Külföld
Képmutatás Brüsszelben
Hidvéghi: A baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával, és politikai zsarolóeszközzé alacsonyítja, amely erősíti a megosztottságot az unióban
– Jó üzenet hazánknak Ursula von der Leyen szerdai évértékelője?
– Óvatos optimizmussal hallgattam a beszédet, érezhető volt, hogy centrista beszédnek szánta Von der Leyen. Igyekezett minden oldalnak üzenni. Fontos nekünk, hogy a költségvetési döntések méltányosak, igazságosak legyenek. A legfontosabb megfogalmazott célokban, mint a gazdaság újraindítása, a kutatás-fejlesztés és a klímavédelem, elfogadható, támogatható dolgok hangzottak el.
– Mi a helyzet a migrációval?
– Ahogyan azt Von der Leyen helyesen megállapította, az elmúlt öt évben a belső vita rendkívül mély megosztottságot és politikai feszültséget szült, és meggyengítette az uniót. Olyan megoldásra van szükség, ami figyelembe veszi a tagállamok eltérő véleményét és preferenciáit. Remélem, jövő héten a bizottság ennek megfelelő migrációs paktumot mutat be. A magyar álláspont világos: nem fogadjuk el, hogy migránsokat telepítsenek be az országba, Magyarország a határvédelem, a visszaküldések és a helyben segítés területén veszi ki a részét
a probléma kezeléséből.
– Beszédében Von der Leyen az EP balliberális erőinek várakozásaival szemben nem beszélt az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről. Hogyan értékeli az elhangzottakat?
– A magyar álláspont ebben a kérdésben is egyértelmű és ismert. Amíg a baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával és politikai zsarolóeszközzé alacsonyítja, nem elfogadható az egész vita, mert nem a jogállamiságról szól. Bízom benne, hogy az előző, Jean-Claude Juncker vezette bizottság elfogult, ideológiailag motivált és igazságtalan hozzáállásával szemben Von der Leyen kiegyensúlyozottabb, józanabb megközelítést fog alkalmazni, és ez tükröződik majd a tagállami jogállamisági jelentésekben. Csak a belső megosztottságot fokozza, ha a bizottság ahhoz asszisztál, hogy a polgárok véleményét szembemenve baloldali ideológiát erőltessenek a tagállamokra.
– Nemrég levélben kérdezte a liberális és a szociáldemokrata frakciók vezetőinek véleményét, mi a véleményük arról, hogy tagjaik, a Momentum, a DK és az MSZP is támogatja a szerencsi időközi választáson a jobbikos Bíró Lászlót, aki durva antiszemita kijelentéseket tett a közelmúltban. Kapott visszajelzést?
– Nem kaptam. Két hétig hiába vártunk a válaszukra, szóval szerdán személyesen adtam át a levelet a frakcióvezetőknek. Nem mondhatják, hogy nem jutott el hozzájuk. Kíváncsi vagyok, válaszolnak-e valamit. Elképesztő, hogy miközben ezek a frakciók – a magyar balliberális képviselőkkel együtt – élesen támadják Magyarországot, Lengyelországot, Bulgáriát és Szlovéniát is, és számonkérik rajtuk a jogállamiságot, egy ilyen botrányos ügyben sunyin hallgatnak. Ez egyértelműen megmutatja, hogy a jogállamiságot csak politikai fegyverként használják. Szerintünk viszont elfogadhatatlan, hogy bármilyen párt olyan jelöltet indítson, aki rasszista, antiszemita kijelentéseket tett.
Röviden
Üdvözölte Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-delegációvezetője, hogy évértékelőjében Ursula von der Leyen centrista, kiegyensúlyozott beszédet tartott. A Kossuth rádiónak nyilatkozva azt viszont szomorúnak nevezte, hogy a bizottsági elnök csak nyugat-európai kérdésekkel foglalkozott.
•
Több ponton is az Európai Bizottság hatáskörének bővítését célozzák az Ursula von der Leyen évértékelőjében felvázolt elképzelések az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint. Kovács Attila tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a német politikus a föderális Európa pártján áll.
•
Az Európai Parlament 513 szavazattal, 148 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadta a Lengyelországról szóló jelentést. A képviselők többsége aggodalmát fejezte ki a jogalkotási és választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az alapjogok helyzetével kapcsolatban.
•
A Brexit, a koronavírus és az uniós költségvetés mellett a hazánk
és Lengyelország ellen indult jogállamisági eljárások is napirendre kerülnek az Általános Ügyek Tanácsa jövő keddi ülésén. Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek a két eljárás aktuális állásával foglalkoznak majd Brüsszelben.
•
Az EU komoly reformját és az európai kontinens jövőjét illető mélyreható vitát szorgalmazott Trócsányi László fideszes EP-képviselő az Euronews hírportálon szerdán megjelent véleménycikkében. Trócsányi szerint a járvány a második világháború óta nem látott csapást mért az unióra, az intézmények pedig nem boldogultak a válság kezelésével.
•
Az EP-képviselők új elnökválasztást várnak Fehéroroszországban, és szankciókat sürgetnek Aljakszandr Lukasenka elnök ellen. Az erről szóló állásfoglalást tegnap 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett fogadták el. A dokumentum arra is kitér, hogy a parlament Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.
