Külföld
Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának és a külkapcsolatoknak is
A kormányfő elmondta: ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország. Az alap a két ország együttműködését, különösen vegyes cégeket hivatott finanszírozni, és ha kimerülne, az összegét készek tovább emelni.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy „a két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya” a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hamarosan megindulhat a járat.
Orbán Viktor megjegyezte: a kirgiz elnök érkezését áprilisra várták, de a koronavírus-járvány ezt lehetetlenné tette. Emlékeztetett: Magyarország a járvány első szakaszában gyakorlatilag megállította az életet, mivel egy ismeretlen ellenséggel állt szemben. A mostani, második hullámban azonban más a védekezés, amelynek vezérfonala az, hogy az országnak működnie kell.
A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy Magyarország ma 75 állami ösztöndíjat biztos kirgiz diákoknak, amit 150-re emelnek.
Megállapodtak abban is, hogy Magyarország meghatározott szektorokban befektetéseket hajthat végre Kirgizisztánban.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar-kirgiz viszony eddig elhanyagolt területe volt Magyarország külkapcsolati rendszerének, de a mostani látogatás végre megtölti tartalommal ezt a kapcsolatrendszert. Orbán Viktor kormánya nevében kifejezte tiszteletét Kirgizisztán és a közép-ázsiai ország kulturális alkotásai iránt.
Különösen jól esett - folytatta a miniszterelnök -, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy „kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk”. De nemcsak a régmúltban, hanem a közelmúltban is összekapcsolódott a két ország sorsa, mert amikor Magyarországon megdöntötték a kommunizmust, kiszorították innen a szovjet csapatokat, és felbomlott a Szovjetunió, „ez az egész folyamat kellett ahhoz is, hogy Kirgizisztán is visszanyerhesse a függetlenségét” - mondta Orbán Viktor.
A sajtónyilatkozatok előtt a magyar és a kirgiz fél 13 megállapodást írt alá, egyebek mellett a stratégiai partnerségről, a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról, továbbá egészségügyi, mezőgazdasági, pénzügyminisztériumi, katasztrófaelhárítási, vízgazdálkodási, valamint oktatási és tudományos együttműködésről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a magyar-kirgiz fejlesztési alapról, a gazdaság digitalizációjáról és a beruházások ösztönzéséről.
Kirgiz elnök: Dinamikusan fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok
A magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a kölcsönös tisztelet jegyében - mondta Szooronbaj Dzsejenbekov, Kirgizisztán elnöke, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett kedden Budapesten.
A kirgiz elnök a kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: történelmi nap a mai, mert igen sok fontos megállapodást írtak alá, amelyek eredményeként új fejezetet kezdhetnek a kétoldalú kapcsolatok építésében.
Szooronbaj Dzsejenbekov köszöntet mondott a magyar kormánynak és népnek a koronavírus-járvány elleni védekezéshez nyújtott segítségért.
Szijjártó: Minden feltétel adott a magyar és kirgiz vállalatok szoros együttműködéséhez
Szijjártó Péter hozzátette, a két ország illetékesei kedden írták alá a beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, amelyek a magyar cégek kirgizisztáni megjelenésének jogi hátterét adják.
A pénzügyi hátteret a magyar-kirgiz fejlesztési alap garantálja, amelynek felállításáról szintén kedden állapodtak meg a felek. A fejlesztési alapba az Eximbank 50 millió dollárt tesz, ez az összeg a magyar-kirgiz vállalatok közötti kapcsolatok finanszírozására szolgál.
Ahhoz, hogy a magyar cégek meg tudjanak jelenni a kirgiz piacon, szükségük van még a magyar állam személyes jelenlétére is a közép-ázsiai országban, erről a Kirgizisztán fővárosában, Biskekben nyitott magyar nagykövetség gondoskodik - közölte a miniszter.
Szijjártó Péter szerint egyeztetés alatt már csak a két ország közvetlen összeköttetésének megteremtése áll, ennek érdekében Budapest-Biskek közötti légijárat elindításáról tárgyalnak a Wizz Airrel.
A miniszter elmondta, hogy Magyarországon 2010-ben indították el a keleti nyitás politikáját, amelyért sok kritika érte az országot.
Ugyanakkor kiemelte, a keleti nyitásnak köszönhetően 10 év alatt 22 százalékkal nőtt az ország keleti irányú exportja, és tavaly már keletről érkezett a Magyarországra irányuló beruházások 60 százaléka és ezekhez kapcsolódott az újonnan létrejövő munkahelyek 40 százaléka.
A keleti nyitás stratégia részeként Magyarországnak a közép-ázsiai térségre is figyelnie kell, hiszen az ott található országok gyors növekedési üteme miatt piaci lehetőségek nyílnak a magyar cégek számára is.
Szijjártó Péter elmondta, Közép-Ázsiában kritikus kérdésnek számít a víz, ezért a miniszter a kirgiz partnerek figyelmébe ajánlotta a Magyarországon létrehozott vízgazdálkodási technológiákat, amelyek világszinten versenyképesek.
Kiemelte még a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság technológiai fejlettségét, valamint a gyógyszeripart is. Utóbbiról közölte, hogy Kirgizisztánban a Richter a magyar gazdaság zászlóshajója.
A miniszter szerint az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése is fontos, ezért 75-ről, 150-re emelték a kirgiz hallgatóknak adott magyarországi egyetemi ösztöndíjak számát.
Szanzsar Mukanbetov, a Kirgiz Köztársaság gazdasági minisztere elmondta, hogy a keddi kétoldalú tárgyalások nagyon eredményesek voltak, ezek adnak majd energiát és lendületet ahhoz, hogy a két ország kapcsolatait még szorosabbra tudják fűzni.
