Külföld

Álhírekkel akarták besározni hazánkat

Rendszeresen ülésezett az Országgyűlés, a kormány sem kapott teljhatalmat, de a külföldi sajtó fittyet hányt a tényekre a koronavírus-járvány alatt

Korlátlan felhatalmazás, felfüggesztett parlament – képtelen vádakkal támadták Magyarországot hónapokon át. Az Európa-szerte tomboló járvány se riasztotta el a bírálókat.

Álhírekkel akarták besározni hazánkat
Fotó: Pixabay

Az álhírgyártók célkeresztjébe került Magyarország a koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma alatt. A koronavírus elleni védekezésről hozott törvényt hónapokon át igyekezett napirenden tartani a külföldi média, annak ellenére is, hogy már május közepén tudni lehetett, hogy bő egy hónappal később megszűnik a kormány különleges felhatalmazása.

A Századvég Alapítvány Fake News Figyelő címen kutatás- és cikksorozatot indított tavasszal, s már április elején arról írtak, hogy „a fellelt álhírek és megtévesztő állítások mintegy harmada a koronavírus-törvénnyel, illetve az ahhoz kapcsolódó jogállami kérdésekkel foglalkozott”. Ezen álhírek egyik leggyakrabban megfogalmazott állítása az volt – mutatott rá a kutatás, – hogy a kormány addig kormányozhat rendeletekkel, amíg azt jónak látja, illetve hogy korlátozás nélküli hatalmat kapott. „Ezzel szemben az elfogadott törvény világosan fogalmaz: a veszélyhelyzet megszűnésével a törvény hatályvesztéséről az Országgyűlés dönt, amely így kizárja mind az időbeli, mind pedig a korlátozás nélküli hatalom lehetőségét” – szögezték le.

„Sokan az európai politikában arra akarják használni a koronavírus-krízist, hogy megbüntessék a magyar kormányt annak unortodox politikája miatt, főleg a bevándorlásellenesség miatt. A világon senki sem tudja most megmondani, hogy mikor ér majd véget ez a járvány. A magyar parlament azonban bármikor véget vethet a veszélyhelyzetnek, visszavonhatja a kormánynak adott rendkívüli jogkört” – nyilatkozta május elején Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár, a Fidesz alelnöke a Die Weltnek.

A külföldi újságírók és politikusok között elterjedt, hogy Magyarországon felfüggesztették a parlament működését, ezt a magyar kormány tagjai számtalanszor cáfolták. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert például április közepén a CNN amerikai hírtelevízió riportere vonta kérdőre, miért nem működik az Országgyűlés. „Sajnálattal közlöm, hogy újabb álhírt terjeszt Magyarországról” – reagált a tárcavezető, hozzátéve, hogy az interjú hetében három napon is ülésezett a parlament.

A Századvég Alapítvány kutatása szerint folyamatos volt a törekvés a koronavírus-törvény napirenden tartására, sőt, egyre gyakrabban megjelenő politikai állásfoglalássá vált „a balliberális véleményvezérektől, hogy az EU gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, sőt akár tartson vissza bizonyos forrásokat”.

A nemzetközi kritikák áradatát az sem tartóztatta fel, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kijelentette, hogy a magyar jogszabály nem ütközik az uniós jogba. Május 14-én a magyarországi helyzetről tartottak vitát az Európai Parlamentben. Meghívták Orbán Viktor kormányfőt is, aki azonban a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos teendői miatt azt válaszolta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter szólalhat fel helyette – ezt azonban az EP baloldali vezetése nem fogadta el. A tárcavezető ezért a Facebookon tette közzé el nem mondott beszédét. A vitában több baloldali, liberális és zöldpárti, valamint az Európai Néppártnak a magyar kormánnyal szemben kritikus, liberálisabb szárnyához tartozó képviselő azt mondta, az EB-nek kötelezettségszegési eljárást kellene indítania Magyarországgal szemben, az Európai Tanácsnak pedig napirendre kellene tűznie a hetes cikkely szerinti eljárást, az uniós források kifizetését a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni.

Másnap, belgrádi látogatásán jelentette be a miniszterelnök, hogy június 20-án a kormány visszaadja rendkívüli jogköreit. „Mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért” – fogalmazott. A bocsánatkérések elmaradtak, lapunk több EP-képviselőt is megkeresett azok közül, akik álhírekre hivatkozva bírálták a kormányt: alig válaszoltak, és aki mégis, az sem érezte szükségét bocsánatot kérni.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom