Külföld

Újabb csata a legfelsőbb bíróságért

Elhunyt Ruth Bader Ginsburg amerikai liberális bíró, megindult a harc a helyéért

Újabb lendületet adhat a demokrata és republikánus összecsapásoknak a legfelsőbb bíróság tagja, Ruth Bader Ginsburg halála az Egyesült Államokban.

Újabb csata a legfelsőbb bíróságért
Washingtonban a bírónő végakaratának teljesítését kérték az összegyűltek
Fotó: AFP/Jose Luis Magana

Péntek délután elhunyt az Egyesült Államokban a legfelsőbb bíróság egyik tagja, a 87 éves Ruth Ba­der Ginsburg hasnyálmirigyrákban. Ginsburg a testület legidősebb tagja volt, 1993-ban, a demokrata párti Bill Clinton elnök jelölte a legfelsőbb bíróságba. Az elhunyt bírót a női jogok élharcosaként és a liberálisok ikonjaként tartották számon az amerikai közéletben. Péntek éjjel az amerikai politikai élet személyiségei párthovatartozástól függetlenül méltatták őt. Donald Trump elnök „nagyszerű asszonynak” nevezte, akinek „kivételes élete volt”.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője szintén kifejezte részvétét, és közle­ményben szögezte le, hogy kész megszervezni a szenátusi szavazást Ginsburg utódjáról, amennyiben Trump elnök jelöli az új bírát. A szenátus demokrata kisebbségi frakció­jának vezetője, Chuck Schumer ezt visszautasította, azzal érvelve, hogy Ginsburg utódjáról az elnökválasz­tás után kell dönteni. Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje nyilatko­zatában szintén így foglalt állást. A demokraták arra hivatkoznak, hogy 2016 elején, tíz hónappal az elnökválasztás előtt a republikánus többségű szenátus nem volt hajlandó szavazni Barack Obama elnök jelöltjéről a szintén halálozás miatt megürült legfelsőbb bírósági posztra.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) szerint Ruth Bader Ginsburg a halála előtt unokájának diktált nyilatkozatában azt mondta: nem akarja, hogy utódját az elnökválasztás előtt válasszák meg.

A legfelsőbb bíróság betölti az alkotmánybíróság szerepét is, így komoly akadályokat gördíthet akár a kongresszus, akár az elnök döntéseinek megvalósítása elé. Eddig öt konzervatív és négy liberális volt a testületben, ami törékeny egyensúlyt eredményezett, de egy nagy konzervatív többséggel bíró legfelsőbb bíróság döntéseivel jelentősen átformálhatja az amerikai politikát és jogi környezetet például az abortusz kérdésében.

Donald Trump már közölte is szombaton, hogy hamarosan jelöl egy női bírót a legfelsőbb bíróságba, és felszólította a szenátust, hogy „haladéktalanul” szavazzon róla. Trump megnevezett két fő esélyest a jelölésre: Amy Coney Barrettet és Barbara Lagoát. Mindketten konzervatív bírók és ötven év körüliek, így megválasztásuk esetén évtizedekig tölthetnék be a pozíciót.

A republikánusoknak van lehetősége gyors szavazást kiírni a szenátusban az elnök jelöltjéről, de csak szűk többségük van a testületben, és több republikánus szenátor helye is ingatag az őszi választásokon, például Susan Collins maine-i szenátoré, aki már jelezte Twitteren, hogy az elnökválasztás győztesének kellene döntenie az új bíróról.

Ginsburg halála egyébként új életet lehelhet a választási harcba is: aktivizálhatja azokat a konzervatív szavazókat, akik egyébként nem kedvelik Donald Trumpot, de lehetőségnek tekintik a választást a legfelsőbb bíróság összetételének alakítására, miközben egyes demokraták pont ennek ellensúlyozására mozdulhatnak meg.

Röviden
 

Ricint tartalmazott egy levél, amelyet a washingtoni Fehér Házba küldtek Kanadából, szövetségi tisztségviselőknek sikerült ártalmatlanítaniuk, mielőtt bárkit megmérgezett volna. A kanadai rendőrség, amely az ügyben együttműködött az FBI-jal, megerősítette, hogy a levelet az országban adták fel, de egyelőre nem tudják, azon belül hol és ki. A ricinből már egy gombostűfej nagyságú mennyiség is halált okozhat.
 

„Én vagyok számotokra a fal az amerikai álom és a káosz között” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pénteken, Minnesota államban kampányolva. Donald Trump élesen támadta Biden menekültpolitikáját. Mint mondta: Biden menekülttáborrá változtatná a tagállamot. Biden is Minnesotában kampányolt, ő azt jelentette ki, hogy „Trump csak ígérgeti az infrastrukturális beruházásokat, de eddig egy sem valósult meg közülük. Nincs is terve”.
 

Bejelentette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) pénteken, hogy a koronavírus-járvány miatt mindössze harminc megfigyelőt küld a november 3-i amerikai elnökválasztásra, az eredetileg tervezett 500 helyett. Így a valaha legátfogóbbra tervezett egyesült államokbeli választási megfigyelésből a legkisebb lett Katya Andrusz szóvivő szerint.
 

Az amerikai kormány bejelentette szombaton, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben. Washington hamarosan ismerteti, milyen eszközökkel fogja büntetni a szankciókat be nem tartó országokat, magánszemélyeket és vállalkozásokat. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország közölte: fenntartják az Iránnal szembeni szankciókönnyítést. Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter kijelentette: „a nemzetközi közösségnek szembe kell szállnia az Egyesült Államok zsarnokoskodó szankcióival, különben maholnap maga is elszenvedője lesz ilyeneknek”.

Interjú a külügyminiszterrel
 

Az Obama-adminisztráció többször is nyíltan megpróbált beavatkozni a magyar belügyekbe Szijjártó szerint
 

A magyar–amerikai kapcsolatok soha nem voltak annyira jók, mint most – jelentette ki Szijjártó Péter a One America Network csatornának adott interjúban, amelyet a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán is megosztott. A tárcavezető szerint a Donald Trump elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közötti barátság valódi, mindketten őszinte, egyenes politikusok, nem hisznek a politikai korrektségben. Szijjártó elmondta, 2016 előtt a demokrata Obama-adminisztráció többször is nyíltan megpróbált beavatkozni a magyar belügyekbe, de ezek a befolyásolási kísérletek megszűntek Trump hivatalba lépésével. A régiónk és a kétoldalú kapcsolatok szempontjából „reméljük, hogy az elnök jól fog teljesíteni az elnökválasztáson” – tette hozzá. A tárcavezető közösségi oldalán jelentette be azt is, hogy Magyarország Trump kabinetfőnök-helyettesét, Chris Liddellt támogatja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkári pozíciójáért zajló versenyben. Nem sokkal később pedig közölte: pénteken telefonon egyeztetett Boris Johnson brit kormányfővel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) új főigazgatójának személyét illetően. Hozzátette: hazánk Amina Mohamed korábbi kenyai külügyminisztert és Liam Foxot, a britek volt kereskedelmi miniszterét támogatja a posztra.
(HSz)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom