Külföld

Tipikus román kettős mérce

Míg a csíksomlyói búcsút letiltották a hatóságok – azaz a megfutamodó magyar fél – a vírushelyzet miatt, az ortodoxok zarándokolhatnak

Teljesen nyílt román kettős mércéről van szó, amit a romániai magyar elit sokszor szótlanul tűr – mondta lapunknak Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője, miután a hatóságok a tomboló járvány ellenére engedélyezték a több ezer fős ortodox zarándoklatokat.

Tipikus román kettős mérce
Pászkán Zsolt szerint jelenleg a román ortodox egyház bármit megtehet
Fotó: Kki.hu

Száznegyvenöt. Ennyi koronavírus-fertőzött esett május 23-ára, pünkösd szombatjára, amikor a csíksomlyói búcsú esedékes lett volna, idén azonban nem vonult a tarka zarándoksereg a hegynyeregre, a hívek a szentmisét is csak online, otthonaikban hallgathatták. Az egyházak, a csíkszeredai magyar polgármester és még számos illetékes, nem minden külső nyomás nélkül, elébe ment a hivatalos tiltásnak, és ők maguk kérték a zarándokokat az otthon maradásra – ilyesmire egyébként eddig szinte csak háborús években került sor, maga a járványügyi vészhelyzet pedig hivatalosan május 16-án már megszűnt.

Ezerháromszázhuszonnyolc. Ennyi fertőzöttet regisztráltak múlt szombaton, Nagyboldogasszony napján, amikor a Főtér.ro portálon kijött a hír: a román ortodox egyház számára engedélyezték a zarándoklatok megtartását, a Kolozs megyei kormánymegbízott például azzal ütötte el a dolgot, hogy az egyházi rendezvényekre nem vonatkozik az 500 fős korlátozás.

Tipikus kettős mérce – kommentálta a helyzetet lapunknak Pászkán Zsolt. A KKI külső szakértője rámutatott: míg a hatóságok egyébként országszerte egymillió embert bírságoltak meg, a soviniszta román aktivistákhoz, akiknek kizárólag a magyar többségű Sepsiszentgyörgyöt találták alkalmasnak arra, hogy a román zászló napját megünnepeljék, pedig egy ujjal nem nyúltak. De jó példa ez a szakértő szerint a magyar egyházak simulékonyságára is. A szélsőségesen diszkriminatív román hatalom mellett a kialakult helyzet a magyar egyházi és politikai vezetők, valamint az értelmiség sara, különösképpen a tiltakozás elmaradására célozva az ilyen esetekben, mi több, ők maguk figyelmeztettek, hogy a hatóságok bírságolni fogják azokat, akik megjelennek a somlyói hegynyergen, de általában is zokszó nélkül tudomásul veszik, hogy a magyarok Romániában másodrendű állampolgárok – fejtegette a szakértő, aki szerint külön fejezetet érdemel az a gyakorlat, ami szerinte az elméletileg multikulturális kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar vezetőire jellemző, akik petícióznak a magyar kormány egyes lépései, akár a Nemzeti alaptanterv megváltoztatása ellen, de némák maradnak és cserben hagyják a magyar közösséget, ha Bukarest felől éri sérelem.

Pászkán szerint az, ahogy a hatóságok az ortodox Mária-zarándoklatok ügyében a lovak közé dobták a gyeplőt, azt is mutatja, hogy ez az egyház bármit megtehet, míg a magyar történelmi egyházak folyamatosan visszavonulót fújnak most is, ahogy tették akkor, amikor például a pápa tavalyi látogatásakor letakartatták velük a magyar feliratot az egyházfőnek szánt ajándékon, és most sem a megoldást keresték, hanem beletörődtek abba, hogy nem lesz búcsú semmilyen formában. A szakértő, mint fogalmazott, még a Ceaușescu-érában kialakult néma tiltakozások és találékonyság nyomát sem látja azon vezetők részéről, akik azért kapják a fizetésüket, hogy kiálljanak a magyar közösségért. Ez a hozzáállás legalább annyira megroppantja a közösség gerincét, mint a bukaresti elnyomás, amit zokszó nélkül tűrnek, mint például a vásárhelyi líceum ügyében vegzált szülőknél is csak szomorkodtak, nem léptek fel – miközben a magyar kormány kapcsán sosem félnek bírálatot megfogalmazni, noha a magyar állami források nélkül igen nehéz helyzetben lennének – tette hozzá.

Pászkán úgy vélekedett: nehéz elvárni az egyszerű emberektől, hogy a mindennapokban meghozzák azokat a döntéseket, amelyek az identitás megőrzését célozzák: például, hogy magyar iskolába írassák a gyerekeiket, ami több óra plusztanulást és extra szervezést kíván minden nap minden család részéről. Ha a fize-tett vezetőik és a magukat értelmiséginek mondók a könnyebbik utat választják, ők miért válasszák a nehezebbet? S az elit mikor ébred rá erre? – tette fel a kérdést a szakértő.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom