Külföld
Ismét Magyarországot fenyegette Michael Roth
Politikai indíttatásúnak nevezte Varga Judit igazságügyi miniszter az uniós eljárásokat, egyúttal hangsúlyozta, hazánkban nincs gond a jogállamiság érvényesülésével

A német soros uniós elnökség prioritásait ismertette az Európai Parlament alkotmányügyi (AFCO) szakbizottságának tegnapi ülésén Michael Roth német külügyi államtitkár. A szociáldemokrata politikus a jogállamiságról is beszélt,
és hangsúlyozta, az alapszerződés hetes cikkelye alapján indult jogállamisági eljárások folytatódni fognak Magyarország és Lengyelország ellen, a német elnökség pedig sürgetni fogja az Európai Bizottságot arra is, hogy folytassa a jogállamiság terén indult kötelezettségszegési eljárásokat. Hozzátette, tisztában van az eljárások korlátaival, ezért is lenne szükség preventív intézkedésekre. Mint mondta, az uniós források kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötése kiemelt kérdés a német soros elnökség számára.
Kifejtette, a tagállamoknak közös nevezőre kell jutniuk arról, mit jelent a jogállamiság, enélkül ugyanis nem lehet folytatni az erről szóló párbeszédet. Roth elmondta, a soros elnökség két vitát fog rendezni a tanácsban, az egyiket a jogállamiság általános helyzetéről, a másikban pedig minden tagállam jogállamisági helyzetébe beletekintetenek, hogy ellensúlyozzák azon vádakat, amelyek szerint csak bizonyos tagállamokkal összefüggésben szokott előkerülni a kérdés. A legutóbbi EU-csúcson egyébként Angela Merkel német kancellár azt ígérte Orbán Viktor magyar kormányfőnek, hogy a német soros elnökség alatt lezárják az eljárásokat.
A meghirdetett programmal szemben Roth előző este nem vett részt az Alpbachi Európai Fórum (EFA) panelbeszélgetésén, ahol az európai integrációról kellett volna vitáznia Varga Judit magyar igazságügyi miniszterrel és Karoline Edstadler uniós ügyekkel foglalkozó osztrák tárcavezetővel. A vitában Varga politikai indíttatásúnak nevezte a hetes cikkely szerinti eljárást, és azt mondta, a Magyarországon semmilyen probléma nincsen a jogállamiság érvényesülésével. Kiemelte: elsősorban a nemzetközi média liberális szemléletű főárama állítja úgy be, hogy Magyarországon nem teljesül a jogállamiság minden feltétele, de ezek a tudósítások megtévesztők, nem tartalmaznak tényeket, az EP-ben pedig meg sem hallgatták a magyar álláspontot. Varga bírálta a források jogállamisági kritériumokhoz kötését, mivel bizonytalanok a jogállamiságra vonatkozó definíciók.
Visszautasította a finn sajtó vádjait Kovács Zoltán
A finn Helsingin Sanomat napilap nemrég terjedelmes cikkben taglalta a diktátorok közös személyiségjegyeit, valamint azon pszichológiai hatásokat is ismertette, amelyek alapján egy politikai vezető diktatórikus eszközökhöz folyamodik hatalomra kerülése esetén. A lap a Freedom House civil szervezet 2020-as kutatása – amelyben Magyarországot már nem minősíti demokráciának –, valamint a Helsinki Egyetem politológia professzorának véleménye alapján a magyar miniszterelnököt a világ diktátorai közé sorolta. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-oldalán válaszolt a finn lap állításaira. Emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök volt az, aki a szovjet csapatok azonnali kivonását követelte 1989-ben Nagy Imre és mártír társai újratemetésekor. Hozzátetette, állításukkal nem csak a magyar kormányfőt, hanem magyar választókat is megsértik, akik háromszor adtak kétharmados felhatalmazást Magyarország jelenlegi kormányának.
(SI)