Külföld

„Náci megkülönböztetést alkalmaz a román ügyész”

Felháborodottan beszélt lapunknak egy bukaresti jogvédő szervezet képviselője arról, hogy a magyarok kiűzésére való buzdítás miért nem számít gyűlöletbeszédnek

Vizsgálatot és a teljes jogrendszer megtisztítását követeli az előítéletektől a bukaresti Active Watch. A szervezet egyik tagja, Radu Răi­leanu az ügyészek áldatlan szerepére is rávilágított.

„Náci megkülönböztetést alkalmaz a román ügyész”
Radu Răileanu: A jogrendszer szereplőit meg kell szabadítani előítéleteiktől
Fotó: Active Watch

Több mint egy év telt el azóta, hogy az Úz-völgyi temetőt román neofasiszta szervezetek szétverték, miután a szomszédos Dormánfalva önkormányzata jogi csűrcsavarokkal és balkáni módszerekkel rátette a kezét a Csíkszentmártonhoz tartozó, magyar civilek által helyrehozott temetőre, ahova nem létező román holttestek fölé emeltek betonkeresztet, hogy megtörjék a sírkert magyar jellegét. A magyarok békés védőláncát erőszakkal széttörő nacionalista csoport nem csak a kaput rongálta meg és magyar sírkereszteket tépett ki a földből akkor június 6-án, de magyarellenes rigmusokat is üvöltözött. Ez utóbbi ügyben tett feljelentést akkor az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt, valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat, s ennek vizsgálatát éppen a napokban fejezte be a moinesti ügyész. Daniel Constantin Galbeaza kimondta: a „Ki a magyarokkal az országból!” skandálás nem számít gyűlöletbeszédnek, ezzel pedig az ügyet annak rendje s módja szerint lezárta.

Az ítélet ellen a hétvégén az Active Watch bukaresti civil szervezet tiltakozott. Most a szervezet antidiszkriminációs csapatának tagja lapunknak beszélt arról, milyen felháborítónak tartják az állásfoglalást. Elképzelni is nehéz, mit kellett volna kiabálniuk a szélsőségeseknek, hogy az még az ügyész szerint is magyarellenes legyen – fejtegette Radu Răileanu, és sokkolónak nevezte, hogy Galbeaza szerint csak „magyarellenesnek vélt jelszóról” van szó.

A probléma, hogy a román gyűlöletbeszéd elleni törvény csak személyek bizonyos kategóriáit védi, és az etnikum nem tartozik ezek közé. „Szerintünk ez nagyon hasonlít arra a megkülönböztetésre, amit a nácik és fasiszták alkalmaztak, amikor emberek és nem emberek kategóriákat állítottak fel” – utalt a második világháború alatti zsidó- és cigányüldözésre.

Răileanu hozzátette, nem gondolják, hogy az ügyész náci lenne, viszont magyarellenes érzelmei vannak , és nem kapott olyan képzést, amely által megszabadulhatna a sztereotipizáló gondolkodásmódtól, és felül tudna emelkedni ezen. Az Active Watch éppen ezért egy két elemből álló javaslatcsomagot tett le az asztalra. Egyrészt szeretnék, ha a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács ellenőrző testülete (Inspecţia Judiciară) kivizsgálná Galbeaza viselkedését, másrészt fontosnak tartják, hogy az igazságügyi minisztérium és az Általános Ügyészi Hivatal tartson képzéseket az ügyészeknek a gyűlöletbeszédről és a gyűlölet-bűncselekményekről. Bár volt néhány ilyen képzésféle, tette hozzá az aktivista, az eredmények korántsem meggyőzők, és jókora késéssel érkeznek. Márpedig ilyen irányú tréningek az egész jogrendszer számára szükségesek lennének, mert a helyzet most tragikus: a 2014 és 2018 között eltelt négy évben hétszáz ilyen ügyből alig nyolc jutott el egyáltalán bíróság elé, ami nem sokkal több, mint egy százaléka az összes ügynek. A bíráknak így esélyük sincs akár méltányos ítéleteket hozni gyűlöletbeszéd- és gyűlöletbűncselekmény-ügyekben, hiszen ezek zömmel eléjük sem kerülnek, hiszen már az ügyészségeken fennakadnak.

Az Active Watch ezért az egész jogrendszer reformját szorgalmazza – tette hozzá Răileanu – abban az értelemben, hogy az abban részt vevőket megszabadítsa az előítéleteiktől, és az egész végre egy valódi jogrendszerként üzemeljen.

Emlékezetes: az Active Watch szervezet korábban Klaus Iohannis elnöktől követelte, hogy ne írja alá a trianoni békediktátumot nemzeti ünneppé nyilvánító törvényt. Lapunknak akkor arról beszéltek, hogy a román belpolitikai csatározások áldozatai főként az erdélyi magyarok, Románia egyre kevesebb toleranciát mutat a magyarok és a jogaik iránt, a hungarofóbia másik gyökere pedig az, hogy az oktatásban a magyarok ellenségként és elnyomóként jelennek meg.

Az ítéleten felháborodott a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és az Erdélyi Magyar Néppárt is: előbbi újabb pert indít, utóbbi az ombudsmanhoz fordul az ügyben.

Jogerős: nem szabadul előbb Beke

Bár július 29-én első fokon a brassói bíróság úgy döntött, engedélyezi Szőcs Zoltán feltételes szabadlábra helyezését, „bűntársától”, Beke Istvántól megtagadta ugyanezt. A két székelyföldi férfit terrorizmus vádjával öt-öt évre ítélték 2018-ban, miután lehallgatott beszélgetésekre és Beke lakásán talált petárdákra alapozva sikerült koncepciós eljárásban elítélni őket. A bíróság most mindössze annyi engedményt tett Bekének, hogy nem 2021 januárjában folyamodhat a bírósághoz újabb szabadon bocsátási kérelemmel – ahogy az elsőfokú ítéletben szerepelt – hanem már 2020. november 25-én megteheti ezt. (VZ)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom