Európai egyesült államokról álmodik a német baloldal

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő helyreállítási alap finanszírozásához felvett közös hitel nem rövid-, hanem hosszútávú megoldás – nyilatkozta a napokban Olaf Scholz német pénzügyminiszter a Funke médiacsoport kiadványainak. Az interjút szemléző, uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv rámutatott: a szociáldemokrata politikus – aki egyébként pártja, az SPD kancellárjelöltje a 2021-es választásokon – ezzel ellentmondott Angela Merkel kancellárnak.

Scholz szerint a közös hitelfelvétel óriási lépés előre Németországnak és az uniónak egyaránt, a csomaghoz tartozó megállapodások „alapvető változásokat jelentenek, talán a legnagyobbakat az euró bevezetése óta”. A szociáldemokrata politikus arról is beszélt, hogy meg kell változtatni az EU szavazási gyakorlatát is, hogy könnyebben tudjanak döntéseket hozni. „Az uniónak képesnek kell lennie kollektíven fellépni” – magyarázta Scholz, aki a külügyek és a költségvetési kérdések terén is minősített többségi döntésre váltaná az egyhangúlagos döntést. A minősített többséget az Európai Tanácsban azon országok 55 százaléka képezheti, amelyek a lakosság legalább 65 százalékát képviselik.

A Tichy’s Einblick nevű tekintélyes német konzervatív lap szerzője, Ferdinand Knauss cinizmusnak nevezte, hogy a pénzügyminiszter haladásnak akarja beállítani azt, ami álmatlan éjszakákat okoz. Emlékeztetett, néhány hónappal ezelőtt a német vezetők, köztük Angela Merkel szentül megesküdtek, hogy sose lesz eurókötvény, majd a koronavírus-válságban már azt mondták, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel – most az egyszer – rendkívüli intézkedésekre van szükség. Scholz nyilatkozatát a szerző szerint a koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) soraiból is bírálták, ám mindez nem számít, amíg Merkel hallgat, hiszen az nála általában egyetértést jelent. Knauss rámutatott: ami néhány hónappal ezelőtt mindenáron megelőzendő volt, az később elkerülhetetlen szükségszerűséggé vált, most pedig már haladást jelentő, nagyszerű lépésnek nevezik.

A kancellárságra hajtó Olaf Scholz a szerző szerint most azt akarja elhitetni a német közvéleménnyel, hogy a súlyos eladósodás tulajdonképpen siker, hiszen a közös hitelfelvétel az unió államiságának, szuverenitásának a jele. Az európai egyesült államok felé tett újabb lépésre figyelmeztetve Knauss úgy fogalmazott: minél nagyobb az eladósodott szervezet, annál személytelenebb a hitel visszafizetésének felelőssége.