Külföld

Több ezren kerültek őrizetbe Fehéroroszországban

Több mint ezer embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok a kedd éjjeli tüntetések során; a biztonsági erők és a tiltakozók közötti összecsapásokban 51 tüntető és 14 rendőr megsérült - közölte a minszki belügyminisztérium szerdán.

Több ezren kerültek őrizetbe Fehéroroszországban
Többtucatnyian megsérültek a tüntetések során
Fotó: AFP/Viktor Tolochko

Kedd éjjel immár harmadik napja került sor összecsapásokra a biztonsági erők és a tüntetők között. A hatóságok gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be, a tiltakozók kövekkel, üvegekkel és barikádok emelésével védekeztek. Vasárnap óta több mint hatezer embert vettek őrizetbe. A hatóságok az internet-hozzáférés korlátozásával igyekszenek ellehetetleníteni a tüntetések megszervezését.

A fehérorosz rendőrség közölte: a rendfenntartók önvédelemből a tüntető tömegbe lőttek Bresztben, egy ember megsebesült.

Az ország nyugati részén található iparvárosban erőszakos tüntetők fémrudakkal támadtak rá a rendőrökre szerdára virradó éjjel. A rendfenntartók először figyelmeztető lövéseket adtak le, de mivel ez nem állította meg az embereket, éles lőszerrel a tömegbe lőttek. Egy ember megsebesült - állt a rendőrség közleményében.

Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek tiltakozások. Az ellenzék szerint a 26 éve hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka, aki a hivatalos adatok szerint a szavazatok több mint 80 százalékát kapta, elcsalta a választást. A megmozdulások hétfőn és kedden is folytatódtak. Az összecsapásokban legkevesebb egy ember meghalt, és több százan megsérültek. Sajtójelentések szerint több ezer embert őrizetbe vettek.

A fehérorosz hatóságok megerősítették szerdán egy tüntető halálát, akit az Aljakszandr Lukasenka elnök újraválasztása elleni demonstráción állítottak elő. Ő a két ismert halott egyike, aki a tüntetések erőszakos leverésének esett áldozatul.

 A Nyomozó Bizottság közleménye szerint a 25 éves férfi a dél-fehéroroszországi Gomel egyik kórházában halt meg, miután egy vasárnapi „engedély nélkül tartott” tüntetésen őrizetbe vették. A hatóság nem közölte a halál pontos időpontját, csak annyit, hogy a férfi egészsége „hirtelen leromlott, miközben őrizetben volt.

Lukasenka legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később elhagyta az országot. Litvániából közzétett videóüzeneteiben már azt kérte honfitársaitól, hogy tartsák tiszteletben a törvényt, ne szálljanak szembe a rendőrséggel, és ne tegyék kockára életüket - ugyanakkor azonban hívei közül többen arra gyanakszanak, hogy kényszer hatására cselekedett.

Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

A lengyel államfő a fehérorosz politikai foglyok szabadon bocsátását szorgalmazza

Andrzej Duda lengyel elnök a fehéroroszországi politikai foglyok szabadon bocsátását szorgalmazza a hétvégi elnökválasztást követő megmozdulások kapcsán az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsához szerdán intézett levelében.

A lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára, Krzysztof Szczerski a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) közölte: Andrzej Duda a levélben arra hívja fel az ENSZ tagállamait, hogy ne legyenek közömbösek a fehéroroszországi események iránt. Az államfő a felhívásban a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását is szorgalmazza.

Az Európai Unió (EU) reakcióját Szczerski úgy értékelte: a közösség hasonló vonakodással reagál a fehéroroszországi helyzetre, mint amikor Oroszország megtámadta Grúziát (2008). Európa gyengeségének nevezte, hogy - mint fogalmazott - „sok az ellentétes érdek”, az emberi jogokról és a szabadság védelméről szóló jelszavak pedig „nem szükségszerűen fontosabbak egyes európai országok geopolitikai érdekeinél”.

Varsó kezdeményezésére az uniós külügyminiszterek pénteken rendkívüli videokonferencia keretében tanácskoznak a fehéroroszországi helyzetről.

Pawel Jablonski lengyel külügyminszter-helyettes egy szerdai rádióinterjúban elmondta: Varsó követelni fogja, hogy az EU a szeptemberi csúcsnál korábban tegyen olyan lépéseket, amelyek „megakadályozzák, hogy a fehéroroszoroszági helyzet kezelhetetlenné váljon”.

A lengyel diplomácia szerdán megerősítette, hogy lépéseket tesz három, Minszkben őrizetbe vett lengyel állampolgár megsegítésére.

Az Egyesült Államok
és Csehország aggódik 

Az Egyesült Államok nagyon aggódik a fehéroroszországi fejlemények miatt és továbbra is mindent megtesz az ottani civilek, a tüntetők védelme érdekében - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Prágában sajtóértekezleten, miután munkaebéd keretében Andrej Babis cseh kormányfővel tárgyalt.

„Nagyon aggódunk, mert a választások nem voltak szabadok és igazságosak” - szögezte le kérdésre válaszolta Pompeo. Szerinte az Egyesült Államok már felszólította a fehérorosz hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak erőszakot a civil tüntetők ellen, s ez az álláspontja változatlan. „Azt akarjuk, hogy a fehérorosz emberek is olyan szabadságban éljenek, mint mi” - tette hozzá a miniszter.

Andrej Babis „sokkolónak, botrányosnak” minősítette a fehéroroszországi fejleményeket, szerinte a tüntetők elleni erőszak alkalmazása „elfogadhatatlan”.

„Bízom abban, hogy az Európai Unió a fehéroroszországi fejleményekkel kapcsolatban nem marad csak a nyilatkozatok szintjén, hanem konkrét lépéseket tesz az ottani rendszer ellen” - hangsúlyozta a cseh kormányfő.

Mike Pompeo és Andrej Babis egyetértettek abban, hogy Oroszország igyekszik megsemmisíteni a demokráciát, és szétverni a nyugati szövetségi rendszert. ”Moszkva nem fog sikerrel járni, a szabadság győzni fog„ - mondta az amerikai tárcavezető újságíróknak. Kifejezte meggyőződését, hogy Csehország mindig jól fog dönteni, ha az autoriter rendszer és a demokrácia között kell választania. Később hozzátette, hogy Kína célja szintén a nyugati demokráciák megsemmisítése.

Andrej Babis úgy fogalmazott, hogy a cseh-amerikai viszony jelenleg rendkívül jó. Kijelentette: a munkaebéd keretében ismertette Pompeóval a visegrádi csoport működését is. ”Európa nemcsak Németország vagy Franciaország, sokkal szélesebb. Beletartoznak a V4-ek is„ - mondta a cseh kormányfő újságíróknak.

Kapcsolódó írásaink

Nemzetközi össztűz Lukasenkára

ĀMinszkben nem lesz Majdan – közölte az újraválasztott fehérorosz elnök, aki szerint külföldi beavatkozás áll az erőszakba torkolló ellenzéki tüntetések mögött

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom