Külföld
Brüsszel tervei sértik a jogállamot és a szuverenitást
Varga Judit szerint az Európai Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy elemzéseket készítsen a tagállamokról és szankcionálja őket
Nincs hatásköre az Európai Bizottságnak (EB) arra, hogy jogállamiságról szóló összehasonlító elemzéseket készítsen, és azok alapján következményeket szabjon ki a tagállamokra – erről beszélt tegnap reggel a Kossuth rádióban Varga Judit igazságügyi miniszter. Hangsúlyozta, egy 2014-es tanácsi következtetés szerint a jogállamiságról szóló párbeszéd csak kormányközi alapon, diszkriminációmentesen, a tagállamok egyenlőségén alapulva lehetséges. Varga szerint ezzel szemben Brüsszel olyan rezsimet hozna létre, amely az EB információira alapozva, minősített többségű döntéssel tud ítéletet hozni tagállamok felett. Ez sérti a jogállamiságot – hangsúlyozta a miniszter.
„Amikor 2013-ban egy új jogállamisági eszköz bevezetése került az EU napirendjére, sokan értetlenül álltak a javaslat előtt, mivel az uniós szerződések már most is szankcionálják a jogállamisági elvet megsértőket” – idézte fel Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ EU-s műhelyének projektvezető-helyettese. „Mára azonban egyértelmű, ezt akkor és most is kizárólag politikai érdekek vezérelték. A tagállamok azóta nem tudtak megállapodni a jogállamiság fogalmáról, tartalmáról és arról, hogy kell-e újabb eszköz annak védelmére” – mutatott rá. Kurucz szerint ezt használta ki az EB, amikor múlt héten nyilvánosságra hozta a jogállamisági jelentést, ami már a sokadik olyan politikai eszköz, amelynek nincs jogalapja, és amelynek célja az alapszerződések megkerülése. „A bizottságot az vezérli, hogy neki is legyen egy jogállamisági eszköze, amellyel szabadon szankcionálhatja a tagállamokat. Ennek a folyamatnak az egyik állomása a jogállamisági jelentés, amely jó hivatkozási alapot teremt majd akkor, amikor újfent össze akarják kapcsolni az uniós források kifizetését politikai kérdésekkel” – mondta. „Az EB politikai szerepfelfogását jól mutatja, hogy hazánk esetében olyan dolgokat kritizál, amelyek fölött a nyugati és északi tagállamokban szemet huny. Kérdéses azonban, hogy meddig ismerhető el egy olyan uniós intézmény, amelyik politikai érdekérvényesítése érdekében az alapszerződésekkel, sőt magával a jogállamisággal is szembemegy” – vetette fel.
A PiS leváltaná Katarina Barley-t
A lengyel kormányt vezető Jog és Igazságosság (PiS) az Európai Parlament egyik alelnökének, Katarina Barley-nak a leváltását indítványozza a Magyarország „kiéheztetéséről” szóló kijelentés kapcsán – közölte Rychard Legutko lengyel EP-képviselő. Barley egyébként vasárnap a Spiegelnek nyilatkozva azzal vádolta Orbánt, hogy az elmúlt tíz évben apránként bontotta le a jogállamot. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az About Hungary oldalon úgy reagált, nehéz eldönteni, hogy a politikus tudatlansága vagy a jogállamisághoz való viszonyulása a riasztóbb. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő pedig a Facebookon azt írta: Jourová és Barley nyilatkozatai a 70-es, 80-as évek pöffeszkedő kommunista párttitkáraira emlékeztetnek, Magyarország viszont meg fogja védeni szabadságát.
(ŐM)
