Külföld

A balti országok beutazási tilalmat rendeltek el Lukasenkával szemben

Lettország megtiltotta a beutazást Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és 29 másik fehérorosz tisztségviselő számára az elnökválasztás után kialakult minszki helyzet miatt - tájékoztatott hétfőn a lett külügyminisztérium. Korábban hasonló intézkedéseket hozott Litvánia és Észtország is.

A balti országok beutazási tilalmat rendeltek el Lukasenkával szemben
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök
Fotó: AFP

„A Lett Köztársaság kormányának döntése alapján, valamint az észt és a litván külügyminisztériummal egyeztetve Edgars Rinkevics lett külügyminiszter úgy döntött, hogy meghatározatlan időre megtiltják a beutazást 30 fehérorosz vezető számára” - áll a lett külügyminisztérium közleményében.

„A szankciókkal azt demonstráljuk, hogy komolyan vesszük az emberi jogok fehéroroszországi megsértését” - jelentette ki Urmas Reinsalu észt külügyminiszter. A litván belügyminisztérium közölte, hogy a tárca vezetésével működő bevándorlási hivatal hétfőn felvette az adott fehérorosz vezetőket azoknak a személyeknek a listájára, akiknek megtiltják a belépést Litvániába.

A névsorban a fehérorosz elnökön kívül szerepel Viktar Lukasenka, az államfő idősebb fia és nemzetbiztonsági főtanácsadója, Ihar Szerhjajenka, az elnöki hivatal vezetője, Makszim Rizsankou, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese és az ő helyettesei, Volha Csuprisz és Hennagyij Bohdan, a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) vezetője, Valerij Vakulcsik, Jurij Karajeu belügyminiszter, Aleh Slizsauszki igazságügy-miniszter, Lidzija Jarmosina, a központi választási bizottság vezetője és mások.

Gitanas Nauseda litván elnök hétfőn hozta nyilvánosságra sajtótájékoztatóján, hogy a három balti ország szankciókat léptet életbe 30 fehérorosz vezető, közöttük Lukasenka elnök ellen.

Saulius Skvernelis litván miniszterelnök augusztus 26-án jelentette be, hogy a Vilnius által meghozott büntetőintézkedések a Rigával és Talinn-nal lefolytatott egyeztetés után lépnek életbe. A litván külügyminisztérium listáján 118 ember szerepel, közöttük Lukasenka. Vilnius szerint valamennyiüknek közük volt az elnökválasztás eredményeinek meghamisításához és a tiltakozók elleni indokolatlan erőszak alkalmazásához.

Fehéroroszországban augusztus 9-én tartották az elnökválasztást, amelyen az országot 1994 irányító Aljankszandr Lukasenka a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 80,1 százalékát kapta. A második helyen legfőbb ellenlábasa, Szvjatlana Cihanouszkaja végzett a szavazatok 10,12 százalékával. Az ellenzék vasárnap immár harmadik alkalommal szervezett megatüntetést Lukasenka lemondását követelve. Az első nagy tüntetés után mintegy 7000 embert vettek őrizetbe, a rendőrök és a tüntetők közötti összetűzésekben három ember meghalt.


Fehéroroszország válaszszankciókkal fenyegette meg a három balti államot

Fehéroroszország hétfőn válaszszankciókkal fenyegette meg a három balti államot, Lettországot, Litvániát és Észtországot, amiért megtiltották a beutazást területükre 30 vezető fehérorosz tisztségviselőnek.

Fehéroroszország külügyminisztériuma meggondolatlannak minősítette a három balti állam intézkedését. A 30 személy között szerepel Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, továbbá idősebb fia.

Lettország harmadikként, hétfőn délelőtt jelentette be intézkedését, Litvánia és Észtország már korábban. A három állam szankcióik időzítésével türelmetlenségüket fejezték ki az Európai Unió iránt, mert úgy vélik, hogy a közösség túl óvatoskodó büntetőintézkedések kivetésével Lukasenka Fehéroroszországára, ezért nem várták meg az EU többi tagállamával közös lépést.

„A szankciókkal azt demonstráljuk, hogy komolyan vesszük az emberi jogok fehéroroszországi megsértését” - jelentette ki Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.

Közben - ugyancsak hétfőn - a fehérorosz hatóságok megtagadták Tadeusz Kondrusiewicz minszki római katolikus érsektől, hogy Lengyelországból visszautazhasson Fehéroroszországba. Tették ezt a határátkelőhelyen indoklás nélkül.

Kondrusiewicz többször bírálta a hatóságok erőszakos fellépését az augusztus 9-i elnökválasztás tisztességtelensége ellen békésen tüntetőkkel szemben, közvetlenül azonban nem kritizálta a hivatalos választási eredmények szerint hatodik mandátumát elnyert elnököt.

Kapcsolódó írásaink