Külföld

Képmutatás Brüsszelben

Hidvéghi: A baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával, és politikai zsarolóeszközzé alacsonyítja, amely erősíti a megosztottságot az unióban

Több, hazánknak fontos témá­ban is elfogadható álláspontot képvisel az Európai Bizottság elnöke, de a migrációs paktumból és a tagállami jogállamisági jelenté­sek­ből derül majd ki, mennyire lehetünk optimisták, véli Hidvéghi Balázs, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. A baloldal továbbra sem reagál az antiszemitizmus-botrányra.

Képmutatás Brüsszelben
Meggyengítette az uniót a migrációról szóló vita Hidvéghi Balázs szerint
Fotó: Európai Parlament

– Jó üzenet hazánknak Ursula von der Leyen szerdai évértékelője?

– Óvatos optimizmussal hallgattam a beszédet, érezhető volt, hogy centrista beszédnek szánta Von der Leyen. Igyekezett minden oldalnak üzenni. Fontos nekünk, hogy a költségvetési döntések méltányosak, igazságosak legyenek. A legfontosabb megfogalmazott célokban, mint a gazdaság újraindítása, a kutatás-fejlesztés és a klímavédelem, elfogadható, támogatható dolgok hangzottak el.

– Mi a helyzet a migrációval?

– Ahogyan azt Von der Leyen helyesen megállapította, az elmúlt öt évben a belső vita rendkívül mély megosztottságot és politikai feszültséget szült, és meggyengítette az uniót. Olyan megoldásra van szükség, ami figyelembe veszi a tagállamok eltérő véleményét és preferenciáit. Remélem, jövő héten a bizottság ennek megfelelő migrációs paktumot mutat be. A magyar álláspont világos: nem fogadjuk el, hogy migránsokat telepítsenek be az országba, Magyarország a határvédelem, a visszaküldések és a helyben segítés területén veszi ki a részét
a probléma kezeléséből.

– Beszédében Von der Leyen az EP balliberális erőinek várakozásaival szemben nem beszélt az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről. Hogyan értékeli az elhangzottakat?

– A magyar álláspont ebben a kérdésben is egyértelmű és ismert. Amíg a baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával és politikai zsarolóeszközzé alacsonyítja, nem elfogadható az egész vita, mert nem a jogállamiságról szól. Bízom benne, hogy az előző, Jean-Claude Juncker vezette bizottság elfogult, ideológiailag motivált és igazságtalan hozzáállásával szemben Von der Leyen kiegyensúlyozottabb, józanabb megközelítést fog alkalmazni, és ez tükröződik majd a tagállami jogállamisági jelentésekben. Csak a belső megosztottságot fokozza, ha a bizottság ahhoz asszisztál, hogy a polgárok véleményét szembemenve baloldali ideológiát erőltessenek a tagállamokra.
– Nemrég levélben kérdezte a liberális és a szociáldemokra­ta frakciók vezetőinek véleményét, mi a véleményük arról, hogy tagjaik, a Momentum, a DK és az MSZP is támogatja a szerencsi időközi választáson a jobbikos Bíró Lászlót, aki durva antiszemita kijelentéseket tett a közelmúltban. Kapott visszajelzést?

– Nem kaptam. Két hétig hiába vártunk a válaszukra, szóval szerdán személyesen adtam át a levelet a frakcióvezetőknek. Nem mondhat­ják, hogy nem jutott el hozzájuk. Kíváncsi vagyok, válaszolnak-e valamit. Elképesztő, hogy miközben ezek a frakciók – a magyar balliberális képviselőkkel együtt – élesen támadják Magyarországot, Lengyelországot, Bulgáriát és Szlovéniát is, és számonkérik rajtuk a jogállamiságot, egy ilyen botrányos ügyben sunyin hallgatnak. Ez egyértelműen megmutatja, hogy a jogállamiságot csak politikai fegyverként használják. Szerintünk viszont elfogadhatatlan, hogy bármilyen párt olyan jelöltet indítson, aki rasszista, antiszemita kijelentéseket tett.

Röviden


Üdvözölte Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-delegációvezetője, hogy évértékelőjében Ursula von der Leyen centrista, kiegyensúlyozott beszédet tartott. A Kossuth rádiónak nyilatkozva azt viszont szomorúnak nevezte, hogy a bizottsági elnök csak nyugat-európai kérdésekkel foglalkozott.

Több ponton is az Európai Bizottság hatáskörének bővítését célozzák az Ursula von der Leyen évértékelőjében felvázolt elképzelések az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint. Kovács Attila tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a német politikus a föderális Európa pártján áll.

Az Európai Parlament 513 szavazattal, 148 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadta a Lengyelországról szóló jelentést. A képviselők többsége aggodalmát fejezte ki a jogalkotási és választási rendszerrel, az igaz­ságszolgáltatás függetlenségével és az alapjogok helyzetével kapcsolatban.

A Brexit, a koronavírus és az uniós költségvetés mellett a hazánk
és Lengyelország ellen indult jogállamisági eljárások is napirendre kerülnek az Általános Ügyek Tanácsa jövő keddi ülésén. Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek a két eljárás aktuális állásával foglalkoznak majd Brüsszelben.

Az EU komoly reformját és az európai kontinens jövőjét illető mélyreható vitát szorgalmazott Trócsányi László fideszes EP-képviselő az Euronews hírportálon szerdán megjelent véleménycikkében. Trócsányi szerint a járvány a második világháború óta nem látott csapást mért az unióra, az intézmények pedig nem boldogultak a válság kezelésével.

Az EP-képviselők új elnökválasztást várnak Fehéroroszországban, és szankciókat sürgetnek Aljakszandr Lukasenka elnök ellen. Az erről szóló állásfoglalást tegnap 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett fogadták el. A dokumentum arra is kitér, hogy a parlament Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének.

Kapcsolódó írásaink

Célkeresztben hazánk és Lengyelország

ĀAz uniós források megvonását követelték baloldali képviselők az Európai Parlamentben, a fideszes Hidvéghi Balázs pedig a kettős mércére hívta fel a figyelmet

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom