Szankciópárbaj az Európai Unió és Fehéroroszország között

A fehérorosz külügyminisztérium közölte, hogy listát állított össze azokról, akik nem léphetnek be az ország területére, de hozzátette, hogy a lista nem nyilvános. A tárca közleményében arra figyelmeztetett, hogy „a szankciós lendkerék további pörgetésének” súlyos következményei lehetnek, Minszk akár meg is szakíthatja diplomáciai kapcsolatait az EU-val, és kiléphet a közös programokból.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek hajnali sajtótájékoztatóján közölte: az uniós szankciós listán mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán, de az EU figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat - tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcson elmondta: Lukasenka esetében tudatos döntés volt, hogy az EU nem szerepelteti szankciós listáján, azt szeretnék elérni ugyanis, hogy a fehérorosz elnök elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítését az ellenzékkel folytatott tárgyalások megkezdéséhez. Szankcionálása ürügy lenne számára, hogy elutasítsa a tárgyalásokat, holott fontos, hogy részt vegyen a folyamatban.

Angela Merkel német kancellár szerint a fehéroroszok elleni szankciók életbe lépése azt mutatja, hogy az EU határozottan fellép azokkal szemben, akik rombolják a demokráciát.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség később a külügyminisztérium közlésére hivatkozva jelentette, hogy az EU-val szembeni fehéroroszországi szankciókhoz Oroszország is csatlakozik a szövetségi vállalásokkal összefüggésben.

„Ahelyett, hogy konstruktív szerepet játszana, és hozzájárulna a fehéroroszországi helyzet stabilizálásához, az Európai Unió úgy döntött, hogy az ügyet azokra a tagállamokra bízza, amelyeknek célja, hogy tovább élezzék a fehérorosz belpolitikai helyzetet. Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy gondolja át egy ilyen irányvonal veszélyes következményeit” - fogalmazott közleményében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Angela Merkel kijelentette, Ankarával közösen át kell tekinteni a 2016-ban a migráció kapcsán létrejött EU-török partnerségi megállapodást. A Fehéroroszországgal szemben hozott szankciókról azt mondta, a megszorító intézkedések azok számára igazán fontosak, akik a szólás szabadságáért küzdenek az országban.

Az Örményország és Azerbajdzsán között kiújult konfliktussal összefüggésben a harcok azonnali beszüntetését sürgette, valamint elítélte az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen  idegméreggel elkövetett merényletkísérletet, amelyet a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezett.

Az EU és Kína közötti kapcsolatra vonatkozóan kijelentette, a két fél közöti beruházási megállapodásoknak kölcsönösséget kell élvezniük, ugyanis még mindig túl magasak az akadályok azon európai vállalatok előtt, amelyek Kínában kívánnak befektetni. Az európai vállalatoknak ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük a Kínában tervezett befektetések terén, mint a kínai vállalatoknak Európában - húzta alá. „Ha a kínai fél bizonyos területeken nem biztosítja piacra jutást, az természetesen azt jelenti, hogy az európai piacra való bejutás is korlátozottabb lesz” - fogalmazott.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a tagállamok az összefogás és a koordináció erősítésében egyeztek meg a koronavírus-járványt követő helyreállítás részleteit illetően. „Úgy döntöttünk, együtt fogunk dolgozni az oltások kifejlesztése, gyártása és elosztása terén is annak biztosítására, hogy minden uniós állam, valamint minden partnerország hozzáférhessen a vakcinához” - fogalmazott.

A Kínával ápolt kapcsolatokat érintve elmondta, az unió célja, hogy szorosan együttműködjön Pekinggel egyebek mellett olyan nagy globális kihívások kezelésében, mint a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás. Az unió az európai piac teljes potenciáljának felszabadítását kívánja elérni, az unió ugyanis hisz a szabad piacban, ugyanakkor ellenállóbbnak és jobb helyzetben kell lennie valamennyi képességének érvényesítéséhez a stratégiai ágazatokban - emelte ki. Arról is tájékoztatott, hogy az uniós tagállami vezetők november 16-án Berlinben találkoznak a Kínával ápolt kapcsolatok áttekintésére. Az informális találkozó Kína részvétele nélkül zajlik - közölte.

Elmondta, az Egyesült Királysággal kialakítani kívánt jövőbeli kapcsolatokról folytatott, eddig nagyon kevés eredménnyel járó tárgyalások a következő, két hét múlva esedékes csúcstalálkozó középpontjába kerülnek. Hozzátette, a huszonhetek álláspontja teljesen egységes a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodásban foglaltak betartásának fontosságát illetően - emelte ki.

Arra a kérdésre, hogy fenyegetik-e a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadását az uniós finanszírozás és a jogállamiság esetleges összekapcsolása által felvetődő aggályok, Charles Michel azt válaszolta: a költségvetésről „egészen rövid megbeszélés” folyt csak. A jogállamiság kérdése nagyon fontos Európa jövője szempontjából. Elengedhetetlen, hogy a nemzeti parlamentek mihamarabb ratifikálják a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapot - tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brit uniós kilépéssel kapcsolatban kijelentette, az EU számára fontos a kereskedelmi megállapodás létrejötte az Egyesült Királysággal, „azonban nem minden áron.” Véleménye szerint kisebb előrehaladás ellenére a fő kérdések, mint például az egyenlő versenyfeltételek és a halászat, még mindig nyitva állnak. Bejelentette, szombaton videokonferencia formájában tárgyal Boris Johnson brit miniszterelnökkel a jövőbeli kapcsolatrendszerről folyó tárgyalások felgyorsítása érdekében.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a kialakult helyzetet aggasztónak nevezte, hozzátéve: nem szabad, hogy a tavaszi állapotok megismétlődjenek. Arra szólította fel az uniós tagországokat, hogy egységesen és átlátható módon döntsenek intézkedéseik bevezetéséről. Hangsúlyozta azt is, hogy a megfelelő oltóanyag az egyetlen hosszú távú megoldás a járvány megállítására.
   

A török külügyminisztérium szerint az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján Törökországgal kapcsolatban hozott csütörtöki döntések - azzal együtt, hogy tartalmaznak néhány pozitív elemet - sok helyen elrugaszkodottak a valóságtól.  

A tárca pénteki közleményében úgy vélte: a szöveg jól példázza, hogy Görögország és Ciprus miként „ejtette foglyul” az EU-török kapcsolatokat, miközben némely EU-tagállam fejleszteni akarja viszonyát Törökországgal.

A minisztérium a pozitívumok közül kiemelte, hogy az uniós szöveg felidézte a török-görög tengerjogi tárgyalások újrakezdéséről szóló megállapodást. Ugyanakkor rámutattak: az, hogy a dokumentum továbbra sem említette a kettéosztott Ciprus török lakosságát, valamint a szigetország körüli szénhidrogén-forrásokból származó bevételnek a sziget görög és török lakossága közötti igazságos szétosztását, azt mutatja, hogy az EU fenntartja a ciprusi törököket semmibe vevő mentalitását.

A tárca jelezte: Ciprus ügyének rendezésééig a szigetország görög vezetésének tárgyalópartnere nem Törökország, hanem a kizárólag Ankara által elismert, szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság. „Szó sem lehet róla”, hogy Törökország egy olyan Ciprussal tárgyaljon a tengeri határokról, amely nem képviseli a sziget török lakosságát - hangsúlyozták, hozzátéve, hogy az EU-nak ezért nem Törökországot kell párbeszédre felszólítania, hanem Ciprus görög vezetését, hogy egyeztessen a ciprusi törökökkel.

A minisztérium szorgalmazta: a ciprusi görög és török felet mihamarabb tárgyalóasztalhoz kell ültetni annak érdekében, hogy a külön-külön folytatott tengeri vizsgálataikat összehangolják és egy olyan együttműködési mechanizmust hozzanak létre, amely magában foglalja a bevételek igazságos szétosztását. Amíg ez nincs biztosítva, az Észak-ciprusi Török Köztársaság Törökország közvetítésével folytatni fogja kutatási tevékenységét - szögezte le a tárca.

Egyúttal aláhúzták: nem konstruktív Brüsszel részéről Ankarával szemben a „szankciós nyelvezet” alkalmazásának fenntartása, valamint azon lépések illegálisnak minősítése, amelyekkel Törökország saját és a ciprusi török lakosság jogait védi. Az EU-nak meg kéne már értenie, hogy ezzel a nyelvezettel „nem jut sehova” - fogalmaztak.

„Törökország az unióval folytatott kapcsolatait a teljes jogú tagságot szem előtt tartva, minden területen, a közös érdekek mentén és őszinte keretek között kívánja fejleszteni” - írták. Hozzátették: „immár eljött az ideje annak, hogy a konkrét eredmények érdekében közös lépéseket tegyenek”, amelyek a török állampolgárok schengeni vízummentességének megadását is magában foglalják.

Törökország az EU-tag Ciprussal, valamint az EU- és NATO-tag Görögországgal már régóta vitázik a tengeri határokról, de a Földközi-tenger keleti medencéjében az utóbbi években felfedezett hatalmas földgázmezők a közelmúltban még inkább kiélezték a feszültséget. A török kutató- és fúróhajók a haditengerészet támogatásával próbafúrásokat végeznek a vitatott területen. Ciprus és Görögország is szuverenitása megsértésének tekinti a tevékenységet.

Az Európai Tanács kétnapos, rendkívüli brüsszeli ülésének csütörtöki napján főként a Törökországgal fennálló kapcsolatokra, a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzet áttekintésére fókuszált. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfi különös figyelmet fordítottak a Törökország és Görögország, illetve Ciprus között kirobbant konfliktusra, valamint az EU-török kapcsolatok áttekintésére.