Külföld

Célkeresztben hazánk és Lengyelország

Az uniós források megvonását követelték baloldali képviselők az Európai Parlamentben, a fideszes Hidvéghi Balázs pedig a kettős mércére hívta fel a figyelmet

Heves vita zajlott Lengyelországról tegnap az Európai Parlamentben. A baloldal az alapjogok megsértéséről, a jobboldal kettős mércéről beszélt. Magyarország is többször szóba került.

Célkeresztben hazánk és Lengyelország
Hidvéghi: Politikai furkósbotként használják a jogállamiságot Brüsszelben
Fotó: Európai Parlament

A jogállamiság lengyelországi helyzetéről, valamint az ottani LMBTI-mentes övezetekről vitáztak tegnap délután az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén. Az előbbi témában jogállamisági eljárás folyik Varsó ellen, az utóbbi kérdésről pedig tavaly év végén elítélő határozatot fogadott el az EP. Lengyelországban ugyanis több mint száz település és régió fogadott el családvédelmi határozatot és utasította el az LMBTI-ideológiát.

A nemzetközi sajtóban erre általában nem térnek ki, de fontos, hogy nem az érintett települések nyilvánították magukat LMBTI-mentes övezetnek, ők a fent említett határozatokat fogadták el, a címkét pedig a baloldal ragasztotta rájuk.
A parlamentben csütörtökön fognak szavazni a jogállamisági eljárás állását értékelő jelentésről, amelynek szerzője a spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar.

Az Európai Bizottságot (EB) aggasztja a lengyelországi helyzet, főleg az igazságszolgáltatás terén – mondta Vera Jourová, az EB értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. Több baloldali képviselő az uniós források megvonását sürgette.Andrzej Halicki, a lengyel ellenzéki Polgári Platform (PO) képviselője az Európai Néppárt vezérszónokaként élesen bírálta a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányát és a jelentés elfogadására biztatott.

Sophie in ’t Veld holland liberális EP-képviselő közölte, három évvel az eljárás megindítása után már nem akarja a „párbeszéd” szót hallani Brüsszeltől, mivel „tíz éve folytatunk párbeszédet Orbán Viktorral” és az eredménye csak a „büntetlenség”.

Patryk Jaki, a kisebbik varsói kormánypárt, a Szolidáris Lengyelország képviselője bírálta azokat, akik szerint „minden, ami nem baloldali, sérti a jogállamiságot”. Közölte: szégyelljék magukat a képviselőtársai, amiért a németországi Lenin-szobor nem zavarja őket, de a lengyelországi családvédelem igen.

Maximilian Krah, az Alternatíva Németországnak képviselője szerint a mostani jelentés ugyanúgy részrehajló, mint a Magyarországról szóló Sargentini-jelentés volt.

Hidvéghi Balázs fideszes képviselő szerint az uniós intézmények politikai furkósbotként használják a jogállamiságot, Magyarország és Lengyelország ellen pedig a tisztességes eljáráshoz való jog és a vádhoz kötöttség elvének sárba tiprásával zajlik eljárás.

Rámutatott, ahol karakteres, jobboldali politikát folytató kormány alakul, ott előbb vagy utóbb előkerülnek a mondvacsinált jogállamisági vádak. Felhívta a figyelmet, hogy a balliberális képviselők eközben „arcátlanul hallgatnak” olyan kirívó esetekről, mint hogy Belgium­ban rendőri erőszak következtében meghalt a szlovák Jozef Chovanec, vagy hogy a magyar baloldal egy nyíltan antiszemita jelöltet – a jobbikos Bíró Lászlót – támogat a szerencsi időközi választáson.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom