Külföld
Kétpólusúvá válhat az erdélyi politika
Önkormányzati választásokat tartanak Romániában, ami a decemberi parlamenti választások főpróbája lesz – Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is nagy csata jöhet
Most vasárnap Románia 41 megyéjében és a fővárosban rendezik meg a helyhatósági választásokat. A két meghatározó magyar párt közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 8390 jelöltje van, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségéből létrejött Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csaknem 2300 jelölttel vág neki a választásoknak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban elmondta: a vírushelyzet alatt nehezebb volt a kampány, a személyes találkozások helyett a kampány főszegmense áthelyeződött az internetre. A politikus közölte: a magyar többségű településeken nagy a részvételi hajlandóság, és független jelölteket is támogatnak, hogy a nem magyar szavazókat is elérjék. A pártelnök a legnagyobb harcra Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben számít, és összességében kétszáz polgármesteri pozíció megszerzését tartja reálisnak. Kelemen Hunor üzent az EMSZ vezetőségének is. Elmondta, már márciusban tárgyalást kezdtek a közös és összehangolt indulás lehetőségeiről, de az EMSZ ragaszkodott az önálló induláshoz. Hozzátette: az EMSZ román jelöltek mögé is hajlandó volt beállni, és képtelenek az árnyalt politikai gondolkodásra. A december 6-án tartandó parlamenti választás kapcsán közölte, hogy pártja koalíciós kormányzásra készül a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal. Az a fontos, hogy a választás után maradjon meg az ország stabilitása, és le tudják hívni a Romániának szánt nyolcvanmilliárd euró uniós forrást – mondta Kelemen Hunor.
Mezei János, az MPP elnöke szintén a Krónikának beszélt az EMSZ esélyeiről. Elmondta: jóval nagyobb ellenszéllel kellett szembenézniük, de így is sikerült versenyhelyzetet eredményezniük, és ötszáz tanácsnoki helyet szeretnének megszerezni vasárnap. Úgy véli, hogy az EMNP és a EMSZ szövetsége felhajtó erővel bírt, több jelöltet tudtak indítani, és több választóhoz is jutottak el. Problémásnak nevezte, hogy az elmúlt években a magyar kormány támogatását elsősorban az RMDSZ révén érvényesítette, ami a párt szélesebb gazdasági hátteréhez vezetett.
Mezei szerint az RMDSZ emiatt és harmincéves tapasztalata okán elbízta magát, ami a választási megállapodás kudarcához vezetett márciusban.
Kiemelte ugyanakkor, hogy ahol eddig is eredményes városvezetés működött, ott még az RMDSZ-es polgármestert is támogatták. Ahol a magyar lakosság aránya alacsony, visszaléptek, hogy ne oszoljanak meg a magyar szavazatok.
Magyarellenes Momentum-kampány
Az USR-PLUS, a Momentum liberális román testvérpártja támogatására buzdított egy Facebook-videóüzenetben Fekete-Győr András, a párt elnöke a romániai önkormányzati választások előtt. Nem ez az első hasonló eset, Fekete-Győrék a 2019-es romániai elnökválasztáson sem az RMDSZ-es Kelemen Hunornak, hanem az USR-es Dan Barnának kampányoltak. A Krónika erdélyi hírportál szerint szerda estétől volt elérhető a videó a Facebookon, de pénteken már törölték. „A Momentum megint a magyar jelöltek ellen kampányol, pedig ennek az önkormányzati választásnak nagy tétje van, hiszen Erdélyben sok helyen az a kérdés, hogy továbbra is magyar polgármesterek vezethetik-e a településeket” – reagált videóüzenetében Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hangsúlyozta, a Momentum szembemegy a magyar nemzeti érdekkel. Dömötör Csaba videójában szintén bírálta a Momentum lépését. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára feltette a kérdést Fekete-Győrnek: „Hogy mondják azt románul, hogy ez a legalja?”
(ŐM)
