Külföld

Komoly esély a Közel-Keletnek

Donald Trump nagy külpolitikai sikert aratott az elnökválasztás előtt, Benjamin Netanjahu pedig stabilizálta helyzetét az izraeli belpolitikában

Rövid távon feszültséget szülhet Izrael megállapodása az Egyesült Arab Emirátusokkal és Bahreinnel, ám elmozdíthatja a holtpontról a Közel-Kelet egyik alapvető konfliktusát. Az amerikai elnök jelentős külpolitikai sikert könyvelhet el.

Komoly esély a Közel-Keletnek
Benjamin Netanjahu és Donald Trump Abdullatif Al-Zayani bahreini és Abdullah bin Zayed Al-Nahyan emirátusi külügyminiszterrel a dokumentumok aláírása után
Fotó: AFP/Saul Loeb

Szeptember 15-én, közép-európai idő szerint nem sokkal 20 óra előtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Donald Trump elnök jelenlétében aláírta a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló egyezményeket az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein külügyminisztereivel a Fehér Ház kertjében. A megállapodást, amelyet a Bibliá­ra való utalással Ábrahám-egyez­ségeknek neveztek el, mindegyik fél rendkívül magasztos szavakkal méltatta, Donald Trump egyenesen az „új Közel-Kelet hajnalának” nevezte azt beszédében, ami hozzájárul egy átfogó régiós béke létrejöttéhez. Az aláírási ceremónián Magyarország képviseletében részt vett – az EU külügyminiszterei közül egyedül – Szijjártó Péter is.

Az egyezségek történelmi jelentőségét ugyan csak évtizedes távlatból lehet majd megállapítani, azok azonban minden bizonnyal fontos mérföldkövet jelentenek a Közel-Keleten mind az átfogó arab–izraeli, mind pedig a szűkebben értelmezendő palesztin–iz­raeli békefolyamatokban. Ahogyan Trump elnök is fogalmazott beszédében, több mint negyed évszázaddal a jordán kapcsolatok helyreállítása után, Izraelnek egy hónapon belül két arab állammal sikerült normalizálni a viszonyát, ezt pedig állítása szerint hamarosan több másik, még meg nem nevezett arab országgal fogja megtenni.

Az Ábrahám-egyezségek aláírásához és az arab–izraeli kapcsolatok status quójának megváltozásához számos világpolitikai folyamat vezetett. Egyrészről az Iráni Iszlám Köztársaság jelentette hatalmi kihívás lehetővé tette az informális közeledést Izrael és az Arab-félsziget államai között a közös ellenféllel szemben. Ezt a folyamatot az Egyesült Államok is szorgalmazta, tekintettel arra, hogy a Trump-adminisztráció az iráni regionális hatalmi törekvéseket az amerikai nemzetbiztonság szempontjából kiemelt kockázatként azonosította. Másrészről pedig az amerikai kormány pragmatikusabb külpolitikája következtében a palesztin–izraeli békefolyamat is kimozdult a holtpontról, ami lehetővé tette az arab államok számára, hogy újra meghatározzák saját álláspontjukat a kérdéskört és az Izraelhez fűződő viszonyukat illetően.

Az egyezmények aláírásának számos győztese van. Donald Trump az elnökválasztási kampány finisébe fordulva jelentős külpolitikai sikert könyvelhet el magának, ami ellensúlyozhatja a belpolitikáját illető kritikákat az elnökségért való küzdelem során a demokrata jelölttel szemben. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a békemegállapodásokkal történelmi szerepbe helyezkedve stabilizálni tudja pozícióit a rendkívül instabil és kiélezett izraeli politikai küzdőtéren, felkészülve ezzel egy esetleges sokadik parlamenti választásra. A békekötő arab államok pedig számottevő külgazdasági fejlődésre, technológiai és hírszerzési tapasztalatcserére, valamint diplomáciai jelentőségük növekedésére számíthatnak a jövőben.

A kölcsönös előnyöknek van egy önálló területe, amely kiemelést érdemel, ez pedig az izraeli telepesmozgalom és a ciszjordániai palesztin területek annektálásának kérdésköre. A most megkötött egyezmények alapja, hogy a békéért cserébe Izrael átmenetileg felfüggeszti a megszállás alatt álló Jordán-folyó völgyében található telepek elcsatolására vonatkozó terveit. Ezzel az alkuval az arab államok a palesztin függetlenség védelmezőiként, az izraeli kormány pedig józan és tárgyalóképes félként képes feltüntetni magát. Nem mellékes, hogy Netanjahu ezzel a lépéssel úgy tudta elhárítani a nagyon súlyos biztonsági kockázatokat tartogató, de az egyik legfőbb politikai ígéretét jelentő annektálást, hogy jelentősen csökkentette az ezzel járó hitelességi veszteségeit.

A megállapodásoknak azonban vesztesei is vannak. Iránnak egy sokkalta erősebb regionális együttműködéssel kell szembenéznie a határai közelében. Az öböl menti arab államok Izraellel való szorosabb együttműködése ugyanis csökkenti a perzsa állam érdekérvényesítő képességeit. Az arab–izraeli békefolyamatnak paradoxon módon mégis talán az egyik legnagyobb vesztese a palesztin–izraeli békefolyamat. Noha Netanjahu vállalta a palesztin területek elcsatolására vonatkozó terveinek ideiglenes felfüggesztését, jelezte, hogy ez nem jelenti a tervek feladását, így a megállapodások csupán időt nyertek a palesztinok számára. Az azonban, hogy az arab államok elkezdték feladni azt a kilencvenes években kialakított konszenzust, hogy az arab–izraeli békefolyamat alapja a palesztin állam megteremtése, minden kétséget kizárólag negatív hatással lesz a palesztinok ügyére. Az arab közösség megváltozott hozzáállását jól jelzi, hogy az Arab Liga múlt heti tanácskozásán nem sikerült a palesztinoknak elfogadtatniuk egy mellettük kiálló és Izraelt elítélő határozatot.

Az elmondható, hogy két fecske sem csinál nyarat, az Ábrahám-egyezségek nem fogják egyik napról a másikra megteremteni a békét a Közel-Keleten, sőt fennáll annak a lehetősége, hogy rövid távon az Iránnal való hatalmi vetélkedés és a palesztin konfliktus is erősödni fog. Mindazonáltal a kedden megkötött békék lehetővé teszik a holtpontról való elmozdulást a közel-keleti térség egyik legalapvetőbb konfliktusában. Az már a jövő vezetőinek a felelőssége, hogy ezt a sikert milyen módon aknázzák ki a későbbiekben.

Nobel-békedíjas teljesítmény
 

Szijjártó Péter: Magyarországot nagyrabecsülés és tisztelet övezi a washingtoni Fehér Házban

Szijjártó Péter és Jared Kushner
Szijjártó Péter és Jared Kushner
Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldal

Magyarország támogatni fogja az Egyesült Államok közel-keleti politikáját az Európai Unióban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán azt követően, hogy kedden Washingtonban találkozott Jared Kushnerrel (képünkön jobbra), Donald Trump amerikai elnök vejével és főtanácsadójával. A miniszter azt is kifejtette: Magyarországot, a magyar kormányt, a magyar miniszterelnököt egyértelmű tisztelet és nagyrabecsülés övezi a Fehér Házban. Szijjártó Péter egyedüli uniós külügyminiszterként részt vett az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján. Kiemelte: a Közel-Kelet biztonsága befolyásolja Európa biztonsági helyzetét is. A miniszter úgy vélekedett: Donald Trump olyan teljesítményt nyújtott, amilyenért „Nobel-békedíjat szoktak kapni”. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata még sosem volt ilyen jó. Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump is őszintén, világosan beszél víziójáról, a politikai korrektség, a képmutatás egyikőjükre sem jellemző, ez pedig megteremti a kiváló együttműködés lehetőségét. Mindketten fellépnek az illegális migrációval szemben, hasonlóan gondolkodnak a keresztény közösségek védelméről és a családok támogatásáról. A külügyminiszter tegnap San Marinóba látogatott, ahol kijelentette: Európa csak a nemzeti identitások, a kulturális, történelmi és vallási örökség megőrzésével lehet képes kezelni a kihívásokat, sajnos azonban ezzel ellentétes folyamatok és törekvések láthatóak.
(UT)

Új misszióvezető Washingtonban
 

Takács Szabolcs lesz hazánk új nagykövete az Amerikai Egyesült Államokban

Takács Szabolcs
Takács Szabolcs
Fotó: Kormany.hu

Takács Szabolcs (képünkön), a Külgazdasági- és Külügyminisztérium miniszteri biztosa lesz Magyarország új washingtoni nagykövete – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter az Egyesült Államokban. Szijjártó hozzátette, hogy a kinevezésére vonatkozó javaslatot már Orbán Viktor miniszterelnök is elfogadta. Takács Szabolcs jelenleg a Brexit kapcsán felmerülő gazdasági és külpolitikai kérdések miniszteri biztosaként dolgozik, előtte a Miniszterelnökségen és az Igazságügyi Minisztériumban is dolgozott államtitkárként, de betöltötte a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség elnöki tisztségét és dolgozott a dohai nagykövetségen is. Korábban Szabó László volt a washingtoni nagykövet, ő áprilisban hagyta el állomáshelyét, azóta ügyvezető irányítja a magyar nagykövetséget. Szabó azért tért vissza Magyarországra, hogy átvegye a Mediaworks Hungary Zrt. vezérigazgatói tisztségét. Takács Szabolcs várhatóan 2021-ben, az amerikai elnökválasztás után kezdheti meg külszolgálatát.
(SI)

Rövid idő alatt nagy eredmények
 

Sokat tett a magyar–amerikai kapcsolatok javításáért David Cornstein Budapesten

David Cornstein
David Cornstein
Fotó: MH

A november elsejével lemondó David Cornstein (képünkön) amerikai nagykövet 2018 nyara óta tartó rövid regnálása alatt sokat javított a Barack Obama elnöksége idején igen fagyos magyar–amerikai viszonyon. Bár a CEU kérdésében sokat tárgyalt a magyar kormánnyal, később úgy nyilatkozott, hogy az egyetem ügye csakis George Sorosra és Magyarországra tartozik. Amerikai fegyverek eladásáról hozott tető alá szerződést hazánkkal, és kikövezte az utat Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump amerikai elnök találkozójához. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy még soha nem voltak ilyen jók a magyar–amerikai kapcsolatok. Ez amerikai részről leginkább Wess Mitchell volt külügyi államtitkár és David Cornstein budapesti nagykövet érdeme. „Nagykövetségi kollégáimat, Magyarországot és a magyar népet mindörökre a szívembe zártam” – írta üzenetében a nagykövet. Amerikai  pletykák szerint Cornstein résztvenne Donald Trump elnöki kampányában, vagy izraeli nagykövet szeretne lenni.
(UT)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom