Külföld
Önkormányzati vezetőket választanak Romániában
A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 270 ezer polgárt helyi idő szerint 7 és 21 óra (közép-európai 6 és 20 óra) között várják az ország területén berendezett csaknem 19 ezer szavazókörbe.
Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait, illetve a megyei tanács elnökét. A választópolgárok tehát mindenhol négy szavazólapot kapnak. Bukarestben is négy szavazólap lesz: mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.
Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, illetve az ellenfeleinél több szavazatot szerző megyei tanácselnök-jelölt a megyei önkormányzat élére, függetlenül attól, hogy megkapta-e a voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb.
Mindenki a személyazonossági iratában szereplő - állandó, vagy ideiglenes - lakhelye szerinti szavazókörben adhatja csak le voksát.
A koronavírus-járvány miatt idén egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek. A szavazókörökben mindenkinek maszkot kell viselnie, legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be. A választóknak önállóan kell behelyezniük személyi igazolványukat a jogosultságukat ellenőrző informatikai rendszer leolvasójába. Érkezéskor és távozáskor is fertőtleníteniük kell a kezüket.
A 45 ezer önkormányzati tisztségre több mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több mint tízezren a magyar pártok színeiben. A helyenként közös jelöltet támogató, másutt egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy fontos elmenni szavazni, mert a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.
A román és magyar pártok vezető politikusai is attól tartanak, hogy a járványhelyzet elijeszti a választókat a részvételtől, ezért arról igyekeznek meggyőzni híveiket, hogy a szavazás nem veszélyesebb egy kenyérvásárlásnál.
Tucatnyi nagyvárosban készül exit poll, ezeket a szavazókörök zárásakor azonnal ismertetik a hírtelevíziók, a hivatalos eredményeket azonban várhatóan csak hétfőn teszik közzé a választási bizottságok.
Az országos átlag alatti a részvétel a magyarlakta térségekben
A négy évvel korábbinál alacsonyabb részvétellel kezdődtek vasárnap Romániában az önkormányzati választások, a jelentős magyar közösségek által lakott megyékben pedig az országos átlagnál is kisebb volt a szavazók aránya.
Tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,6 százaléka adta le szavazatát, míg 2016-ban a részvétel megközelítette a 8 százalékot.
A részvételt tekintve Románia két magyar többségű megyéje a sereghajtó: Kovászna és Hargita megyében az első három órában a jogosultak alig 5 százaléka járult az urnákhoz.
A Maros megyei részvétel 6,7 százalékos volt. Ez elmarad az országos átlagtól, de néhány tizeddel meghaladja a négy évvel korábbi arányt. Az erdélyi megyék közül csak Biharban haladta meg a részvétel az országos átlagot: itt a jogosultak 8,2 százaléka szavazott a reggeli órákban.
A legnagyobb szavazási hajlandóságot Románia déli részén, Olt és Giurgiu megyében mérték: a névjegyzékben szereplők több mint 11 százaléka már leadta voksát.
A legutóbbi, 2016-os önkormányzati választásokon a nap folyamán végig Bukarestben volt a legalacsonyabb az urnákhoz járuló szavazók aránya. A fővárosban most valamivel nagyobb az érdeklődés, délelőtt 10 óráig a jogosultak 6,1 százaléka szavazott.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt sorok alakultak ki a szavazókörök előtt. A szavazóhelyiségekben egyszerre legfeljebb öt választó tartózkodhat, ezért az embereknek többnyire épületen kívül, egymástól biztonságos távolságot tartva kell várakozniuk.
Ludovic Orban miniszterelnök mintegy fél órát állt sorban Bukarestben, hogy leadhassa voksát, de azt mondta: felkészült rá, hogy szükség esetén ennél is többet várjon. Kifejezte reményét, hogy a részvétel a járványhelyzet ellenére meghaladja a nap végéig a négy évvel ezelőttit. A romániai önkormányzati választások történetében 2016-ban volt a legnagyobb az érdektelenség, akkor a jogosultak alig 48,4 százaléka járult az urnákhoz.
Komolyabb rendellenességről az első órákban nem érkezett jelentés, a belügyminisztérium szóvivője azonban vasárnapi délelőtti sajtóértekezletén arra hívta fel a választók figyelmét, hogy ezer lejes (75 ezer forint) bírságot kockáztat az, aki lefényképezi vagy lefilmezi szavazatát.
A hatóságok továbbra is igyekeznek megnyugtatni az embereket, hogy az egészségügyi óvintézkedések betartásával a szavazás nem növeli a fertőzés kockázatát.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) óráig tartanak nyitva.
Leadták voksukat és részvételre buzdítottak a magyar közösség vezetői
Már a délelőtti órákban leadták voksukat a vasárnapi romániai önkormányzati választásokon a magyar pártok és politikai szervezetek vezetői, arra buzdítva az erdélyi magyarokat, hogy éljenek választójogukkal.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szülőfalujában, Csíkkarcfalván a „folytonosságra, az építkezésre és a fejlődésre” szavazott, és arra kérte a romániai magyarokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, menjenek el voksolni azzal a tudattal, hogy a szavazás biztonságos, ennek semmiféle kockázata nincs.
„Mutassunk egységet ma is, csak így vagyunk erősek! Ne dőljünk hátra, legyünk szolidárisak. Akkor is menjünk el voksolni, ha a magyar polgármesternek nincs kihívója településünkön, hiszen az egész megye sorsa múlhat most a szavazatunkon” - magyarázta a vasárnapi választás tétjét Kelemen Hunor.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a nagyváradi lakóhelyének megfelelő szavazókörben adta le szavazatát. Arra biztatta a magyar közösséget, hogy éljen az 1989-ben kiharcolt szavazati joggal, vegyen részt a választásokon, juttassa a magyar érdeket érvényesítő képviselőket a megyei és települési önkormányzatokba.
Ugyancsak Nagyváradon adta le szavazatát Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke. Szerinte az elmúlt időszakban a bukaresti magyarellenesség egyre súlyosabb méreteket öltött, így azok az erdélyi önkormányzatok, amelyekben a mai voksolás nyomán magyar emberek vezetői pozíciókhoz jutnak, az erdélyi magyarok védőbástyái lesznek.
„Számunkra Erdélyben a választás szabadsága nagyon fontos, sok évszázados érték. Épp ezért Erdély nem lehet olyan területe a Kárpát-hazának, ahol egypártrendszer van” - mondta az EMNP elnöke.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, az EMSZ társelnöke Gyergyószentmiklóson szavazott. Híveihez intézett üzenetében úgy értékelte: sok erőfeszítés és nagy bátorság kellett a választás szabadságának megteremtéséhez, és arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy mindenki menjen el, vegyen részt a választásokon.
Az RMDSZ 8390, míg az EMNP és MPP által politikai szövetségként bejegyzett EMSZ mintegy 2300 jelöltet indított a romániai önkormányzati választásokon. A helyenként közös jelöltet támogató, másutt egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.
Délután 15 órakor, a szavazásra szánt idő több mint felének elteltét követően is a részvétel szempontjából a sereghajtók között voltak a magyar többségű megyék. Kovászna megyében a jogosultak 22,5, míg Hargita megyében 23,8 százalékuk adta le voksát. Az országos részvételi arány ekkor 27,4 százalékos volt.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) óráig tartanak nyitva.
A jobbközép pártok előre törését jelzi az exit poll
A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a magát szintén jobbközép erőként meghatározó, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát (USR) párt előretörését jelzik a vasárnap tartott romániai önkormányzati választások után ismertetett exit poll becslések.
Bukarestben a felmérések Nicusor Dan, a PNL és USR által támogatott független jelölt 47 százalékos győzelmét mutatják a hivatalban lévő Gabriela Firea szociáldemokrata (PSD) főpolgármesterrel (39 százalék) szemben. A harmadik helyen a főpolgármesteri tisztségért ismét harcba szálló Traian Basescu volt államfő végzett, akinek a támogatottságát 8,6 százalékra taksálták.
Négy évvel ezelőtt a PSD mind a hat bukaresti kerületi polgármesteri tisztséget is elnyerte, ezek közül egyet tudott megtartani. Az exit poll szerint négy kerületben a Bukarestben összefogó PNL és USR polgármesterjelöltjei győztek. A harmadik kerületben megtartotta ugyan tisztségét Robert Negoita, de ő a választások előtt távozott a PSD-ből, és a baloldal alternatív pártjával, a Victor Ponta vezette Pro Romaniával fogott össze.
A CURS-Avangarde közvélemény-kutató intézetek által a szavazóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján végzett becslés szerint a fővárosi képviselő-testületre leadott szavazatok közül a PSD és az USR egyaránt 33-33 százalékot szerzett, a PNL pedig 17 százalékkal a harmadik helyre került.
Nicusor Dan 50 éves matematikus egy városvédő civil szervezet, a Mentsétek meg Bukarestet alapítójaként - a román főváros épített örökségének védelmében indított - perek tucatjainak megnyerését követően, lépésről lépésre szerzett nevet magának. Dan korrupcióellenes jelszavakkal tüntető mozgalmából nőtte ki magát és került be a román parlamentbe négy évvel ezelőtt a Mentsétek meg Romániát Szövetség, amelynek Nicusor Dan volt az első elnöke.
Dan - aki immár harmadszor pályázta meg a főpolgármesteri tisztséget - egy korszerű, új Bukarest felépítésének ígéretével kampányolt, ahol jobban lehet mozogni, lélegezni és keresni. Választási győzelmét követően azt mondta: vasárnap megszületett az új Bukarest.
A PSD Konstancát, Románia legnagyobb tengerparti kikötővárosát is elvesztette, csak az a kérdés, hogy a PNL-es Vergic Chitac vagy az USR-es Stelian Ion lesz-e a polgármester, ugyanis mindkettejüket 29 százalékos támogatottsággal mérte az exit poll.
Kolozsváron a részeredmények azt jelzik, hogy Emil Boc (PNL) a voksok több mint felét megszerezve szerez újabb polgármesteri mandátumot 38 százalékot összesítő USR-es kihívójával szemben - közölte a Mediafax hírügynökség.
Temesváron a liberális Nicolae Robu polgármester a szavazatok alig 15 százalékának megszámlálása után elismerte vereségét, mondván, hogy kihívójának, az USR által támogatott Dominic Fritznek - Horst Köhler, a Német Szövetségi Köztársaság korábbi elnöke volt irodavezetőjének - előnye "behozhatatlan".
Ludovic Orban miniszterelnök, a PNL elnöke szerint pártja történelmi győzelmet aratott, a rendszerváltás óta eltelt 30 évben először aratott egyértelmű győzelmet helyhatósági választásokon a PSD felett, és a 3100 polgármesteri tisztség közül legalább 1500-at megszerzett.
Romániában a rendszerváltás óta most volt a legalacsonyabb, 46 százalékos a részvétel az önkormányzati választásokon.
