Külföld

Európai népszerűségrekorder a Fidesz

A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányerők népszerűsége. Magyarországon a sikeres kormányzati válságkezelést jutalmazták a választók, a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatások szerint a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött - írja a XXI. Század legújabb elemzésében. 

Európai népszerűségrekorder a Fidesz
Tartja népszerűségét a Fidesz
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A koronavírus-járvány első hulláma – Magyarország kivételével – a legtöbb európai országban politikai összefogást hozott tavasszal, több addig kormányválsággal küzdő uniós tagállamban is meg tudtak állapodni a politikai ellenfelek abban, hogy a járvány leküzdése érdekében együttműködnek. Az év első felében, hogy a válságban cselekvőképesen fellépő kormányzati szerep miatt számos kormányzó párt támogatottsága nőtt, ugyanakkor ez a növekedés sok európai országban nem tartott sokáig, sőt több országban a járvány előtti időszakhoz képest – a gazdasági krízis mélyülését követően – még csökkent is a kormányzó pártok népszerűsége  - emeli ki elemzésében Deák Dániel. 

A Fidesz-KDNP azon kormányzó pártok közé tartozik Európában, amelyek megerősödve jöttek ki a koronavírus-járvány első hullámából. A magyar kormánypárt a választási részvételüket biztosra ígérők körében 50 százalék feletti támogatottságot élvez.

Ez az Európában rendkívül ritka népszerűség az első hullámot és a gazdasági visszaesést követően sem csökkent, a második hullám során is egy rendkívül magas támogatottsági szintet magáénak tudó kormány irányítja az országot.

Mindez azt mutatja, hogy a sikeres válságkezelést díjazzák a választók, jutalmazzák azokat a pártokat, amelyeknek vezetésével az ország eredményesen kezeli a koronavírus-járvány okozta járványügyi és gazdasági problémákat.

Az elemzésben kiemelik, hogy nincsen ez minden uniós tagállamban így, több helyen csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányzó pártok népszerűsége.

Utóbbi a helyzet például a szomszédos Ausztriában, ahol a Sebastian Kurz kancellár vezette Osztrák Néppárt támogatottsága tavasszal, közvetlenül a koronavírus-járvány megjelenését követően látványosan nőtt – több közvélemény-kutatásban még a 45 százalékot is meghaladta a párt népszerűsége –, azonban az idő múlásával ismét csökkenésnek indult az osztrák kormánykoalíció vezető pártjának támogatói bázisa, ma már újra 40 százalék körüli szinten van Sebastian Kurz pártjának a támogatottsága.

A kormánykoalíció másik tagját, a Zöldeket jobban megviselte a koronavírus-járvány, március óta fokozatosan lejtmenetben van a párt, az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt már magabiztosan a második politikai erő Ausztriában. Ausztriához hasonló folyamat játszódott le Hollandiában is, ahol a Mark Rutte miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért népszerűsége a járvány kirobbanása után látványosan emelkedett, a nyár elején egyes kutatásokban már a 40 százalékot is elérte a párt népszerűsége, ugyanakkor az elmúlt hónapokban fokozatos csökkent a párt támogatói bázisa, immár 5-6 százalékponttal alacsonyabb, mint az első hullám végén.

Ez egyáltalán nem kedvező folyamat a holland miniszterelnök számára, hiszen 2021 márciusában választásokat tartanak az országban és jelenleg nem éri el a korábbi választáson nyújtott eredményt Rutte pártjának népszerűsége - írja a XXI. Század. 

A koronavírus-járvány időszakának egyik legnagyobb politikai vesztese Európában az ír miniszterelnök. A több hónapos koalíciós tárgyalásokat követően júniusban hivatalba lépő Micheál Martin pártjának (Fianna Fáil) népszerűsége a járvány kitörése óta megfeleződött, míg a koalíciós megállapodás szerint 2022-ben a miniszterelnöki széket átvevő Leo Varadkar pártja (Fine Gael) sikeresen felszívta a jelenlegi miniszterelnök pártjának támogatóit. Ugyancsak csökkent Boyko Borisov bolgár miniszterelnök vezette kormányzó GERB párt népszerűsége a járvány kirobbanása óta, ahol a koronavírus-járvány alatt az ellenzék a nyáron hosszú heteken át tüntetett ellene és előrehozott választást követelt, illetve a kormányt korrupcióval, maffiakapcsolatokkal, valamint sajtó- és szólásszabadság korlátozásával vádolta. Külön kiemelendő Belgium is, mely ország másfél éve tartó kormányválsággal, egy tehetetlen politikai elittel, óriási nyelvi és regionális törésvonalak mellett, stabil kormány nélkül szembesült idén tavasszal a koronavírussal.

A pártok végül március közepén tettek kísérletet arra, hogy a koronavírus elleni intézkedések sikere érdekében megegyezésen alapuló, akár egy évig tartó mandátummal rendelkező szövetségi kormányt alakítsanak. Végül abban egyeztek meg, hogy a koronavírus okozta válságra való tekintettel a jelenlegi korlátozott hatáskörű kormány megbízatásának meghosszabbítása mellett foglaltak állást, mely kormánynak megbízatása szeptember 17-én jár le. Augusztusban ugyanakkor ismét megrekedtek a kormányalakítást célzó tárgyalások Belgiumban, így továbbra is instabil politikai élettől szenved a járványt Európában az egyik legrosszabbul kezelő ország.

Nem tudott profitálni a koronavírus-járvány kezeléséből az olasz kormánypárt sem, a baloldali Demokrata Párt támogatottsága az év eleje óta stagnál, miközben az jobboldali erők együttműködése több szavazót tudhat maga mögött, mint az év elején. Hasonló a helyzet Spanyolországban is, ahol a kormányzó baloldal stagnálása mellett a jobboldali ellenzék minimálisan erősödni tudott.

Szintén nem tudtak több szavazót megszólítani a járvány kezelésével a lengyel, a cseh, az észt, a horvát, a román és a szlovák miniszterelnökök pártjai sem. A két európai nagyhatalom vezetője közül Angela Merkel tudott inkább politikai szempontból profitálni a válságkezelésből, míg Emmanuel Macron csak kis mértékben tudott javítani helyzetén. A német CDU/CSU támogatottsága márciusban kilőtt, az addigi 27 százalékos támogatottsági szintről rövid időn belül 40 százalék környékére tudott erősödni a kancellárt adó pártszövetség és azóta is stabilan tartja magát.

Nem volt ilyen szerencsés a nagykoalíció másik pártja, a szociáldemokraták támogatottsága hosszú ideje a 16 százalék körüli szinten stabilizálódott. A francia elnök elfogadottsága valamelyest nőtt, míg az elutasítottsága csökkent, ugyanakkor ez pártja népszerűségében szignifikánsan nem jelent meg. Ugyancsak erősödött a dán, a finn, a görög, a lett, a litván, a luxemburgi, a máltai, a portugál, a svéd és a szlovén kormánypártok támogatottsága, ugyanakkor a máltai Munkáspárton kívül egyetlen egy pártnak sincsen olyan magas támogatottsága az Európai Unióban, mint a Magyarországot már több mint tíz éve egyhuzamban irányító FideszKDNP-nek  -zárja az elemzést Deák Dániel.

Kapcsolódó írásaink

Orbán Viktor: Több helyen lesz kötelező a maszkviselés

ĀAz idősek és betegek érdekében tartsuk be a szabályokat! - Van egy haditervünk, hogy hogyan védjük meg az időseket, hogyan gyógyítsuk meg a betegeket és mindeközben hogyan tartsuk fenn az ország működőképességét + VIDEÓ

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom