Külföld

Háromezer ember őrizetben a fehérorosz elnökválasztás után

Mintegy százan sérültek meg fehérorosz elnökválasztást követő éjszakán az összecsapásokban, az országban mintegy háromezer embert vettek őrizetbe  - közölte a BelTa fehérorosz hírügynökség belügyminisztériumi adatokra hivatkozva.

Háromezer ember őrizetben a fehérorosz elnökválasztás után
Egy tüntető a földön az éjszakai zavargások során
Fotó: AFP/Celestino Arce

A belügyi tárca sajtószolgálata szerint az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 39 munkatársa és több, mint 50 civil sérült meg. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konfrontációnak nem volt halálos áldozata, és valótlannak nevezte az ezzel ellentétes tartalmú, az internetes híroldalakon megjelent állításokat.

A háromezer őrizetbe vétel egyharmada a fővárosban, a többi Fehéroroszország több, mint 30 településén történt.

Mateusz Morawiecki rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgeti

Az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult - közölte a lengyel kormányszóvivő.

A levélről beszámolnak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is. A közleményben olvasható: a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után „a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára”.

Morawieckinak az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a nyilatkozat azzal indokolja: „szolidárisan támogatni kell” Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.

A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. Az fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett.

Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, 120 embert őrizetbe vettek.

Az események kapcsán még vasárnap éjjel a demokratikus elvek betartására szólították fel a minszki hatóságokat a közös nyilatkozatban Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök, aggodamakat fejezett ki hétfő reggeli nyilatkozatban a lengyel külügyi tárca is.

A később a PAP hírügynökségnek adott interjúban Jacek Czaputowicz külügyminiszter közölte: Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javasolta az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását, akár videokonferencia formájában.

Az EU-nak „egységes, erős hangon kell kimondania, hogy Európában már nem lehet az állampolgárokkal gumilövedék és vízágyú segítségével párbeszédet folytatni” - jelentette ki Czaputowicz. Felidézte: az EU az utóbbi években határozottan megmutatta, hogy kész az együttműködésre Fehéroroszországgal, többek között a Keleti Partnerség keretében.

Czaputowicz hangsúlyozta: más államok nem dönthetnek a fehérorosz elnökválasztás érvényességéről. „Kétségtelen viszont, hogy a választási folyamat során sok szabálytalanság történt, az állampolgári jogokat sokszor sértették” - jegyezte meg, a legdrasztikusabb példaként említve az ellenzéki jelölteknek, illetve a választási stábjaikhoz tartozók letartóztatását. A hétfőre virradóan történtek pedig „komoly aggodalmakat keltenek” - mondta el Czaputowicz.

Rendvédelmi szervekkel is összecsaptak a tüntetők
Rendvédelmi szervekkel is összecsaptak a tüntetők
Fotó: AFP/Celestino Arce

Michel: Az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani

A szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a fehéroroszországi elnökválasztást követően tartott megmozdulás résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva hétfőn.

Michel rövid Twitter-üzenetében kiemelte: a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani.

„A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában” - tette hozzá von der Leyen.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a „békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot”.

„Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról” - fogalmaztak.

Aláhúzták: alapvető fontosságú a szavazatok pontos számlálása, valamint az, hogy a választási bizottság közzé tegye az eredményeket. Csak az emberi jogok, a demokrácia és a szabad választások tisztasága biztosíthatja Fehéroroszország stabilitását és önállóságát. Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelés alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait - tették hozzá.

Elítélte a tüntetők elleni minszki fellépést a cseh kormányfő

Elítélte a tüntetők elleni minszki rendőri erőszakot Andrej Babis cseh kormányfő.

Babis a Twitteren hétfőn megjelent bejegyzésében azt írta, hogy a fehéroroszoknak is joguk van a szólásszabadságra és a demokráciára. A rendőrök erőszakos fellépését a fehérorosz tüntetők ellen a cseh külügyminisztérium és a cseh ellenzék is bírálta.

„Elítélem a rendőri erőszakot és a brutális rendőri fellépést a békés tüntetők ellen Minszkban. Ez olyan eljárás, amelynek semmi keresnivalója sincs a mai Európában” - írta Andrej Babis.

„Az elnökválasztás eseményeit és az azt követő erőszakos összecsapásokat figyelemmel kísérjük. A jelöltek és az ellenzék elleni konkrét fellépéseket ki kell vizsgálni” - vélekedett Rudolf Jindrák, a cseh államfő külügyi főtanácsadója a Twitteren. Jirí Ovcácek, az elnök szóvivője újságírók érdeklődésére azt mondta, hogy az államfői iroda Jindrák szavaihoz nem kíván semmit sem hozzátenni.

A cseh külügyminisztérium hétfőn nyilatkozatban bírálta a fehérorosz rendőrség fellépését a tüntetők ellen, és felszólította a fehérorosz kormányt, hagyja abba a lakosok büntetését alkotmányos jogaik gyakorlásáért.

A vasárnapi fehérorosz elnökválasztást, amelyet hivatalos közlések szerint ismét Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő nyert meg, a cseh külügyminisztérium az ellenzéki jelöltek kizárása miatt nem tartja szabadnak és demokratikusnak - olvasható a cseh diplomácia nyilatkozatában.

A legutóbbi fehéroroszországi fejleményeket élesen bírálta és elítélte a csehországi ellenzék is.

Az ellenzéki elnökjelölt nem ismeri el Lukasenka győzelmét

Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt hétfőn Minszkben bejelentette: nem ismeri el az előző napi elnökválasztás hivatalos előzetes eredményeit, amelyek szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött.

Cihanouszkaja riportereknek úgy nyilatkozott: saját magát tartja a választás győztesének. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg Lukasenkát. A politikus bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazóhelyiségekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei választást több ország bírálta, mivel a kampányidőszakban két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

Párizs és London önmérsékletre intette Minszket

A francia és a brit kormány egyaránt arra szólította föl a minszki vezetést hétfőn, hogy tanúsítson önmérsékletet, és ne alkalmazzon erőszakot a tüntetőkkel szembeni a London szerint "súlyos csalásokkal" tarkított fehérorosz elnökválasztás után.

A brit külügyminisztérium Twitter-üzenetben úgy fogalmazott, "teljességgel elfogadhatatlan az erőszak és az a szándék a fehérorosz hatóságok részéről, hogy elfojtsák a tiltakozásokat". Elfogadhatatlan továbbá az is, hogy a brit nagykövetség munkatársait és a diplomáciai közösség más tagjait megakadályozták abban, hogy teljesítsék kötelezettségüket mint akkreditált független választási megfigyelők - tette hozzá a brit külügyi tárca.

A francia külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki az elnökválasztás eredményének vasárnap esti kihirdetése után spontán összegyűlt tiltakozók elleni hatósági erőszak miatt, egyszersmind fölszólított arra, hogy "teljes és átlátható módon" hozzák nyilvánosságra a voksolás eredményét.

A fehérorosz elnökválasztást a hivatalosan közölt eredmények szerint a volt szovjet tagköztársaságot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a szavazatok 80 százalékát besöpörve. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát és eredményeit.

Nicolás Maduro venezuelai elnök, csatlakozva Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfőhöz, hétfőn gratulált fehérorosz hivatali partnerének "vitathatatlan" választási győzelméhez.

Kapcsolódó írásaink