökválasztás előtt, Donald Trump elnök szerint csalásokra ad lehetőséget, a demokraták viszont könnyítenék a feltételeit

Sok szó esik az Egyesült Államokban az elnökválasztás kapcsán a levélszavazásról. A republikánusok szerint csalásra ad lehetőséget, a demokraták szerint viszont teljesen biztonságos. Az igazság valahol félúton van.

Szavazóurna helyett postaláda
A legtöbb tagállamban külön szavazatleadó postaládákat is hadrendbe állítottak
Fotó: AFP/Chandan Khanna

A novemberi elnökválasztási kampány hajrájában a koronavírus-járvány miatt előtérbe került az Egyesült Államokban a levélszavazás intézménye. Donald Trump amerikai elnök egyenesen arról beszélt, hogy a történelem legnagyobb választási csalására ad lehetőséget az, hogy több tagállam a levélben történő szavazást támogatja, és kiküldte minden regisztrált választónak a szavazólapot.

A levélszavazás természetesen nem új dolog: Pennsylvania állam már az 1812-es brit-amerikai háború idején engedélyezte a harcoló katonáknak a távolléti szavazást, de igazán elterjedtté az amerikai polgárháború alatt vált. A 19. század végén a civileknek is egyre több helyen lehetőséget adtak arra, hogy megfelelő indok esetén levélben adják le a szavazatukat, 1974-ben pedig Washington állam elsőként már indoklás nélkül biztosította ezt a jogot. A 2016-os elnökválasztáson a szavazatok csaknem negyedét küldték be postai úton, és ez az arány várha­tóan idén még magasabb lesz.

Szabályok

Eltérők a levélben történő voksolásra vonatkozó szabályozások szerte az Egyesült Államokban. Kilenc tagállam plusz a főváros, Washington D. C. minden választónak küldött szavazólapot. Másik harminchat tagállamban indoklás nélkül, vagy a járvány indokával bárki szavazhat levélben, aki igényli, míg öt államban csak alapos indokkal lehet igényelni a távolléti voksolást.

Huszonöt tagállamban meg kell érkeznie a levélben elküldött voksnak a választás napjáig, míg huszonötben és a fővárosban, Washingtonban a választás napja csak a postára adás határideje.

Utóbbi államok 354 elektori szavazatról döntenek az 538-ból. Rá­adásul a legtöbb olyan tagállam, ahol szoros küzdelem várható a két elnökjelölt között, azok közé tartozik, amelyekben elég postára adni a szavazatot november harmadikáig, így szinte biztosan nem lehet majd eredményt hirdetni a választás estéjén. A levélszavazatot az elnökválasztás napja után is elfogadó tagállamok többsége egy hetet vár a voks beérkezésére, de Washington állam majdnem három hetet.

A levélszavazás a legtöbb elemzés szerint növeli a részvételi arányt. Colorado 2013-ban beállt azon államok sorába, amelyek kiküldik minden választónak a szavazólapot. Egy kutatás szerint az államban a 2018-as időközi választásokra emiatt a részvételi arány kilenc százalékkal lett magasabb, mint a levélszavazás nélkül lett volna.

Kritikák és vádak

A kritikusok azt mondják, egy ember többször is tud szavazni. Donald Trump amerikai elnök szerint óriási méretű csalás van készülőben.

Ugyanakkor eddig nem volt példa nagy méretű csalásokra. Elszigetelt egyedi esetek fordultak elő, például 2018-ban Észak-Karolinában, ahol a republikánus párt egyik munkatársa több száz, részben kitöltetlen levélszavazatot gyűjtött össze az emberektől. Vagy hogy a másik oldalról is említsünk egyet, idén egy New Jersey-beli városban két demokrata tanácstagot vádoltak meg, miután több száz szavazólapot találtak egy postaládába tömködve.

Szeptemberben Pennsylvania államban kilenc katonai szavazólapot a szemétben találtak meg, és közülük hét Trumpra leadott voks volt. Az elnök szerint azért lettek kidobva, mert az ő neve szerepelt rajtuk, a tagállam választási hatóságai vizsgálatot indítottak. Magyarázatuk szerint a beérkező katonai szavazatokkal előfordul, hogy a borítékra nincs ráírva, hogy az voksot tartalmaz. Az ilyeneket felbontás után visszazárják, és a többi levélszavazat közé helyezik őket, ám ebben az esetben hiba történt. Egy embert mulasztás miatt kirúgtak.

Ellen Weintraub a Szövetségi Választási Bizottság tagja szerint nincs alapja annak az állításnak, hogy a levélszavazás sok visszaélést okoz. A Brennan Központ az Igaz­ságért 2017-es tanulmánya szerint az Egyesült Államokban a „megszemélyesítéses” választási visszaélések aránya a választásokon 0,00004 százalék és 0,0009 százalék közötti az összes szavazatra levetítve, ami azt jelenti, hogy egy ameri­kait nagyobb eséllyel ér villámcsapás, mint hogy valaki más nevében adjon le szavazatot. Az Arizona Állami Egyetemi News21 programjának adatbázisa szerint 2000 és 2012 között összesen 491 esetben próbáltak visszaélni levélszavazattal. A Heritage Foundation főmunkatársa, Hans von Spakovsky úgy gondolja, ez csak a jéghegy csúcsa lehet, és szerinte rengeteg csalást nem jelentettek vagy nem vettek észre.

Az amerikai elnök szerint a választáson akár a szavazatok húsz százaléka is „elcsalt” voks lehet, ami körülbelül 20 millió hamis szavazatot jelentene. Trump már egyébként a 2016-os választás kapcsán is azt hangoztatta, hogy Hillary Clintonra 5 millió illegális voks érkezett, de az általa felállított vizsgálóbizottság erre azóta sem szolgáltatott bizonyítékot. Az elnök egyébként maga is rendszeresen levélben szavaz, ahogy tette például a 2020-as floridai előválasztáson is.

A valódi problémák

Valójában a levélszavazással kapcsolatos problémák máshol keresendők: a júniusi New York-i előválasztáson hetekbe telt az eredmény megállapítása, és ami még nagyobb gond, a választási tisztviselők szerint majdnem minden ötödik levélszavazatot el kellett utasítaniuk vagy kései érkezés, vagy nem megfelelő kitöltés miatt.

A Heritage Foundation szerint 2012 és 2018 között 2 millió szavazólap nem találta a címzettet, 28 millió sorsa „ismeretlen” és 1,3 milliót elutasítottak a választási tisztviselők. Az „ismeretlen” kategóriába sorolnak minden olyan szavazólapot, amelyet a hatóságok átadtak a postának, de nem érkezett vissza. Az idei előválasztások során pedig több mint félmillió levélszavazatot utasítottak el.

A nagyarányú elutasítás a szigorú feltételekből adódik. A legtöbb helyen aláírást igényelnek az elfogadáshoz, amit összevetnek az illető regisztrált aláírásával, de van olyan tagállam, ahol tanúk vagy közjegyző hitelesítése szükséges a szavazat elfogadásához. Donald Trump szerint ezeket az aláírásokat nem ellenőrzik.

A 2018-as floridai választások tapasztalatai szerint átlagosan körzetenként a levélszavazatok egy-két százalékát utasították el, ami lényegesen magasabb, mint a személyes szavazásnál előforduló körülbelül egyszázad százalékos elutasítási arány.

Az elutasítás a kisebbségek és az első szavazók körében jóval magasabb volt, előbbieknél a két-három százalékot, utóbbiaknál az ötöt is elérte. Ez a demokratáknak lehet kedvezőtlen, ugyanakkor van egy másik probléma, ami a republikánusokat érintheti hátrányosan: egy, az ohiói előválasztásokat vizsgáló tanulmány szerint a nagyvárosi és többnyire demokrata többségű körzetekben a levélszavazatok 1,7 százaléka nem érkezett meg időben, míg hatvanhat vidéki körzetben 4,1 százalékos volt ez az arány.

Az ismeretlen sorsú szavazólapok kérdése ismét csak súlyos problémákat jelez, a Heritage Founda­tion szerint ezek „elvesznek a postai rendszerben”, és lehetőséget adnak a csalásokra.

A küzdelem igazi okai

Trump többször különbséget tett a „távolléti szavazás” és az általános levélszavazás között, előbbit jónak nevezve, utóbbit pedig csalásra alkalmasnak. A távolléti szavazás ugyanúgy levélben történik, ez csupán annak a formának az elnevezése, amikor az adott tagállam elvárja az igénylést. A különbségtétel jól mutatja, hogy Donald Trump és a republikánusok sokkal inkább az általános levélszavazástól tartanak, és sok államban jogi úton igyekeznek szigorítani a feltételeket. Közben a demokraták a tagállamok felében küzdenek azért bíróságokon, hogy enyhíteni lehessen a levélszavazáshoz kapcsolódó feltételeket. Mindkét párt úgy gondolja, hogy a demokratáknak kedvezne egy olyan rendszer, ahol minden regisztrált választó megkapja levélben a szavazólapot. A logika emögött részben az lehet, hogy a részvételi arány a gazdagabb, magasabb végzettségű rétegekben mindig jobb volt, akik között többségben voltak a republikánus szavazók, tehát minden, ami könnyíti a szavazás feltételeit, a demokratáknak kedvez. Ugyanakkor több kutatás szerint a republikánusok erősödtek az alacsonyabb jövedelműek között, míg a demokraták a magasabb jövedelműek és az egyetemet végzettek körében lettek népszerűbbek. A Stanford Egyetem egy újonnan publikált kutatása szerint a levélszavazás mérsékelten növeli a részvételi arányt, de ebből mindkét párt nagyjából egyenlő arányban részesül. Érdekes adalék lehet, hogy a Democracy Found és a Kaliforniai Egyetem felmérése szerint a demokraták 47, míg a republikánusok 28 százaléka fontolgatja a levélben szavazást.

A csalás esélyei

Christopher Wray FBI-igazgató a szenátus előtt nemrég kijelentette, hogy az országban még nem fordult elő koordinált választási csalási kísérlet, sem levélben, sem máshogy, és az a véleménye, hogy nehéz is lenne ilyet végrehajtani, de leszögezte: árgus szemekkel figyelik a történéseket, mert „feltérképezetlen terepen járnak”.

A politikai törésvonalak mentén kettéosztott vitában nehéz látni a valódi esélyeket egy csalásra. Az mindenesetre biztos, hogy vannak olyan pontok a levélszavazás rendszerében, amelyeknél adódhatnak problémák, ezek részben az alulfinanszírozott postai hálózatból adódnak, amelyen az sem segít, hogy Donald Trump olyan embert tett az évtizedek óta elhanyagolt terület felelősévé, akinek csomagküldő cégekben vannak érdekeltségei.

A beküldött szavazatoknál az ellenőrzési rendszerek eddig nagyjából biztonságosnak bizonyultak. Nagy kérdés viszont, hogy a levélszavazatok megnövekedett száma esetén is képesek lesznek-e kiszűrni a problémás – és csak a problémás – szavazólapokat.

Röviden
 

Eddig 6,6 millió amerikai adta le szavazatát az elnökválasztáson korai voksolási helyszíneken és levélben. Michael McDonald, a Floridai Egyetem politológusa az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR) elmondta, hogy ez alapján a választási részvétel akár 60-65 százalékos is lehet. Ilyen magas legutóbb 1908-ban volt.
 

Steven Mnuchin pénzügyminiszter és Nancy Pelosi házelnök negyvenperces megbeszélésén sem történt előrelépés az új gazdaságélénkítő csomag ügyében. A republikánusok külön csomagban segítenék a légitársaságokat, de a demokraták erről hallani sem akarnak nagyobb segélycsomag nélkül.
 

A michigani kormányzó, Gretchen Whitmer demokrata párti politikus elrablására és a michigani törvényhozás épületének megtámadására irányuló összeesküvést leplezett le az FBI. A tizenhárom gyanúsítottból heten a Wolverine Watchmen nevű szélsőjobboldali milicista csoport tagjai. Whitmer és Joe Biden a szélsőjobboldali mozgalmak felbátorításával vádolta Donald Trump amerikai elnököt.

Kapcsolódó írásaink

Parázs alelnökjelölti vita

ĀMike Pence Joe Bident Kína szekértolójának tartja, Kamala Harris pedig Trump Putyinnal való kapcsolatát hozta fel

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom