Külföld

Moszkva tagadja a vádakat Navalnij ügyében

Moszkva elutasította csütörtökön azt a vádat, hogy az orosz állam áll Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus német szakemberek által megállapított megmérgezése mögött, a fehérorosz vezetés pedig Varsót és Berlint vádolta meg az incidenssel.

Moszkva tagadja a vádakat Navalnij ügyében
Alekszej Navalnij megmérgezése komoly vihart kavart a nemzetközi politikában
Fotó: AFP/Anadolu/Sefa Karacan

„Én óvatosan beszélnék az orosz állammal szembeni vádakról, mert végül is nincsenek vádak, és nincs oka az orosz állam elleni vádnak” - nyilatkozott újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A Navalnij-üggyel kapcsolatban „semmilyen vádat sem vagyunk hajlandók elfogadni” - fogalmazott. „Nem értjük, hogy milyen alapja lehetne bámiféle szankcióknak” - hangoztatta a szóvivő, hozzátéve: Moszkva „nem fogadja el a szankciók nyelvét”. Indulattól vezéreltnek és alaptalannak nevezte az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésének leállítását sürgető felszólításokat.

Úgy vélekedett, hogy Navalnijt megmérgezni senkinek sem állt érdekében Oroszországban. Peszkov megismételte, hogy a német fél által birtokolt információk híján az orosz hatóságoknak nincs alapjuk arra, hogy bűnügyi nyomozást indítsanak a mérgezés lehetőségével kapcsolatban. Emlékeztetett rá, hogy az orosz szakértők nem találtak méreganyagot a Navalnijtól vett mintákban.

Ismételten kifejezte reményét, hogy Berlin megosztja a rendelkezésére álló információkat, de a német fél mindeddig nem tett eleget ennek az orosz főügyészség jogsegélykérelme alapján. „Mi feltétlenül érdekeltek vagyunk abban, hogy megállapítsuk az okát annak, ami a berlini pácienssel történt” - mondta Peszkov. Leszögezte: nem látja okát annak, hogy Vlagyimir Putyin elnök megszólaljon az ügyben. Közölte: nem szerepel napirenden, hogy az orosz vezető Angela Merkel kancellárral tárgyaljon az ügyben.

Lukasenka Varsót és Berlint vádolja

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön Minszkben azt mondta Mihail Misusztyin orosz miniszterelnöknek, hogy egy lehallgatott, Varsó és Berlin közötti telefonbeszélgetéssel tudja bizonyítani, hogy Merkelnek a Navalnijjal kapcsolatos bejelentése „hamisított”. Erről a BelTA fehérorosz hírügynökség alapján számolt be csütörtökön az orosz média.

„El kell önnek mondanom, hogy tegnap vagy tegnapelőtt, pontosan nem emlékszem, Merkel felszólalása előtt (amikor bejelentette, hogy be akarták fogni Navalnij száját) elfogtunk egy beszélgetést. Értelmezésünk szerint Varsó beszél Berlinnel. Két előfizető van a vonalban. A rádióelektronikai katonai hírszerzésünk fogta el.

Mivel ott (Fehéroroszország nyugati határain) csapatokat vonultattak fel, mi természetesen küzdünk a rádiószférában a NATO-sokkal” - idézte Lukasenkát a BelTA alapján az orosz sajtó. (A szövegben zárójelben a fehérorosz hírügynökség megjegyzései szerepelnek.) Lukasenka szerint az „érdekes beszélgetés” - melynek dekódolt leiratát és egyéb dokumentációját felajánlotta Misusztyinnak - „világosan arról beszél, hogy ez egy hamisítvány”.

Lukasenka utasította a titkosszolgálatokat, hogy folytassák a kutatást az utcai tiltakozások szervezői után
Lukasenka állítólag egy Varsó és Berlin közötti telefonbeszélgetéssel tudja bizonyítani, hogy Merkelnek a Navalnijjal kapcsolatos bejelentése „hamisított”
Fotó: AFP/Siarhei Leskiec

„Nem volt semmilyen Navalnij-megmérgezés” - jelentette ki Lukasenka, aki szerint az incidens célja az volt, hogy „elvegye Putyin kedvét” a fehérorosz belügyekbe való beavatkozástól, és zavart okozzon a szeptember 13-i orosz helyhatósági választások előtt. A fehérorosz vezető, aki csütörtökön leváltotta a helyi Nemzetbiztonsági Bizottság (KGB) vezetőjét, Lengyelországot, Csehországot, Litvániát és Ukrajnát vádolta a fehéroroszországi zavargások szításával.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója Lukasenkának a Varsó és Berlin között elfogott kommunikációval kapcsolatban tett kijelentéséről újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a fehérorosz vezetőnek alapja lehetett rá, ha ilyet mondott. Kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy nyugati szakszolgálatok provokációt követtek el. Az üggyel kapcsolatos német bejelentéssel kapcsolatban szerinte „több a kérdés, mint a válasz”.

A Navalnijt kezelő orosz orvosok kitartanak amellett, hogy nem történt mérgezés

A Navalnijt kezelő, illetve tőle vett mintákat vizsgáló orvosok csütörtöki televíziós nyilatkozataikban kitartottak amellett, hogy az orosz ellenzéki politikus nem mérgezés következtében esett kómába. Alekszandr Szabajev, Omszk megye főtoxikológusa a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva részletesen ismertette, hogy milyen vizsgálatokat végzett Navalnijon. Megismételte, hogy nem találtak súlyosan mérgező anyagot a politikus szervezetében, és a páciensnél anyagcsere-betegség léphetett fel, amely a szénhidrátanyagcsere-zavarban nyilvánult meg.

Elismerte, hogy a betegnél „mozaikszerűen” és nagyon röviden jelentkeztek ugyan a kolinerg-szindróma tünetei, de a szervesfoszfor-mérgezés klasszikus képe nem alakult ki. Szabajev kijelentette, hogy ha a politikust valóban Novicsok idegméreggel mérgezték volna meg, akkor azt a környezete is megszenvedte volna.

Mihail Pocvherija, a moszkvai Szklifoszovszkij Mentő Kutatóintézet akut mérgezési és szomatopszichiátriai rendellenességek osztályának vezetője elmondta a Rosszija 24-nek, hogy a Navalnijtól vett mintákat az Agilent Technologies USA tömegspektrométerével vizsgálták meg, amely 240 ezer szabványos anyagkészletet tartalmaz az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Intézetének megfelelő elektronikus bázisával együtt.

„A vizsgált nedvekben foszfororganikus vegyületeket, valamint a kolenészterázt gátló gyógyszereket nem sikerült kimutatni. Ezenkívül nem találtunk idegen csúcsokat sem: olyan ismeretlen anyagokat, amelyek nem szerepelnek a berendezés könyvtárában” - nyilatkozott Pochverija.

Egy vezető német politikus leállíttatná a Északi Áramlat-2 építését

Az Európai Uniónak (EU) az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésének leállításával kell válaszolnia Moszkvának Navalnij megmérgezésére - mondta Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke egy csütörtöki interjúban.

A kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére pályázó politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „csak az erő nyelvét érti”, a szankciók formái közül pedig csak a legfőbb orosz exportcikkek közé tartozó földgáz kivitelét korlátozó gazdasági büntetőintézkedések hatnak rá.

Ezért le kell állítani az orosz földgázt a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat második vezetékpárjának lefektetését - mondta a tekintélyes CDU-s politikus, kiemelve, hogy legfőbb ideje megteremteni az „igaz európai külpolitikát, különben Putyin nem veszi komolyan Európát”.

Navalnij esetével kapcsolatban arról is szólt, hogy az orosz vezetés igyekszik az ellenzékiek agyába vésni, hogy veszélyben van az életük. Mint mondta, az orosz nemzetbiztonsági szervek egyetlen pillanatra sem tévesztették szem elől Alekszej Navalnijt, állandó megfigyelés alatt tartották az ellenzéki politikust.

Ugyancsak az Északi Áramlat-2 építésének leállítását tartja lehetséges szankciónak Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) igazgatója. Ugyanakkor az is világos, hogy a szankciók politikája csak akkor kerül napirendre, amikor a kormányok kifogynak a hatékony eszközökből és „nemigen van más ötletük”, a gázvezeték-projekt leállítása pedig együtt jár azzal a kérdéssel is, hogy „mennyire ártunk saját magunknak, és a német cégeknek” - mondta Wolfgang Ischinger a Der Spiegel című hírmagazinnak.

A biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumának vezetője kiemelte: a Navalnij-ügy „sajnos a stratégiai partnerség gondolatának vége”. Mint mondta, Moszkva az EU-val folytatandó stratégiai együttműködés helyett „reaktív és védekező” külpolitikát folytat, amelynek az a kiindulópontja, hogy a „nyugati modell” fenyegetést jelent.

Oroszország távolról ugyan hatalmasnak tűnik, de közelebbről szemlélve egyre kisebb. Hazai összterméke (GDP) kisebb, mint Olaszországé, és szüntelenül zajlik a társadalmának elitrétegét szűkítő agyelszívás - fejtette ki az MSC igazgatója, hozzátéve: egy kézen meg lehet számolni, hogy Oroszország mennyi barátot szerzett a rövid távon sikeresnek tűnő, hosszú távon viszont „védekező és elesett” külpolitikájával.

Angela Merkel kancellár csütörtökön kitért a földgázvezeték építésének leállításáról szóló javaslat értékelése elől. Stefan Löfven svéd kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az orosz fél lépéseitől függ Németország és az EU reakciója.

Stefan Löfven kiemelte, hogy a vegyi fegyverek használata ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal, ezért az EU-nak reagálnia kell az Alekszej Navalnij elleni oroszországi „gyilkossági kísérletre”, méghozzá egységesen. Azonban mivel a bűncselekmény Oroszországban történt, az orosz hatóságoknak kell kivizsgálni a történteket és felelősségre vonni az elkövetőket. „Úgy tisztességes és méltányos, ha azt mondjuk, hogy most ti következtek” - mondta a svéd kormányfő, hozzátéve: „teljesen világos, hogy az orosz kormány tartozik nekünk egynéhány válasszal”.

Alekszej Navalnij az orosz államfő egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították gyógykezelésre. A szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg (Bundeswehr) vegyi fegyverekkel foglalkozó szakértői laboratóriumukban kimutatták, hogy az egykori szovjet hadsereg által kifejlesztett, Novicsok típusú harci idegméreg egy fajtájával mérgezték meg.

A német kormány szerdán a vizsgálati eredményeket értékelve közölte, hogy az orosz ellenzék vezére mérgezéses támadás áldozata lett a hazájában. Berlin a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és megkezdi az egyeztetést EU-s, illetve NATO-partnereivel a megfelelő válaszlépésekről - közölték.

Kapcsolódó írásaink