Külföld

Megkezdődött az Európai Tanács rendkívüli ülése

Megkezdődött csütörtök délután az Európai Tanács rendkívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli ülése, mely főként a Törökországgal fennálló kapcsolatokra, a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzet áttekintésére fókuszál, de napirenden lesznek a Kínával folytatott együttműködés és a fehéroroszországi válság kérdései is.

Megkezdődött az Európai Tanács rendkívüli ülése
Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Igor Matovic szlovák kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) egyeztetésén, a brüsszeli EU-csúcs ülése előtt
Fotó: MTI/EPA/Benko Vivien Cher

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfi különös figyelmet fordítanak majd a Törökország és Görögország, illetve Ciprus között kirobbant konfliktusra, valamint az EU-török kapcsolatok áttekintésére.

Az állam-és kormányfők várhatóan ismételten aggodalmuknak adnak hangot a kialakult feszültség miatt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke keddi meghívólevelében arra emlékeztett, hogy legutóbbi tanácskozásukon a tagállami vezetők teljes körű szolidaritásukról biztosították Görögországot és Ciprust. Továbbá azt hangoztatta, hogy a megbeszélésen minden lehetőség terítékre kerül az Európai Unió és tagállamai érdekeinek védelmére.

A megbeszélésen az EU és Kína közötti kapcsolatok ügye is napirenden lesz, tekintettel arra, hogy az Európai Unió együtt kíván működni Pekinggel egyebek mellett olyan nagy globális kihívások kezelésében, mint a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás. Az Európai Tanács várhatóan egyéb külügyi kérdésekkel is foglalkozni fog, így Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésével, valamint a fehéroroszországi helyzettel. Áttekintik továbbá a hegyi-karabahi konfliktus fejleményeit, illetve a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő jövőbeni kapcsolatrendszeréről folytatott tárgyalások állását.

Emellett a brüsszeli értekezlet résztvevői vitát folytatnak az egységes európai uniós piac lehetőségeiről, az iparpolitika továbbfejlesztéséről és a legújabb digitális fejlesztések kínálta lehetőségek kihasználásáról is.

Orbán Viktor egy Facebook-posztban számolt be a V4-ek vezetőinek tanácskozásáról, amelyet a csúcstalálkozó kezdete előtt folytattak:

Objektum doboz

Brüsszelnek nem csak
az ellenzékkel kell kommunikálnia

Andrej Babis cseh kormányfő úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak az egyes tagállamok helyzetének reális kiértékelése érdekében elsősorban a kormányokkal és a parlamentekkel, nem csak az ellenzékkel kell kommunikálnia.

„Az Európai Bizottságnak a kormányokkal és a parlamentekkel, és nem csak az ellenzékkel kell párbeszédet folytatnia” - válaszolta Babis újságíróknak csütörtökön reggel a prágai repülőtéren, mielőtt elindult volna Brüsszelbe.

Újságírók érdeklődésére, hogy a csúcstalálkozó idején megvitatja-e Orbán Viktor magyar kormányfővel Vera Jourovának, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős cseh alelnökének az ügyét is, Babis leszögezte: ez a téma nem szerepel brüsszeli programjában.

Vera Jourovát az Andrej Babis vezette ANO mozgalom javaslatára a cseh kormány jelölte a brüsszeli bizottságba. A bizottsági alelnök néhány napja konfliktusba került a magyar kormánnyal, miután egy lapinterjúban „beteg demokráciának” nevezte Magyarországot. Orbán Viktor szerint Jourová kijelentései sértik Magyarországot és a magyar népet, ezért Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének küldött levelében úgy vélte, Jourovának távoznia kell tisztségéből.

 Jourová cseh újságíróknak Brüsszelben nyilatkozva nem kívánta a magyar miniszterelnök levelét kommentálni, de megerősítette: véleményét továbbra is fenntartja.

A cseh kormányfő eddig nem foglalt állást az ügyben. Tomás Petrícek szociáldemokrata külügyminiszter és az ellenzéki pártok többsége viszont kiállt Jourová mellett.

„Vera Jourová csak a munkáját végzi, és azt jól végzi. Az Európai Unió eljárásai a jogállamiság kérdésében nem jelentenek semmi újat, nincs szó semmiféle személyes dologról. Ez egyáltalán nem Magyarország elleni támadás. Úgy gondolom, hogy most tárgyalásokra van szükség, nem pedig sajtóháborúra” - mondta Tomás Petrícek korábban a CTK hírügynökségnek.

Az Európai Unió stabilitást akar elérni és kiszámíthatóságot vár a Földközi-tenger keleti medencéjében, emellett teljes szolidaritását fejezi ki Görögországgal és Ciprussal - jelentette ki Charles Michel, az ET elnöke a csúcstalálkozra érkezve.

Michel elmondta, az Európai Unió és tagállamai érdekeinek védelmére a megbeszélésen számos lehetőség terítékre kerül. Az unió azonban a lehető legpozitívabb hozzáállással kívánja kialakítani álláspontját arról, milyen kapcsolatot kíván ápolni az EU és a világ szóban forgó között.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió el akarja kerülni a feszültség növekedését a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az EU-török kapcsolatok tekintetében konstruktív együttműködést kell elérni Ankarával - húzta alá.

Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy noha az EU és Anakara kapcsolata „nagyon összetett”, az Európai Uniónak jelentős érdeke fűződik egy valóban konstruktív kapcsolat kialakításához Törökországgal.

„Partnerek vagyunk a NATO-ban, és függünk egymástól a migráció tekintetében, az EU ugyanis támogatást ad Törökországnak a befogadott menekültek kezeléséhez” - fogalmazott.

A Kínával fenntartott kapcsolatokról a német kancellár azt mondta, hogy kiemelt fontosságú a klímavédelem terén folytatott együttműködés. Emellett a beruházásvédelmi megállapodásra léthozatalát célzó tárgyalások felgyorsítására kell összpontosítani, de nem szabad megfeledkezni az emberi jogok valamint a hongkongi helyzet kérdéséről sem.

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor aláhúzta, a „szolidaritás Görögországgal és Ciprussal nem alkuképes”. Hozzátette, az uniónak meg kell találnia a módját annak, hogy újra előremutató párbeszéd jöjjön létre Törökországgal.

Kijelentette: biztos információ vannak „dzsihadista csoportok szíriai harcosainak” jelenlétéről Hegyi-Karabah térségében, az Örményország és Azerbajdzsán között szeptember 27-én kirobban konfliktus színhelyén. Ez a súlyos tény megváltoztatja a helyzetet - emelte ki.

Kijelentette azt is, „semmi sem ejtheti túszul” a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalást segítő helyreállítási tervet. A jogállamiság kérdését illetően Franciaországnak kész szövege van, amelyet a tagállami vezetők júliusi csúcstalálkozójukon már megvitattak. „A munkát most az Európai Parlamenttel kell folytatnunk. Ezt a kérdést komolyan vesszük” - tette hozzá Macron.

Nikosz Anasztasziadisz, Ciprus elnöke egységes és határozott uniós válaszra szólította fel az uniós tagországok vezetőit a Törökországgal kialakult konfliktus tekintetében.

„Arra számítok, hogy az Európai Tanács határozott álláspontot fog kialakítani, amely véget a konfliktusnak” - fogalmazott.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök azt mondta, „bátor és őszinte beszédet vár az uniós vezetőktől a tekintetben, hogy az EU milyen kapcsolatot akar valójában kialakítani Törökországgal”. Véleménye szerint a török fellépés nemcsak két uniós tagállam - Görögország és Ciprus - szuverenitását sértik, hanem Európa földközi-tengeri geopolitikai érdekeit is.

Mark Rutte holland miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta: fontos, hogy az Európai Tanács megállapodásra jusson a Fehéroroszország elleni szankciók bevezetéséről. Szavai szerint az uniós tagállamok vezetőinek az elkövetkező órákban el kell érniük, hogy Ciprus jogos aggodalma ellenére a Törökország és a Fehéroroszág ellen tervezett szankciókat az unió külön válassza, és mihamarabb megállapodásra jusson a Minszk elleni megszorító intézkedések bevezetéséről.

Azt is jelezte, hogy kész blokkolni az unió 2021 uráni hétéves költségvetésnek és a koronavírus okozta gazadási károk helyreállítását célzó csomagjának elfogadását, ha nem teljesülnek a kifizetések és jogállami kritériumok összekapcsolását célzó holland követelések. Az uniós pénzek kifizetésének feltételeiről szóló német kompromisszumos javaslat „még nincs azon a szinten, ahol szeretnénk” - mondta.

Arra a kérdésre, hogy Hollandia vétót emel-e, ha követelései nem teljesülnek, Rutte azt mondta: „minden megtörténhet, de ezt senki sem akarja”. Kifejtette, a holland parlament csak akkor hajlandó beleegyezését adni a költségvetési és helyreállítási csomag elfogadásához, ha előtte „szigorú jogállamisági mechanizmus” jön létre.

Sebastian Kurz osztrák kancellár további szankciókat követelt Törökországgal szemben a földközi-tengeri földgázmezők miatt kialakult vita és Ankara menekültügyi fenyegetései kapcsán.

Kurz kijelentette, hogy az idegen felségvizeken végzett próbafúrások Görögország és Ciprus ellen irányuló, egyértelmű nemzetközi jogi jogsértést testesítenek meg. Hangsúlyozta, hogy szót emel a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása érdekében.

Az osztrák kancellár kijelentette: nem lehet tovább eltűrni Törökország fenyegetéseit, amelyek szerint több menekültet enged át az Európai Unió irányába. „Ismételten megéltük, hogy Törökország fegyverként használja a migránsokat Európával szemben, és megpróbálta így megzsarolni az Európai Uniót. Ez is elfogadhatatlan” - hangsúlyozta Kurz.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom