EU-csúcs lesz szerdán a fehérorosz helyzettel kapcsolatban

Michel üzenetében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek és szabadon válasszák meg vezetőjüket. Hozzátette: A tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek.

A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehérországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban, az után, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.

Tanácskoznak továbbá arról is, milyen konkrét támogatásokat nyújthatnak a hatósági brutalitás áldozatainak. Litvánia például civil szervezeteken keresztül folyósított 50 millió euró összegű uniós segélyalapot javasol, míg Lengyelország 13 millió eurós, fehérorosz tudósokat és a média pluralizmusát támogató programot jelentett be. A balti államok, Dánia, Csehország és Lengyelország, az EU-t kérte fel közvetítő szerepre, az országot immáron 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka elnök és az ellenzék között.

Fehéroroszországban új elnökválasztást csak egy új alkotmány elfogadását követően fognak tartani - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka hétfőn a minszki traktor-, illetve autógyárban  (MZKT) mondott beszédében, amelyet a Belarusz-24 televízió közvetített.

"Új alkotmányt kell elfogadnunk, ahogy azt ti is akartátok... Népszavazáson kell elfogadni, mert az előző alkotmányt is referendumon fogadtuk el, s ha akarjátok, ennek alapján lehet elnök-, parlamenti és helyhatósági választásoka tartani" - hangoztatta Lukasenka, akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett.

Mint mondta, az ország új alaptörvényének a kidolgozása már folyik. Lukasenka szerint két változatot már elutasított azzal az indokkal, hogy azok szövege csak kevéssé tér el a jelenleg hatályostól. Ismételten hangsúlyozta, hogy kész megosztani a hatalmat, de "nem az utca nyomására".

A vitatott körülmények között hatodszorra újraválasztott fehérorosz elnök a nap folyamán viszont még úgy fogalmazott: "Volt már egy választás, és amíg engem meg nem ölnek, nem lesz másik".

Andrej Dmitrijev, a Mondj Igazat elnevezésű társadalmi szervezet társelnöke, volt elnökjelölt a parlament rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta új választások kitűzése céljából. "Új választások, a fogva tartottak szabadon engedése, a békés állampolgárokkal szembeni erőszakos incidensek kivizsgálása, béke a városok utcáin és tartózkodás az erőszaktól" - összegezte követeléseit a politikus.

Hétfőn a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás a vitatott elnökválasztási eredmény, Lukasenka újraválasztása ellen.

A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint az állami rádió és televíziós társaság több dolgozója is megerősítette, hogy kétszáz kollégájuk csatlakozott a tiltakozókhoz. A tájékoztatás szerint a médiavállalat vezetése nem támogatja a tüntetőket.

Időközben a Beltelekom fehérorosz távközlési vállalat közölte, hogy az internet-hozzáféréssel kapcsolatban hétfőn reggel felmerült problémákat műszaki zavar okozta, és ezt már sikerült elhárítani. A nap folyamán Minszk több kerületéből is arra panaszkodtak, hogy elérhetetlenné vált a mobilinternet, és nem működnek a VPN virtuális magánhálózatokon keresztül folytatott távhívások sem. Az internetszolgáltatás az augusztus 9-i elnökválasztás óta akadozik, Lukasenka azt állítja, ez külföldi hackerek kibertámadásainak tudható be.

Minden túlzás nélkül égnek a vonalak miniszterelnöki és külügyminiszteri szinten is a minszki fejlemények kapcsán - írta hétfőn Facebook-posztjában Szijjártó Péter külügyminiszter, aki tudatta: reggel a három balti külügyminiszterrel, Edgars Rinkēvičs lett, Urmas Reinsalu észt és Linas Linkevicius litván kollégával tárgyalt, majd egyeztetett Orbán Viktorral, aki viszont a lengyel miniszterelnökkel tárgyalt telefonon.

„A visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, mi is a lengyel álláspontot támogatjuk, különös tekintettel a Belaruszban élő jelentős nagyságú lengyel nemzeti közösségre” - emelte ki Szijjártó.

Európa hitelessége ma a fehéroroszok szabadságtörekvései kapcsán vállalt szerepén múlik - jelentette ki hétfőn Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel miniszter. Lengyelország és a három balti ország elnökei pedig újból a fehéroroszországi párbeszéd elindítására szólítottak fel.

Szymanski az ET elnöke, Charles Michel hétfői bejelentésére reagált, miszerint szerdán az uniós tagállamok vezetői videokonferencia formájában rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válság miatt.

„Az EU-nak a saját, jól felfogott érdekében vissza kell nyernie a kezdeményező szerepet a szomszédságában” - hangsúlyozta Szymanski a PAP hírügynökségnek nyilatkozva.

A miniszter Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sikerének nevezte a szerdai rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását. Morawiecki múlt hétfőn sürgette az ilyen tanácskozást.

A lengyel elnök, Andrzej Duda pedig hétfőn tudatta: újból egyeztetett a fehérorországi helyzetről a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia) elnökeivel. A négy államfő megerősítette készségét a fehérorosz nemzet szabad akaratát megvalósító politikai folyamat támogatására - írta meg Duda a Twitter közösségi honlapján.

A négy elnök múlt csütörtökön hívta fel a fehérorosz hatóságokat az erőszak beszüntetésére, a társadalmi párbeszéd elindítására. A hétfői beszélgetés során az elnökök megállapodtak szoros együttműködésük folytatásában, abban, hogy közösen fogják nyomon követni a fehéroroszországi helyzetet - tette hozzá Duda.

Morawiecki szabad elnökválasztás szükségességéről beszélt telefonon Mateusz Morawiecki a fehérorosz ellenzéki vezetővel, Szvjatlana Cihanouszkajával  - a beszélgetésről a lengyel miniszterelnök számolt be hétfő este a Twitter közösségi honlapján. Morawiecki arról biztosította Cihanouszkaját, hogy Lengyelország "teljes mértékben támogatja" a fehéroroszokat egyrészt a hazájuk szabadságát célzó törekvésekben, másrészt "a lengyelországi hétköznapi életükben".

Az utóbbi a Lengyelországban élő népes fehérorosz közösségre vonatkozhatott, de Morawiecki arra a pénteken ismertetett programjára is utalhatott, mely a fehéroroszországi politikai üldözöttek támogatását és befogadását, lengyelországi tanulmányaik, munkavállalásukat elősegítő ösztöndíjprogramot is tartalmazza.

Morawiecki és Cihanouszkaja beszélgetéséről a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk miniszter a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban elmondta: szó esett az összes fehérorosz politikai fogoly szabadon bocsátásanak szükségességéről, valamint arról, hogy szabad, demokratikus választást kell tartani Fehéroroszországban.

A műsorvezető azon kérdésre válaszolva, Morawiecki és Cihanouszkaja vajon mit vár a szerdai tanácskozástól, Dworczyk a szabad fehérorosz választáson és a foglyok szabadon bocsátásán kívül az Európai Unió közvetítő szerepének a fontosságát említette a fehérorosz belpolitikai párbeszédben. Emellett el kell érni azt is, hogy az utóbbi napok tüntetései során  megnyilvánuló hatósági erőszak felelősei nézzenek szembe a következményekkel - mondta a lengyel miniszter.

Az Európai Unió alapos és átlátható vizsgálatokat sürget a több ezer jogellenesen fogvatartott fehérorosz tüntetőt sújtó hatósági visszaélésekkel kapcsolatban - írta hétfői nyilatkozatában Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell úgy fogalmazott, hogy egyre több „sokkoló” jelentés számol be arról, hogy a hatóságok embertelenül bánnak az őrizetbe vett tüntetőkkel, így mihamarabb kivizsgálást kell indítani és felelősségre vonni az elkövetőket. Hozzátette: Az Európai Unió belorusz küldöttsége továbbította az uniós elvárásokat a belorusz hatóságok felé.

„Fehéroroszok ezrei vonultak az utcára a szabadságért. Céljai világosak: a jogellenesen fogvatartottak szabadon engedése, a hatóságok elszámoltatása, és új választások kiírása” - hangsúlyozta Borrell.

A főképviselő megerősítette továbbá, hogy az Európai Unió a változásokat követelő fehérorosz nép mellett áll.  Emlékeztetett, hogy az EU-tagállamok külügyminisztereinek közelmúltbeli megállapodása fényében, az unió szankciók előkészítésén dolgozik a választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői, és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen.