Külföld

Uniós nyomásgyakorlás Lengyelországra

Hat várostól tagadta meg a támogatást Brüsszel a hagyományos családpolitika miatt, az igazságügyi miniszter szerint a melegházasságot is rájuk kényszeríthetik

Az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése még nem valósult meg, Brüsszelben azonban már megtalálták a módját annak, hogyan gyakoroljanak nyomást pénzmegvonással a tagállamokra. A liberális ellenzék a családvédelmi kezdeményezésekkel szemben az uniós szervek mellett áll a vitában.

Uniós nyomásgyakorlás Lengyelországra
Akcióban az ellenzék – tüntetés az LMBTI-mentes övezetek ellen Krakkóban
Fotó: AFP/NurPhoto/Artur Widak

Tovább folytatódott a napokban a Lengyelország és az Európai Unió közötti ideológiai vita. A brüsszeli testület a napokban elutasította hat lengyel település finanszírozását az Európa a Polgárokért testvérvárosprogramban. Az érintett tele­pü­­­lések korábban LMBTI-mentes (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) közösségeknek nyilvánították magukat, valamint támogatták az úgynevezett családjogi chartát.

Helena Dalli egyenlőségért felelős máltai uniós biztos kedden a Twitteren azt írta: az EU értékeit és az alapvető jogokat minden tagállamnak és nemzeti hatóságnak tiszteletben kell tartania. A politikus nemcsak az „LMBTI-mentes övezet” minősítést, hanem a „családjogi határozat” támogatását is kiemelte, mint az elutasítás okát.

Dallihoz csatlakozott Didier Reynders jogérvényesülésért felelős belga biztos is, aki szerint a diszkrimináció nem megengedhető az EU-ban, az uniós forrásokból finanszírozott programoknak a közös értékeket kell tükrözniük. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter felháborítónak és illegálisnak nevezte a brüsszeli döntést.

A lengyel liberális Gazeta Wybor­cza cikke szerint az Európai Bizottság (EB) 147 európai városnak ítélt meg támogatást, közülük csak nyolc található Lengyelországban (többek között Września, Sopot, Opole, Zator és Dzierzkowice).

A szabályoknak megfelelően Brüsszelben nem részletezték, mely települések nem kaptak támogatást. A konzervatív szervezetek által indított kampányhoz még a múlt év elején csatlakozott összesen több mint ötven délkelet-lengyelországi város és község. A Gazeta Wyborcza szerint nagyjából az ország harmadát fedik le. Az elfogadott nyilatkozatnak nincs jogi következménye.

A családvédelmi chartát Andrzej Duda államfő is aláírta az idei elnökválasztási kampányban. A politikus a hagyományos családmodell és a gyermekek LMBTI-ideológiával szembeni védelmét, valamint az eddigi családtámogatások megőrzését ígérte. A charta és a fentebb említett kampány is válasz arra, hogy tavaly Rafał Trzaskowski liberális varsói főpolgármester meghirdetett egy LMBTI-charta nevű programot, amely az oktatásügyre is kiterjed.

A Brüsszel és Varsó közti vitában nem ez az első fejezet, korábban már az Európai Parlament is határozatban ítélte el az „LMBTI-mentes” kampányt. Nem ez a vita egyetlen terepe. Ziobro – aki nemrég kezdeményezte Lengyelország kilépését az Isztambuli Egyezményből – a napokban azt nyilatkozta, ha az uniós vezetők végül mégis összekötik az uniós források kifizetését a jogállamisági normákkal, Brüsszel abba a helyzetbe kerülhet, hogy az azonos neműek házas­ságának legalizálására és a homoszexuálisok örökbefogadási jogának biztosítására kényszerítse Lengyelországot.

A Lengyelország ellen indult jogállamisági eljárás helyzetéről és a jogállamiság fogalmának önkényes értelmezéseiről írt a napokban több elemzésben is a francia Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ). Felidézték, az Európai Bizottság és
a Parlament évek óta küzdött azért, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben is szerepeljen egy mechanizmus, ami függővé teszi az uniós források kifizetését attól, miképp értékeli a Bizottság a jogállamiság és az uniós értékek érvényesülését az adott tagállamban. Mint írták, ez újabb törekvés arra, hogy megkerüljék az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, amely szigorú feltételekhez köti egy ország szankcionálását. Az EB értékelésük szerint meg sem várta egy ilyen mechanizmus létrejöttét, már most a forrásokkal zsarolja a lengyel önkormányzatokat, amelyek ellenzik az LMBTI-ideológiát. Az ECLJ szerint ez jó példája annak, mire is lehet használni az uniós források és a jogállamiság összekötését, Brüsszel és Varsó konfliktusa ezért minden európait érint.

Ismeretlenek szerdára virradóra több ismert varsói emlékműre LMBTI-zászlót függesztettek ki. Az ügyészség az igazságügyi miniszterhelyettes kezdeményezésére eljárást indított az ügyben.

Irányválasztás előtt a Jog és Igazságosság

Rosonczy-Kovács Mihály
Rosonczy-Kovács Mihály


Andrzej Duda elnök újraválasztá­sával tudott ténylegesen elindulni a parlamenti ciklus Lengyelországban Rosonczy-Kovács Mihály, a Közép-európai Nézőpont Inté­zet elemzője szerint. Mint mondta, a mérsékelt irányba indulhat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), de a konzervatívabb hangok is erősek.
 

– Mi várható idén a Lengyelország ellen indított, hetes cikkely szerinti eljárásban?

– Az EU-csúcs eredménye is megmutatta, hogy a tagországok vezetői számára jelenleg sokkal fontosabb a kompromisszumkészség, a közös pontok megtalálása, mint az ellentétek kiélezése. A járvány utáni gazdasági átrendeződés Európa súlyának további csökkenését hozhatja globális szinten, ami csak tetézheti a helyreállítás amúgy is komoly kihívását. Várható, hogy az Európai Parlament saját karrierjére koncentráló egy-egy liberális politikusának hálás téma lesz a hetes cikkely szerinti eljárás folytatásának sürgetése, azonban ennek aligha lesz bármilyen eredménye.

– Hogyan értékeli az elnökválasztás utáni kormányátalakítást?

– Tulajdonképpen most, a köztársasági elnökválasztás után kezdődik a tényleges, három és fél évig tartó parlamenti ciklus. A PiS ugyanis Andrzej Duda megválasztásáig első­sorban arra koncentrált, hogy elkerülje egy ellenzéki államfő beköltözését az elnöki palotába, amivel gyakorlatilag megbénulhatott volna a törvényhozás. A kabinet átalakításának indoka a karcsúsítás, de ténylegesen az idén tisztújítás elé néző PiS következő évekre, sőt esetleges már a „Kaczyński utáni időkre” szóló irányválasztásáról szól. Az, hogy a lengyelek majdnem fele Duda ellen szavazott, felerősítette azokat a belső hangokat, amelyek a Jog és Igazságosság további közép­re húzódását szeretnék elérni. Közéjük sorolható Mateusz Morawiecki kormányfő is, aki a hatalmát eddig elsősorban Jarosław Kaczyński pártelnök személyes támogatásából merítette. A kampányból nagyon aktívan kivette a részét, Duda sikere egyértelműen az övé is, kérdés, hogy fel tudja-e használni ezt a sikert saját, párton belüli bázis építésére. A konzervatívabb szárnyat képviseli például Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és legfőbb ügyész, aki visszakormányozná a PiS-t egy
még markánsabb jobboldali, szuverenista politika irányába.

– Ennek tudható be az isztambuli egyezményből való kilépés felvetése is?

– Igen, a kampányidőszakban maximális lojalitásról tanúságot tevő Ziobro most látványosan aktivizálta magát, és olyan ügyeket igyekszik tematizálni, amelyek erről az irányválasztásról szólnak.

Új nemzetközi megállapodást akar Morawiecki


Bejelentette tegnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, hogy követve Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter javaslatát, kezdeményezi a Varsó által 2015-ben ratifikált Isztambuli Egyezmény alkotmánybírósági vizsgálatát. Sajtóértekezletén a miniszterelnök azt mondta, a kormány részben osztja a közvéleményben megnyilvánuló aggodalmakat, és joggal feltételezi, hogy az egyezmény ellentétben áll többek között az állam világnézeti semlegességéről szóló alkotmányos elvvel, valamint sértheti a szülők azon jogát, hogy lelkiismeretük szerint neveljék gyermekeiket. Morawiecki arról is beszélt, hogy lépeseket tesz egy új, a családok jogait védő nemzetközi megállapodás elfogadására. Közölte: a lengyel külügyi tárca utasítást kapott arra, hogy működjön együtt más államokkal a megfelelő, világnézeti tartalmaktól mentes előírások kidolgozásában. Az új előírásokat több országgal együtt dolgoznák ki – mondta Morawiecki, sorolva az Isztambuli Egyezményt eddig jóvá nem hagyókat, köztük Magyarországot.

Kapcsolódó írásaink