Külföld

A migrációs vita rontja a kétoldalú kapcsolatokat

A németek számos kérdésben kritikusan vélekednek Magyarországról, ami a helyi sajtó éles bírálataira vezethető vissza – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel

A németek és a magyarok egymás iránti bizalma erős – derül ki egy friss felmérésből, amelyben a két ország lakosságának véleményét kérdezték a másik nemzetről, illetve a kétoldalú kapcsolatokról.
 

A migrációs vita rontja a kétoldalú kapcsolatokat
Közös úton jár Németország és Magyarország – mondta idén februárban Angela Merkel német kancellár is Orbán Viktornak
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Idén is elkészítette a Német–magyar barométer elnevezésű felmérését a Nézőpont Intézet. A Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával, ezer-ezer fő megkérdezésével készült vizsgálat szerint a németek 64 százaléka jó véleménnyel van Magyarországról, tavaly 66 százalék volt ez az arány. A magyarok esetében nagyobb a változás, tavaly a válaszadók 45 százaléka, idén viszont már 72 százaléka volt jó véleménnyel Németországról, aminek oka lehet egyebek mellett a két ország vezetőjének, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Angela Merkel kancellárnak együttműködése javult a közelmúltban.

A németek továbbra is számos kérdésben kritikusabban vélekednek Magyarországról, mint amennyire a magyarok Németországról, ami a német sajtó éles kritikáira vezethető vissza. A Nézőpont Intézet 2016 óta 8750, a német médiában megjelent tudósítást elemzett, ezek közül mindössze 221 volt megértő a magyar kormánnyal szemben, 3757 kritikus, támadó vagy egyoldalú módon mutatta be a kabinet tevékenységét. A fennmaradó cikkek semleges képet közvetítettek Magyarországról.

A németek 61 százaléka szerint a korrupció súlyos társadalmi probléma Magyarországon, 36 százalék gondolja azt, hogy a médiu­­m­ok kritizálhatják a kormányt. Mindössze 23 százalék látja úgy, hogy Magyarországon tiszteletben tartják a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, jóllehet épp az Orbán-kormány erősítette meg a nemzetiségek közjogi státusát és támogatását, vezette be a második világháború után elhurcolt németek emléknapját.

A magyarok 45 százaléka szerint a korrupció súlyos társadalmi problémát jelent Németországban, 61 százalék szerint igaz az az állítás, hogy a német média bírálhatja a kormányt, és a magyar válaszadók 57 százaléka véli úgy, hogy Németországban védik a nemzetiségek jogait.

A kétoldalú kapcsolatokat a németek 33 százaléka, a magyarok 60 százaléka tartja jónak. A két ország közvéleménye elsősorban a migrációs politikában tetten érhető különbségre vezeti vissza a kapcsolatok nehézségeit.
Az adatokat a vírushelyzet okánzárt körű eseményen mutatták be. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, hiba lenne, ha a német baloldal 2017-hez hasonlóan ismét Magyarországgal foglalkozna a 2021-es választási kampányban, hiszen az korábban Martin Schulz vezetésével a német szociáldemokraták legrosszabb választási eredményéhez vezetett.

Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a két nép rengeteg szálon kötődik egymáshoz, kiemelte a kibontakozó hadiipari együttműködést. Boris Kalnoky, a Matthias Corvinus Collegium Médiaiskolájának frissen kinevezett vezetője elmondta, a németek identitásának a része az Európa-projekt, és az éles Magyarországgal szembeni kritika arra is visszavezethető, hogy EU-ellenességet feltételeznek.

Nyílt párbeszédet sürget a kormány


A német uniós elnökség prioritásairól tájékoztatta az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát tegnap Németország budapesti nagykövete. Johannes Haindl az ülésen elmondta, a moriai menekülttáborban történtek is bizonyítják, hogy szükség van az európai migrációs politika megújítására. A migráció problémája hosszú időn keresztül velünk marad – tette hozzá. A jogállamisággal kapcsolatban elmondta, az Európai Bizottság a hónap végén közli emberi jogi beszámolóját, amely alapján a német elnökség nyílt, konstruktív párbeszédet fog kezdeményezni valamennyi tagállam között. Felszólalt az ülésen Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő, aki elmondta: a magyar kormány azt várja a német elnökségtől, hogy érjen el fordulatot a jogállamisági vitákban, teremtse meg a kiegyensúlyozott és ideológiamentes vita lehetőségét. Csak egy objektív és józan párbeszéd erősítheti az uniót – tette hozzá.
(HSz)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom