Külföld

Érdekek harca Berlinben

Nagy a nyomás Angela Merkelen, hogy a Navalnij-ügy miatt állítsa le az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését, noha az hozzájárul országa energiabiztonságához

Belpolitikai vihart is okozott Németországban az Oroszországgal való együttműködés kérdése. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint kétesélyes, hogyan zárja le a vitát a német kancellár.

Érdekek harca Berlinben
Nyilvánosan baráti, a színfalak mögött feszült a viszony Merkel és Putyin között
Fotó: AFP/John Macdougall

Hetek óta latolgatják az elemzők, miként befolyásolja az Északi Áramlat 2 gázvezeték sorsát a megmérgezett orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij ügye, aki Berlinben lábadozik. Navalnij augusztus 20-án rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Először Omszkban kezelték, az ottani orvosok szerint nem volt jele mérgezésnek. A politikust Berlinbe szállították, a német hadsereg, valamint egy francia és egy svéd laboratórium szakértői pedig azt mondják, a Novicsok harci idegméreg egyik fajtájával mérgezték meg. Moszkva kifogásolta, hogy továbbra sem kaptak hivatalos információt, a méreganyagra vonatkozó bizonyítékok hiányára hivatkozva az orosz hatóságok bűnügyi nyomozást nem, csak előzetes vizsgálatot indítottak.

Az Északi Áramlat 2 az orosz földgázt Németországba a Balti-tenger alatt – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – szállító Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja, a lefektetése két éve kezdődött, a beruházás még az idén elkészülhet. Az unióba irányuló orosz földgázexportnak az ukrajnai mellett újabb útvonalat biztosító fejlesztés legfőbb haszonélvezője Németország, hiszen Nyugat-Európa fő földgázelosztó központjává válhat.

A német politika egy része leállítaná a beruházást Navalnij miatt, és a külföldi – főleg amerikai – nyomás is nagy Berlinen. Angela Merkel kancellár a hónap elején lehetségesnek nevezte az építkezés leállítását. A német politikusok megosztottak ebben a kérdésben. Merkel párttársa, a kereszténydemokrata Michael Kretschmer szászországi kormányfő azzal vádolta Heiko Maas szociáldemokrata külügyminisztert, hogy a német diplomácia agresszív viselkedése eszkalálja a helyzetet és növeli a feszültséget Berlin és Moszkva között. A tartományi vezető szerint együttműködésre és párbeszédre van szükség. A múlt héten Peter Altmaier gazdasági miniszter is amellett foglalt állást a Handelsblatt szerint, hogy folytatni kell az építkezést, problémás néhány havonta különböző okokból veszélyeztetni egy ilyen súlyú projektet.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont Berlin számára becsületbeli ügy az építkezés megvalósítása. A diplomata szerint Washington a nyomásgyakorlásával megalázza az uniót és Németországot, azt várja el a németektől, hogy saját energiabiztonsági érdekükkel szemben válasszák inkább a drágább, amerikai cseppfolyósított gázt (LNG). Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója szerint egyébként a Navalnij-ügy egyik fő célja eleve az építkezés megakadályozása, része az európai gázpiacért folytatott rosszhiszemű konkurenciaharcnak.

A Navalnij-ügy „nem sokkal azután robbant ki, hogy küszöbön állt a tavaly év végén az amerikai szankciós intézkedések miatt leállított építkezés folytatása. A vezeték építése ellen a kezdetektől fogva fellépett az Egyesült Államok, valamint Lengyelország, a balti államok és Ukrajna is, amelyek az oroszok európai politikai befolyásszerzésének eszközeként tekintenek az Északi Áramlat 2 re, emellett komoly gazdasági érdekeik is fűződnek annak szabotálásához” – idézte fel lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet kutatója. Rámutatott, mivel „a Balti-térségben csak Lengyelország és Litvánia rendelkezik jelentős kapacitású, LNG-visszaalakításra alkalmas terminállal, míg Németországban csak tervezik ezek kialakítását, egyfajta német–lengyel versenyről is szó van a térség elsőszámú gázelosztó országának szerepéért, így természetes, hogy Varsó a fehérorosz helyzeten túl a Navalnij-ügyet is megpróbálja összekapcsolni az Északi Áramlat 2 kérdésével”. Kosztur András szerint „könnyen lehet, hogy Merkel, távozása előtt egy évvel a belföldi és nemzetközi nyomás hatására kénytelen lesz lemondani a projekt befejezéséről”.

Szabó Dávid József külpolitikai elemző szerint nem jelent minőségileg új fejleményt Navalnij megmérgezése a német–orosz kapcsolatokban. Lapunknak úgy fogalmazott, az ügy „újabb epizód egy minimum 2014, de talán 2008 óta tartó politikai elhidegülési szappanoperában”. Mint mondta, ha Berlin elkaszálná az építkezés közelgő befejezését, azzal hallgatólagosan elismerné, hogy hatalmában állt a kezdetektől befolyásolni a projektet, pedig a német külpolitika lassan egy évtizede kézzel-lábbal tiltakozik ez ellen a vád ellen, és bizonygatja, hogy két magáncég, nem pedig két ország projektjéről van szó. Berlin beismerné ezáltal azt is, hogy „az Európai Unió minden eszközt bevethet Oroszországgal szemben, kivéve, ha az német érdeket sért”. A szakértő arra számít, hogy Németország újabb szankciókra határozza el magát, de ezek nem érintik majd közvetlenül a gázvezetéket, valamint a nyilvános üzengetés is eszkalálódhat. A Moszkvával vívott „retorikai háború” Szabó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem kényelmetlen, Merkelnek pedig „belpolitikailag kell összehangolnia a német gazdasági érdeket a moralizálással”, tehát „a karaván halad tovább”.

Kapcsolódó írásaink