Öt éve csúszik a menekültügy átalakítása

Az európai menekültügyi rendszer bukásáról írt a Tichys Einblick című lapban közölt vendégkommentárjában a német CDU egyik politikusa. Simone Baum, aki a kormánypárt konzervatív szerveződésének, a Werte Unionnak (Értékek Uniója) az elnökhelyettese is, felidézte: a válság csúcspontján, 2015-ben Angela Merkel kancellár arra hivatkozva, hogy a mozgás szabadságát nem szabad veszélyeztetni a határok lezárásával, migránsok tömegeit engedte be Németországba. A kormányfő európai megoldást sürgetett a menedékkérők elosztására, amelyre azóta sem került sor.

Baum szerint két fő probléma van a menekültügyi rendszerrel: a külső határok nem megfelelő védelme, valamint a „migránsturizmus”, azaz a menedékkérők tagországok közötti mozgása. Mint írta, öt évvel ezelőtt a Dublin II szabályozás értelmében a Törökországból az unió felé igyekvő migránsoknak Görögországban kellett volna menedékkérelemért folyamodniuk, és ott is kellett volna maradniuk, de Athén nem tartóztatta fel őket. Az európai országok önkéntesen dönthetik el, hogy befogadhatnak-e menekülteket, de a bevándorlóknak nincs joguk más országokon, például Magyarországon vagy Ausztrián áthaladniuk annak érdekében, hogy elérjék a célországot – közölte. A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menedékkérők Németországba érkezve azonnal hozzáférnek a szociális juttatásokhoz. Az uniónak Baum szerint biztosítania kell, hogy senki ne léphesse át illegálisan a közösség külső határait, emellett fel kell számolnia a „migránsturizmust” az EU-n belül.

Az idei első félévben Németországban jelentősen visszaesett az elutasított menedékkérők kitoloncolásainak száma. A szövetségi belügyminisztérium adatai szerint, amelyet a Neue Osnabrücker Zeitung közölt, idén az első hat hónapban 4616, míg a múlt év azonos időszakában 11 469 kitoloncolásra került sor. A csökkenés fő oka a koronavírus-járvány kitörése volt.
Észak-Rajna–Vesztfália tartomány kormányának biztonsági bizottsága egyébként javasolja, hogy az alkotmányvédelmi hivatal a 14 év alatti gyermekeket is megfigyelhesse, ha felmerül a szalafizmus gyanúja – értesült a dpa hírügynökség. Ma azoknak a gyermekeknek a nevét sem tárolhatják a hatóságok, akik visszatértek Szíriából, és kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal.