Varsó mérheti az újabb csapást a genderlobbira

Nagy nemzetközi visszhangot kapott a napokban, hogy Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hivatalosan is indítványozta, hogy Lengyelország mondja fel az Európa Tanács (ET) isztambuli egyezményét, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. A tárcavezető a családügyi minisztériumhoz fordult az ügyben.

Ziobro szerint a lengyel jog tartalmazza az összes, az egyezményben előirányzott megoldást, sőt egyes területeken a lengyel megoldások ennél magasabb szintű védelmet biztosítanak a nőknek. Emlékeztetett, egy májusban elfogadott jogszabály-módosítás alapján a családon belüli erőszak elkövetőjét a rendőrség azonnal a közös háztartás elhagyására kötelezheti. Rámutatott, az egyezményben olyan, ideológiai jellegű előírások is vannak, amelyek Varsó szempontjából elfogadhatatlanok, és ellentétesek a lengyel alkotmánnyal. Kifogásolta azt is, hogy az egyezmény megkülönbözteti a nemek biológiai és társadalmi felfogását, és a ratifikáló országokat arra kötelezi, hogy ezt a szemléletet az oktatási rendszerükbe is beépítsék.

Marcin Romanowski igazságügyi miniszterhelyettes elhamarkodott lépésnek nevezte, hogy Lengyelország még 2015-ben, az előző, még abban az évben elbukott liberális kormány alatt ratifikálta az egyezményt, s ezzel beiktatott a jogrendszerébe „egy baloldali, gender-jellegű trójai falovat”. Ziobro és Romanowski – aki mindketten a kisebbik koalíciós párt, a Szolidáris Lengyelország politikusai – semleges vagy támogató reakciókat kaptak a nagyobbik kormányerőtől, a Jog és Igazságosságtól (PiS). Marlena Malag szociális, munka- és családügyi miniszter egy tévéinterjúban jelezte, hogy Varsó készül az isztambuli egyezmény felmondására. A miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk miniszter azt nyilatkozta, a Polsat News kereskedelmi televíziónak, hogy egyelőre nem született döntés, a kormányon belül megvitatják a témát. „Sokan problematikusnak látják, hogy az olyan teljesen jogos téma ürügyén, mint amilyen a nők jogainak védelme, az egyezménybe bizonyos ideológiai előírásokat csempésztek be” – jegyezte meg. A PiS és akkori elnökjelöltje, az azóta újraválasztott Andrzej Duda egyébként 2015-ben ellenezte az egyezmény ratifikálását.

Az előző kormánypárt, az Európai Néppárt liberális szárnyához tartozó Polgári Platform, valamint idei elnökjelöltjük, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester botrányosnak nevezte Ziobro felvetését. Az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejcinovic Buric hétvégi közleményében sajnálatosnak és riasztónak nevezte az igazságügyi miniszter tervét.

Az isztambuli egyezményt egyébként a másik három visegrádi ország – Csehország, Szlovákia és hazánk – nem ratifikálta. Varga Judit igazságügyi miniszter még januárban beszélt lapunknak a témáról, amikor több bűncselekmény kapcsán az baloldal számon kérte a kormányt, miért nem ratifikálták már az egyezményt, ami – sugalmazásuk szerint – megelőzhetővé tette volna a tragédiákat. „Nagyon káros ez a félrevezető kampány, amit egyesek folytatnak. Magának az egyezménynek a nőket védő, a kapcsolati erőszakról szóló anyagi és eljárási jogi rendelkezései évek óta részei a magyar jogrendnek. A kormány által 2012-ben megalkotott magyar büntető törvénykönyv Európa egyik legszigorúbb kódexe, amely kiemelten sújtja a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit. Akik most a ratifikációt követelik, mondván ezzel védik a nőket, valójában csak a saját politikai tőkéjüket kovácsolják” – fogalmazott a miniszter. „A nők elleni erőszak minden formáját elítéljük, történjen az egy családban, egy budapesti színházban vagy az utcán, ahogy sajnos számos nagy európai városban történik a tömeges migráció óta. A kapcsolati erőszak elleni küzdelmet, a nők védelmét én magam is támogatom és dolgozom rajta” – fogalmazott. Varga hangsúlyozta, a kormány nem fogja támogatni a genderideológiát és a migrációt.

„A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái alapján Lengyelországban az egyik legalacsonyabb Európában a nők ellen elkövetett családon vagy párkapcsolaton belüli erőszak aránya, amellett, hogy a látenciája ezeknek a bűncselekményeknek szintén az egyik legalacsonyabb. Mindezt összevetve azzal a ténnyel, hogy azokban a főleg nyugati és északi országokban, ahol ratifikálták az isztambuli egyezményt, nem csökkent, hanem inkább nőtt ezeknek az eseteknek a száma, jól mutatja, hogy az egyezmény nem tudja elérni a célját” – nyilatkozta lapunknak Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. Rámutatott, Lengyelországban van az egyik legszigorúbb szabályozás a nők elleni erőszak büntetése terén. A lengyel szabályozás nagyobb védelmet biztosít a nőknek – és egyes esetekben férfiaknak is –, mint az isztambuli egyezmény, ezért a ratifikáció visszavonása nem jelent visszalépést.