Külföld

Soros-kapcsolás Közép- és Kelet-Európában

Soros György nyugat-balkáni terjeszkedése kétségkívül a mai Észak-Macedónia területén mondható a leglátványosabbnak, azonban amennyiben megvizsgáljuk a térség többi államát, akkor láthatjuk, hogy mind Szerbia, mind Albánia, mind pedig Románia esetében komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni a milliárdos az elmúlt harminc évben, melynek segítségével még ma is jelen van az említett országokban. Bár kétségtelen, hogy Soros György ezekben az országokban a szervezetei révén számos hasznos és közérdekű programot is támogat, 1990 óta a „filantróp” spekuláns több olyan eseményhez is köthető, amelyek komoly politikai válságot okoztak az említett országokban és ezáltal elősegítették az egész régió destabilizálását. A XXI. Század Intézet a „Soros-birodalom” balkáni országokban végzett tevékenységét vizsgálta meg.

Soros-kapcsolás Közép- és Kelet-Európában
Minden jel arra utal, hogy a jelenleg Szerbiában zajló megmozdulások mögött is a kormány és Vučić megbuktatásán már hat éve dolgozó Soros áll
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

Soros György szerbiai tevékenysége egészen 1991-ig nyúlik vissza. Szervezetei, valamint a kiépített médiahálózat segítségével Soros az ország bel- és külpolitikai folyamataira is hatással tudott lenni. A Slobodan Milošević elleni tüntetéssorozat, valamint az Otpor! nevű diákmozgalom támogatásával jelentős szerepet vállalt Milošević 2000-ben történő leváltásában.

Mindemellett, a milliárdos az 1998-99-es koszovói háború után többször is kiállt Koszovó függetlensége mellett, tovább szítva ezzel a szerbek és koszovói albánok közti feszültséget. A Milošević bukása után kialakult bizonytalan helyzet remek lehetőséget biztosított Soros György számára, hogy tovább növelje a befolyását az országban, s így Szerbiában Soros György szervezetei továbbra is tevékeny szerepet vállaltak a civil szféra formálásában és a „nyílt társadalom” megteremtésében.

2014-ben azonban a jobboldali Szerb Haladó Párt (SNS) került hatalomra Szerbiában, melynek vezetőjeként Aleksandar Vučić lett az ország miniszterelnöke, aki nem támogatta Soros György elképzeléseit.

Minden jel arra utal, hogy a jelenleg Szerbiában zajló megmozdulások mögött is a kormány és Vučić megbuktatásán már hat éve dolgozó Soros György áll.

Csakúgy, mint a térség többi országában, Soros György albániai tevékenységének kezdete is a ’90- es évek elejére tehető. A milliárdos kapcsolata már az alapítvány első éveiben is kimondottan jónak volt mondható az albán kormánnyal, így az OSFA működése zavartalanul folyt országban.

Az OSFA több olyan programot is támogatott, amelyek a „nyitott társadalmak” eszméjének építése mellett a „nagyalbán” eszmerendszer erősítését is szolgálták, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány-Albánia által támogatott Qendra Media Aktive nevű szervezet több képzést is lebonyolított a fiatal albán újságírók számára, akik később a milliárdoshoz köthető médiumoknál helyezkedtek el.

Az elmúlt harminc év lobbitevékenységének, valamint a szervezetek által gyakorolt indirekt befolyásszerzésnek köszönhetően mára gyakorlatilag a teljes albán elit kötődik Soroshoz, befolyása pedig különösen akkor nőtt meg, amikor a szocialisták kerültek hatalomra.

A baloldali Edi Rama miniszterelnök támogatását élvezve – aki sokak szerint Soros elsőszámú befektetése Albániában és a Balkánon – komoly döntésekben is meghatározó szerepe van a milliárdosnak. Romániában már 1989 végén, rögtön a Nicolae Ceausescu bukását követő napokban megjelent az első Soros Györgyhöz köthető szervezet, a milliárdos helyi alapítványa 2017-es megszűnéséig összesen több mint 200 millió dollárt fordított céljai megvalósítására, idővel pedig egyre több, Soroshoz köthető személy került magas kormányzati pozíciókba.

Tevékenységi körébe, akárcsak más országokban, itt is beletartozott a rossz állapotban lévő egészségügyi és oktatási intézmények, vagy a kiemelkedő teljesítményű kutatók támogatása, de természetesen nagyobb hangsúlyt fektettek a média, a civil társadalom vagy éppen a jogállamiság tárgykörébe tartozó és indirekt politikai nyomásgyakorlásra alkalmas szférák támogatására.

A Soros-hálózat profiltevékenységévé ekkorra már mondhatni a korrupcióellenes küzdelem vált, az általa támogatott aktivisták pedig a Ponta-kormány 2015-ös megbuktatásában is részt vettek. A Soros-hálózat korrupcióellenes küzdelmekben való szerepvállalása kapcsán a legismertebb szereplő Laura Codruţa Kövesi, a hírhedt Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője, aki valóságos hajtóvadászatot indított a román politikai élet szereplői ellen, tömegesen gyártva a vádiratokat.

Ezek a sietve, gyakran megalapozatlanul előkészített vádak aztán nagyon gyakran el is buktak a bíróság előtt, és a DNA vezetőjét kritikusai, elsősorban a tevékenysége által leginkább érintett szociáldemokraták politikailag motivált boszorkányüldözéssel vádolták. 2020 júliusának végén pedig letartóztatták Codruţa Kövesi egyik beosztottját, így könnyen lehet, hogy a DNA által kezdeményezett ügyek politikai motivációja bizonyítást nyer. Ami azért lenne kellemetlen, mert a román korrupcióellenes hivatal éléről leváltott Codruţa Kövesi felfelé bukott, és az újonnan megalapított Európai Főügyészség vezetője lett 2019 októberében.

A Soros-birodalom a Balkán összes országában megpróbálta megvetni a lábát, azonban nem mindenhol tudott olyan kiterjedt hálózatot kiépíteni, mint a fenti esetekben láthattuk. Több helyen, így Horvátországban is már a kezdetektől fogva felforgató elemként tekintettek Sorosra, de hamar szembe került a bolgár vezetéssel is.

Jobboldali politikusok és írók Horvátországban még egy Nemzeti Etikai Büntetőbíróságnak nevezett fórumot is létrehoztak, amely 2017-ben nemkívánatos személynek nyilvánította Sorost és javasolta a parlamentnek a milliárdos romboló tevékenysége elleni szigorú törvények meghozatalát. Ennek ellenére ezekben az országokban is működnek az érdekeltségi körébe tartozó szervezetek, amelyek általában bevándorláspárti tevékenységet folytatnak.

Soros György tehát aktív szerepet vállalt a Balkán sorsának alakításában az elmúlt harminc évben, és többé-kevésbé minden országban befolyással bír. A legjobb kapcsolatokat kormányzati szinten Albániában alakította ki, de Romániában is időről időre magas beosztáshoz jutottak a Soroshálózathoz köthető szereplők.

A „nyílt társadalom” híveinek egyre látványosabb térnyerése azonban a Balkánon is egyre élesebb ellenállást vált ki az elmúlt években, bal- és jobboldali kormányok részéről egyaránt felmerült a szándék, hogy Soros befolyásának gátat vessenek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom