Külföld

Putyin Moszkvába hívta az örmény és az azeri külügyminisztert

A harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért harcoló feleket csütörtök éjjel Vlagyimir Putyin orosz elnök, és meghívta Moszkvába másnapra Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterét.

Putyin Moszkvába hívta az örmény és az azeri külügyminisztert
Vlagyimir Putyin
Fotó: AFP

Putyin az Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel lefolytatott telefonbeszélgetések után a harci cselekmények beszűntetésére hívott fel a hegyi-karabahi konfliktusövezetben, humanitárius megfontolásból, valamint az elesettek holttestének és a foglyok kicserélése érdekében - közölte a Kreml.

Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján említést tett egy orosz-örmény-azeri külügyminiszteri találkozó előkészületeiről, de akkor azt mondta, hogy az időpontról még nem sikerült megállapodni. Hozzátette, Oroszország nemzeti alapon és a minszki csoport társelnöki minőségében is aktív közvetítő szerepet játszik a konfliktus rendezésében, és haladéktalan tűzszünetet akar elérni, illetve azt, hogy a felek térjenek vissza a tárgyalásos folyamathoz

A minszki csoport az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt, orosz, francia és amerikai társelnöklettel 1992 óta közvetít a szembenálló felek között. Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a három ország egységesen közelíti meg a problémát, amit alátámaszt a három elnök október 1-jén és a három külügyminiszter hétfőn tett közös nyilatkozata.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán telefonon tárgyalt örmény és azeri hivatali partnerével, David Tonojannal és Zakir Hasanovval a hegyi-karabahi helyzetről.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.

Kapcsolódó írásaink