Soros karmestere dirigál Berlinben

Az elmúlt öt évben számos cikk született a nemzetközi médiában arról, hogyan hat George Soros hálózata a német kormány politikájára. Fontos példája az együttműködésnek a milliárdos által támogatott Európai Stabilitási Kezdeményezés (European Stability Initiative – ESI) közreműködése Angela Merkel kancellár migránspolitikájának megalapozásában.

Az ESI jegyzi a 2015 októberében megjelent, A Merkel-terv című dokumentumot, amely felvázolta a Németország és Törökország közti azonnali megállapodás főbb pontjait. Az ESI azt javasolta, hogy Németország a rákövetkező tizenkét hónapban adjon menedéket félmillió szíriai migránsnak, akiket Törökországban regisztráltak, a migránsokat pedig ne tegye ki az Égei-tengeren és a Nyugat-Balkánon át vezető „veszélyes útnak”, hanem közvetlenül Törökországból vegyen át menedékkérőket. A szervezet javasolta, hogy ehhez a programhoz más uniós tagállamok is csatlakozzanak. A terv arra is kitért, hogy cserébe Törökország vegyen vissza minden új migránst, aki a területén keresztül eléri Görögországot. Németországnak abban is segítenie kell, hogy Törökország 2016-ban vízummentességet kapjon az Európai Unióba. A terv nem titkos, ma is elérhető az ESI honlapján és számtalan cikkben feldolgozta a nemzetközi sajtó.

A think tank – amely Bécsben, Brüsszelben és Berlinben is irodákat tart fenn – szoros kapcsolatban áll a szintén Soros által támogatott Európai Külügyi Tanács (European Council on Foreign Relations – ECFR) nevű szervezettel, politikára gyakorolt hatásukat pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Bizottság két héttel azután indított eljárást Lengyelország ellen, hogy az ESI az ECFR rendezvényén bemutatta a lengyel jogállamiságról készült jelentését. Az ECFR egyik társelnöke egyébként Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke, Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. A Soros-hálózat és a Merkel-kormány között közvetlen kapcsolatok is vannak, Peter Altmaier gazdasági miniszter például tavaly a Twitteren számolt be arról, hogy együtt reggelizett Sorossal a davosi Világgazdasági Fórumon.

Az ESI-t 1999-ben alakította Gerald Knaus Szarajevóban, vezetésével a think tank pedig nemcsak a migráció, hanem a nyugat-balkáni ügyekben is együtt mozog Sorossal. Észak-Macedóniában és Albániában a Soros-hálózattal személyi szinten is szorosan összefonódott szociáldemokratákat támogatják. Knaus viszonya szoros a CDU-val is, az elmúlt években a jobbközép párt több eseményére is meghívták mint migrációs szakértőt. A CDU mellett fontos kapcsolatai vannak a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) is, a sajtó szerint jó viszonyt ápol például a Magyarországot nemrég antiszemitizmussal vádoló külügyi államtitkárral, Michael Roth-tal is. A baloldali politikus is szívesen mutatkozik és egyeztet Sorossal.

Nemcsak a migrációval, hanem a korrupcióval és a demokráciával kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik az ESI. A Népszava interjút közölt az idén tavasszal az ESI elnökével, a lap portréja szerint „az elemzőközpont olyan Európa megteremtéséhez szeretne hozzájárulni, amely képes megvédeni demokratikus intézményrendszerét és az emberi jogokat az illiberális erőkkel szemben”.

Gerald Knaus 1970-ban született Ausztriában, Rómában, Bolognában és Oxfordban tanult, évekig dolgozott különböző NGO-knak, az ENSZ-nek, valamint olyan befolyásos egyetemeknek is, mint a Harvard. Már 2016-ban is úgy emlegették mint Angela Merkel bevándorlásügyi főtanácsadóját. Knaus­szal az idén februárban terjedelmes interjút készített a német Tages­spiegel, elsősorban a migrációs helyzetről. Értékelése szerint a 2016-os EU–Törökország megállapodás – amelynek fő kitervelőjeként őt emlegetik – Görögországban kezdettől fogva kudarcot vallott, Törökországban azonban szerinte menekültek millióinak életét segítette, hiszen az uniótól kapott pénz az ő körülményeiken javított. Az interjúban Knaus többször is bírálta a magyar kormány migrá­ciós politikáját, amely szerinte egy „emberi jogi katasztrófa”. Azt is állította, hogy George Soros alapítványa a támogatásuknak csak tíz százalékát biztosítja. Knaus egy hónappal később a Népszavának nyilatkozva is bírálta Orbán Viktort, máshol pedig azzal vádolta a magyar kormányfőt, hogy a menedékjog eltörlésére használja a járványhelyzetet. Az ESI elnöke ugyanabban a hónapban az osztrák ORF-nek is nyilatkozott, arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsúfolt görögországi migránstáborokban nagy a koronavírus-fertőzés veszélye, ezért a menedékkérőket el kellene osztani az európai országok között. A bevándorlás legalizálása, valamint a kötelező elosztási kvóták létrehozása szerepelt a Soros-tervként elhíresült 2015-ös és 2016-os cikkekben is.

Knaus egyébként nemcsak a már említett Merkel-tervben, hanem később is tett bevándorláspárti javaslatokat: 2017-ben született Málta-terve is a migráció menedzseléséről, nem pedig a határok védelméről szólt. w