Külföld
Fehéroroszország katonákat vezényelt a nyugati határára
A hivatalban lévő államfő szerint a csapatok teljes készültségben vannak, és készek teljesíteni a kötelességüket. Mint mondta, az ország nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik, a nyugati országok növelik katonai erejüket a régióban.
Lukasenka emellett hatalomátvételi kísérletnek minősítette a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt által javasolt ellenzéki koordinációs tanács létrehozását és „megfelelő” válaszlépéseket helyezett kilátásba. A fehérorosz ellenzék egyik szóvivője szerint a testület, amelynek célja a békés hatalomátadás biztosítása, még a nap folyamán összeül Minszkben.
„Egyértelműen látjuk, hogy ez hatalomátvételi kísérlet” - hangoztatta Lukasenka. Kijelentette, hogy lépéséket tesz azok ellen, akik csatlakoznak a tanácshoz.
Olha Kovalkova, Cihanouszkaja bizalmasa sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ellenzéki koordinációs tanács első ülését szerdán tartja. Hangsúlyozta, hogy a testületnek nem célja a hatalom illegális úton történő megszerzése.
„A koordinációs tanácsnak nem célja a hatalom megragadása törvénytelen módszerekkel. Mi csakis törvényes és erőszakmentes eszközökkel élünk” - emelte ki Kovalkova, aki szerint Cihanouszkaja hamarosan visszatér Fehéroroszországba. „Nem tervezte elutazását. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben visszatér Fehéroroszországba. Jelenleg semmi sem fenyegeti itt” - jelentette ki Kovalkova.
Makszim Znak, a tanács egyik tagja leszögezte, hogy a testületnek nincs politikai programja, mivel nem célja a hatalom megszerzése. Közölte azt is, hogy a tanácsnak hetven tagja lesz.
Maria Kolesznyikova, Szvjatlana Cihanouszkaja egyik harcostársa pedig arról beszélt, hogy a koordinációs tanács baráti, kölcsönösen előnyös, gyakorlatias és átlátható kapcsolatokra fog törekedni Oroszországgal, Ukrajnával és az Európai Unió tagállmaival is. Hozzátette, hogy az ellenzék már több megkeresést is kapott külföldről a párbeszéd felvételére.
A Belta fehérorosz állami hírügynökség a minszki védelmi tárcára hivatkozva korábban közölte, hogy tervezett repüléseket hajtottak végre a határ mentén a légtér védelme érdekében. A minisztérium egyébként a tájékoztatta Nagy-Britannia, Németország, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország katonai attaséját az intézkedésekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ismét beszélt Lukasenkával. Négy nap alatt ez már a harmadik telefonbeszélgetés volt a két elnök között.
A Belta szerint Putyin hivatali partnerének az Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseinek tartalmáról számolt be, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tartja a szomszédja belügyeibe történő külső beavatkozásokat. Értesülések szerint Putyin katonai segítséget ígért Minszknek szükség esetén.
A fehérorosz belügyminisztérium kedden elismerte, hogy a rendvédelmi erők „egy kis része” felmondott a Lukasenka ellen zajló tüntetési hullám kapcsán az ellenzék felhívására. „Nem fogjuk elítélni azt a kis számú rendőrt, aki ma távozott a szolgálatból személyes meggyőződéseit követve” - áll a tárca közleményében.
Az utóbbi napokban az interneten több felvétel is megjelent egyenruhájukat kukába dobó rendőrökről.
A tárca közleményében felszólította a rendőröket, ne hagyják el szolgálati helyüket azt állítva, hogy a tüntetők kisebbségben vannak, miközben a lakosság nagy része békében akar élni.
Olha Csemodanova belügyi szóvivő közölte, hogy 44 tüntető van még hatósági őrizetben. Hozzátette, hogy a fogva tartottak nevét közzétették, a lajstromot kifüggesztették a fogdák hírdetőtábláin is.
Lukasenka a nap folyamán szolgálati érdemrendeket osztott olyan rendőrségi tisztségviselőknek, akik segítettek a kormányellenes tüntetőkkel szembeni hatósági fellépésben.
Kedd este ismét tüntetők gyülekeztek a minszki Függetlenség sugárúton. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a helyzet összességében békés volt.
A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat, valamint gumilövedékeket vetettek be. Legalább három tüntető meghalt.
Charles Michel telefonon egyeztetett Putyinnal a fehéroroszországi helyzetről
„Csakis békés és minden felet érintő eszmecsere útján lehet megoldani a válságot Fehéroroszországban” - közölte Michel a telefonbeszélgetést követő Twitter-üzenetében.
A nap folyamán a francia elnök is egyeztetett orosz hivatali partnerével, az Elysée-palota tájékoztatása szerint Emmanuel Macron szintén a tárgyalások és a politikai párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a fehérorosz válság kapcsán.
Macron kiemelte az Európai Unió konstruktív szerepét a feszültség csökkentésében, kiemelve, hogy Franciaország a német kancellárral és az Európai Tanáccsal együttműködik annak érdekében, hogy mielőbb politikai megoldást találjanak a helyzetre.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin elfogadhatatlannak nevezett bármilyen beavatkozást a fehérorosz belügyekbe.
Szerdán az EU-tagállamok vezetői videokonferencia keretében tárgyalnak az augusztus 9-i fehéroroszországi elnökválasztás után kialakult krízisről. A résztvevők várhatóan döntenek a már előkészített szankciókról, és közös üzenetet küldenek a moszkvai vezetésnek, amelyben az orosz beavatkozás elkerülésére szólítanak fel.
Moszkva múlt vasárnap jelentette be, hogy szükség esetén kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Az országban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint az oroszbarát Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat, gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt.