Külföld

A baloldal nem védi meg a svédeket a bűnbandáktól

Stockholm egyik külvárosában mindennaposak a lövöldözések, Göteborg „sérülékeny negyedeiben” útblokádot állítottak fegyveresek, a kormány tehetetlen

Ismét a Svédországban tomboló bűnözésről cikkeztek a nemzetközi sajtóban. Negyven bevándorlóklán uralja a szervezett bűnözést, múlt hónapban Göteborgban afganisztáni állapotokat alakítottak ki, és egy új, egészen brutális veszély is fenyegeti a svéd fiatalokat.

A baloldal nem védi meg a svédeket a bűnbandáktól
Veszélyben a gyerekek: a lelőtt 12 éves lányt gyászolják Stockholm külvárosában
Fotó: AFP/TT/Ali Lorestani

A brit konzervatív Spectator napokban megjelent terjedelmes írása szerint Svédországban rendszeressé váltak a robbantások, kézigránátos támadások és lövöldözések, úgy tűnik, mintha Stefan Löfven szo­ciáldemokrata kormánya teljesen elvesztette volna az irányítást a helyzet felett. A lap rámutatott, Löfven ugyan nemrég elismerte a probléma létezését, ám tagadásba menekül, ha annak valós természetéről esne szó.

Augusztus elején Stockholm egyik külvárosában bűnbandák tagjai lövöldöztek egymásra, egy eltévedt golyó pedig megölt egy tizenkét éves lányt, aki a kutyáját sétáltatta. Egy tévéinterjúban a barátai azt nyilatkozták, azon a környéken a lövöl­dö­zések a mindennapi élet részei, egyikük azt mondta, szinte minden éjjel lövések zaja szűrődik be a szobája ablakán. A Spectator szerint a svéd felnőttek számára az lehet a legsokkolóbb felismerés, hogy mennyire rezignáltan nyilatkoztak ezek a gyerekek, mennyire hozzászoktak az erőszakhoz.

Mats Löfving országos rendőrfőkapitány-helyettes nemrég azt nyilatkozta, hogy legalább negyven családi alapú bűnözői hálózat – vagy más néven klán – működik Svédországban, ezeket olyan bevándorlók alkotják, akik tisztán azzal a céllal érkeztek az országba, hogy a szervezett bűnözésben részt vegyenek. Jellemzően drogkereskedelemmel és zsarolással csinálnak pénzt, „nagy kapacitásuk van az erőszakra”. Az interjú – idézte fel a Spectator – bombaként robbant, hiszen a miniszterelnök mindig társadalmi kérdésként beszélt a bűnözésről, azt mantrázta, hogy nem akarja a bűnözést nemzetiséghez kötni. A brit konzervatív lap szerint Löfvenék azt a benyomást keltették, hogy a bevándorlás és bűnözés kapcsolatáról már kérdezni is idegengyűlöletnek minősül. „Nem bőrszínről van szó, hanem egy importált bűnözési fajtáról: nem svéd kultúrából származó családok a saját köreikben maradnak és a svédeken élősködnek, párhuzamos struktúrákat építenek fel a svéd állammal szemben, a politikusok pedig ezt nem hajlan­dóak elismerni” – áll a Spectator cikkében.

Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, múlt hónapban példátlan szintet ért el a rivális bandák küzdelme. Maszkos, felfegyverzett férfiak útblokádokat állítottak fel és ellenőrizték azokat a járműveket, amelyek Göteborg egyes negyedeibe akartak bejutni. Az utcák üresek voltak, mert a bandák arra utasították a lakosságot, hogy maradjanak otthon. Az egyik helyi iskola igazgatója azt nyilatkozta, hasonlót utoljára Afganisztánban látott, és sosem gondolta volna, hogy ez valaha Svédországban is megtörténik. Ugyanebben a negyedben biztonsági okokból az orvosok már nem mennek házhoz a betegekhez, az időseket és fogyatékkal élőket segítőket pedig biztonsági emberek kísérik.

A fentiekre a válasz kormányzati részről jellemzően a tagadás. A Spectator felidézte, hogy néhány éve, amikor egyre több szó esett a no-go zónákról, azaz olyan negyedekről, ahol az állam nem vagy nehezen tudja érvényesíteni a fennhatóságát, paramilitáris csoportok jöttek létre, a többségi társadalom tagjai és a hatóságok pedig akár életveszélybe is kerülhetnek, ha belépnek – de ezt a kifejezést használja a köznyelv a nagyon rossz közbiztonságú lakónegyedekre is, – a svéd hatóságok egyfajta pr-kezdeményezésként elkezdtek go-go zónákról beszélni. Abszurdan hangzik, de így van. A svéd közrádió (Sveriges Radio) egy 2017-es cikkében felidézte, hogy három évvel korábban Svédországban ötvenhárom „sérülékeny zónát” azonosítottak, amelyek közül tizenöt „különösen sérülékeny”. A sajtó no-go zónákról kezdett írni, az egyik vezető napilap, a Svenska Dag­bladet például arról cikkezett, hogy ötvenöt no-go zóna van, azaz – definíciójuk szerint – olyan negyed, ahol a lakosság úgy érzi, bűnözők vették át az irányítást, a rendőrség pedig nem tudja végezni a munkáját. Ezzel kapcsolatban a rádiónak éppen Erik Akerlund nyilatkozott, annak a negyednek, Botkyrkának a rendőrkapitánya, ahol augusztusban lelőtték a kislányt. Akerlund közölte, nem no-go zónák vannak, hanem go-go zónák, hiszen éppen ezek a sérülékeny negyedek azok, ahová a rendőrök a legtöbbet mennek dolgozni.

Nem csak Löfven tagadja a beván­dorlás és a bűnözés kapcsolatát, sőt, szerinte a szervezett bűnözésért inkább Stockholm egyik jómódú negyedének felsőosztálybeli ifjúsága a felelős, akik drogokat vásárolnak. Ahogyan a Spectator rámutatott, a baloldali kormányfő keresheti ugyan a felelősöket a tehetős svéd fiatalok között, de ez végképp nem magyarázat a bandabűnözés új, még riasztóbb elemeire. Augusztus végén két tinédzser fiút elraboltak, megerőszakoltak, megkéseltek és élve eltemettek egy temetőben Stockholm környékén – szerencsére a rendőrök még élve találták meg őket. A megdöbbentő eset nem egyedi, „megalázásos rablásnak” hívják, az elkövetők túlnyomórészt bevándorlóbandák, a célpontok pedig többnyire tinédzserek, gyerekek. A Spectator cikke szerint ahogy egyre nagyobb veszélyben vannak a gyerekek, a szülők kezdik felismerni, hogy Svédország már nem az az ország, amiben ők felnőttek.

Kapcsolódó írásaink

Bandák kezében Göteborg

ĀAz enyhe büntetési tételek miatt Svédországban a súlyosabb bűncselekményeket fiatalkorúak követik el, Dániában azonban nem kivételez velük a törvény

Tombolnak a bűnbandák Svédországban

ĀA baloldali kormány nem hajlandó elismerni a kapcsolatot a bevándorlás és a növekvő bűnözés között – mondta lapunknak Gustav Kasselstrand ellenzéki politikus