Külföld

Látszatkonzultációt tartott Brüsszel

Az Európai Bizottság sunnyog, nem érdekli az emberek véleménye az illegális migrációról – mondta lapunknak Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője

Ezredannyi visszajelzés érkezett a migrációval kapcsolatos brüsszeli kérdésekre, mint az aktuális nemzeti konzultációra. A válaszadók túlnyomó többsége a magyar álláspontot támogatja.

Látszatkonzultációt tartott Brüsszel
Párkányi: A migráció megosztja Európát
Fotó: Alapjogokért Központ

Véget ért tegnap éjfélkor az Euró­pai Bizottság online konzultációja, amelynek témája az „új migrációs és menekültügyi paktum”. A véleménynyilvánítási időszak július 30-án kezdődött, négy hétig tartott. Az Európai Bizottság (EB) honlapján azt írták, „az új migrációs és menekültügyi paktum átfogó, fenntartható és válságbiztos migrációs és menekültügyi keretet hivatott létrehozni, amely a migrációs útvonal teljes egészét szabályozni fogja”. A honlap szerint a brüsszeli testület „a kezdeményezés további kidolgozásakor és pontosításakor figyelembe veszi a beérkezett véleményeket”.

Noha a migráció az elmúlt öt év felmérései szerint rendre az uniós polgárokat leginkább aggasztó problémák között van, az EB olyannyira nem hirdette a konzultációt, hogy a válaszadók száma tegnap délután 1600 körül volt, miközben az unió lakossága fél milliárd fő körül van. Összehasonlításképp: hazánkban a jelenleg is futó nemzeti konzultációban eddig 1,633 millióan nyilvánítottak véleményt.

Az uniós bizottság honlapján olvasható bejegyzések elsöprő többsége egy irányba mutat: a válaszadóknak elegük van a tömeges bevándorlásból, erős határvédelmet akarnak, a menedékkérelmeket az unió határain kívül bírálnák el, a bevándorlás menedzselése helyett pedig arra biztatják az uniót, hogy – összhangban a magyar állásponttal – a segítséget oda vigye, ahol a baj van.

„A migrációs válság 2015-ös kezdete óta jelentős, méghozzá negatív hatással volt az Európai Unióra, rég nem látott megosztottság vette kezdetét a bevándorláspárti és bevándorlásellenes tagállamok törésvonala mentén” – magyarázta lapunknak Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. Hozzátette: „Nemcsak az európai politikára volt hatással a több millió illegális migráns beáramlása, hanem az euró­pai, elsősorban nyugat-európai polgárok biztonságára és hétköznapjaira is: több száz áldozatot követeltek a terrortámadások, valamint jelentősen nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Éppen ezért, ha valamiről igazán fontos lenne megkérdezni az embereket, akkor az a migráció kérdése – jegyezte meg. – Mégis azt láthatjuk, hogy az Európai Bizottság úgy akar majd a nyilvánosság bevonására hivatkozni, hogy éppen az embereket nem tájékoztatta a véleménynyilvánítás lehetőségéről” – mutatott rá Párkányi, aki egyúttal emlékeztetett, míg a magyar kormány intenzív kampányt folytat, az Európai Bizottság „sunnyog”. Az elemző szerint ez azért van, mert „a magyar kormány az emberek véleményére építi a politikáját, a brüsszeli uniós bürokraták ezzel szemben csak egy eljárástechnikai részletként tekintenek erre az eszközre”. „Vélhetően attól tartanak, hogy az emberek véleménye nagyban eltér az uniós politikai elit szándékától. Ezt az is jól mutatja, hogy a hozzászólások többsége az illegális migráció megállítását követeli” – tette hozzá az elemző.

Kapcsolódó írásaink