Külföld

Az EU nem fogadja el a vasárnapi fehérorosz választás eredményét

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy szankciókat készítenek elő a fehéroroszországi választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen - közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken.

Az EU nem fogadja el a vasárnapi fehérorosz választás eredményét
Békésen indult, de összecsapásokhoz vezetett a tiltakozás Minszkben
Fotó: AFP/Sergei GAPON

Josep Borrell az uniós külügyi tanács videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülését követően közzétett Twitter-üzenetében kijelentette: az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.

Diplomáciai források szerint a Fehéroroszországot érintő, a felelősök elleni célzott szankciók meghozatalának szükségességével kapcsolatban a miniszterek között egyetértés mutatkozott. A később meghozandó tényleges korlátozó intézkedéseket a tagállamok képviselőinek személyes jelenléttel tartott külügyi tanácsülésen, egyhangúlag jóvá kell hagyniuk - tették hozzá.

Objektum doboz

Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere újságíróknak nyilatkozva megerősítette: a tanácskozáson mindenki egyetértett azzal, hogy megbízást adhatnak új szankciós határozatok előkészítésére.

Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa "teljes mértékben elkötelezett" a célzott büntetőintézkedések meghozatala mellett a fehérorosz nép jogainak és szabadságának támogatása érdekében.

A pénteken bejelentett hivatalos végeredmény szerint a múlt vasárnapi elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka jelenlegi elnök nyerte a szavazatok 80,1 százalékával. Legfőbb ellenlábasa, Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 10,12 százalékát kapta. Fehéroroszországban a választás óta minden nap az utcára vonulnak az emberek, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is. A hatóságok országszerte több ezer ember vettek őrizetbe, és két tüntető halálának a hírét erősítették meg.

A pénteki értekezlet további témái közül Borrell kiemelte, hogy az EU teljes szolidaritásáról biztosította Görögországot és Ciprust. Továbbá felszólította Törökországot, hogy azonnal szüntesse be a helyzet elmérgesedését okozó, a Földközi-tenger keleti térségében végzett nyersanyagkutatásra irányuló tevékenységét, és kötelezze el magát a párbeszéd folytatása mellett.

Törökország nemrégiben újból geológiai kutatóhajókat irányított a Földközi-tenger keleti medencéjébe, hogy a Görögországhoz is közel eső tengerrész alatti földgázkészlet kitermelését előkészítse. A területre mindkét ország hadihajókat vezényelt.

Az Európai Bizottság késő este kiadott közleménye szerint a Bejrútban múlt héten bekövetkezett kettős robbanást követően kialakult politikai helyzettel összefüggésben a miniszterek megismételték annak fontosságát, hogy a libanoni hatóságok a leggyorsabban reagáljanak a kialakult gazdasági és társadalmi válságra, valamint fordítsanak figyelmet a bizalomépítésre a Nemzetközi Valutaalappal tervezett megállapodás létrehozásával.

Hozzátették, az illetékes hatóságoknak független és hiteles vizsgálatot kell folytatniuk a kikötőben történt, 178 ember halálával és több mint hatezer sérülttel járó robbanás felelőseinek megállapítására.

Venezuelával összefügésben, különös tekintettel a közelgő törvényhozási választásokra az Európai Unió megerősítette a dél-amerikai ország politikai szereplőinek közös megoldást célzó erőfeszítéseinek támogatását. Mint közölték, a támogatás magában foglalhatja az uniós választási megfigyelők küldését abban az esetben, ha a választások hitelességének és átláthatóságának minimális feltételei megvalósulnak.

A Bolíviában kialakult, a szeptember 6-ra kitűzött választások októberre halasztása miatt több napja tartó tiltakozások okozta politikai állapotokra reagálva a miniszterek a békés párbeszéd szükségességére hívták fel a figyelmet, valamint arra, hogy minden szereplőnek a koronavírus okozta nehézségek megoldására kell összpontosítania az emberéletek védelme érdekében.


Fehéroroszország átadta az állítólagos zsoldosokat Oroszországnak

Fehéroroszország átadta Oroszországnak azt a 32 orosz állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Wagner csoport elnevezésű orosz magán zsoldoshadsereg tagjai - közölte a moszkvai főügyészség sajtószolgálata pénteken.

A tájékoztatás szerint az Igor Krasznov főügyész augusztus 5-én előterjesztett jogsegélykérelme nyomán átadott 32 orosz állampolgár már megérkezett Oroszországba.

Fehéroroszországban július 29-én hozták nyilvánosságra, hogy 33 orosz állampolgárt vettek őrizetbe, akik feltehetőleg a Wagner csoport tagjai. A minszki hatóságok gyanúja szerint azért érkeztek Fehéroroszországba, hogy destabilizálják a helyzetet az augusztus 9-i elnökválasztás előtt.

Az orosz ügyészség pénteki közlése szerint a 33. őrizetbe vett orosz-fehérorosz kettős állampolgár, és így egyelőre Fehéroroszországban marad.

A moszkvai vádhatóság hangsúlyozta, hogy az elfogottak átadása a nemzetközi jog, illetve az orosz és a fehérorosz jogrend szigorú betartásával és a két ország ügyészségeinek szoros együttműködésével zajlott le.

A főügyészség közölte azt is, hogy az illetékes hatóságok vizsgálatot folytatnak a kialakult helyzet tisztázására.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök korábban úgy vélekedett, hogy a zsoldosokat szándékosan küldték országába. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tagadta ezt, azt állítva, hogy csak egy harmadik országba átutazóban tartózkodtak Fehéroroszországban.

A fehérorosz nyomozó bizottság szerint a csoportos rendzavarások előkészítésével gyanúsított zsoldosok az elnökválasztáson a hivatalos eredmények szerint alulmaradt Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt férjével és Mikola Sztatkevics ismert ellenzékivel állhatnak kapcsolatban.

Kapcsolódó írásaink