Algériában barátként tekintenek a magyarokra

– Milyen kapcsolatai vannak önnek és Algériának Magyarországgal?

– Európai ügyekkel már régóta foglalkozom, így ismertem Magyarországot, hat hónapja vagyok az országban, azóta ismerkedem a magyar valósággal. Missziómnak tekintem, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tovább erősítsem. Úgy vélem, Magyarország egy baráti ország, és fontos állam Közép-Európa szívében. Kétoldalú kapcsolataink nagy múltra tekintenek vissza: Algéria július ötödikén ünnepelte függetlenségének ötvennyolcadik évfordulóját, és az algériai emberek emlékeznek arra a támogatásra, amelyet Magyarország nyújtott nekik a függetlenségi háború alatt és után. Emlékeikben őrzik azt, amikor egy budapesti rádióállomás közvetítette Algéria hangját 1956-ban, és információkat szolgáltatott a felszabadítási harchoz. Jelentős humanitá­rius segítséget is kapott Algéria Magyarországtól, például sérült algériai harcosokat kezeltek magyar kórházakban. A régi magyar generációknak nagyon szoros kapcsolatuk volt Algériával. Szeretném felemlíteni Bartók Béla munkásságát, aki 1913-ban járt Algériában. Számos magyar kutató és szakember volt Algériában, sokat segítettek az országnak a függetlenség elnyerése utáni időszakban, és sok algériai tanult Magyarországon ekkor. Ennek sok vegyes házasság lett az eredménye. Egyébként annak idején magyar építészek és mérnökök valósították meg az algériai Július 5-e stadiont a régi Népstadion mintájára. Tehát kulturális és emberi területen szilárd alapjai vannak a kapcsolatoknak.

– Mi a helyzet most Algériában?

– Algéria mostanában sok változáson megy át. Új politikai vezetése és orientációja van, amelyet a fiatalság irányít. Az elnök által indított alkotmányreform kettőben maximalizálja az elnöki ciklusok számát, megerősíti a többpártrendszert, megszilárdítja az egyéni és társas szabadságjogokat, megerősíti a demokráciát és a sajtószabadságot, és javítja a nők helyzetét. Az új alkotmányról népszavazás dönt majd. Algéria jelenleg egy nagy építési terület. Szeretnénk több lábra állítani a gazdaságot, és integrálni akarjuk az algériai gazdaságot a világgazdaságba, bevonzva a külföldi befektetőket. A politikai és a gazdasági reformok mellett a harmadik pillér a szociális terület fejlesztése. Algéria elutasítja a szociális marginalizációt.

– Milyen külpolitikát folytat az önök országa?

– Algéria alapelvei nem változtak a függetlenség elnyerése óta. A világ minden országával jó viszonyra törekszünk. Ugyanakkor az algériai külpolitika egyik legfontosabb pillére, hogy támogatja a nemzeti önrendelkezést. A nagy távolság ellenére támogattuk Timort is, jelenleg pedig Afrika utolsó gyarmatát, Nyugat-Szaharát támogatjuk a függetlenség elnyerésében. Azt szeretnénk, ha népszavazásra kerülne sor a függetlenségről az ENSZ égisze alatt. Algéria békés ország, és prioritás számára, hogy hozzájáruljon a világ békéjéhez és biztonságához. Jelentősen támogatjuk a nemzetközi terrorellenes erőfeszítéseket, a migráció kapcsán pedig küzdünk az embercsempészet ellen. Algéria Afrika legnagyobb területű állama, több olyan országgal is határos, amelyek jelenleg zavaros helyzetben vannak, és több ezer kilométernyi határt biztosít saját erejéből, miközben minden segítséget megad a szomszédainak is. Algéria hozzájárult Mali békéjének helyreállításához, és minden erőfeszítést megtesz Líbia helyzetének rendezésére. Országunk biztonsága nagy mértékben függ Líbia biztonságától. Ugyanakkor Algéria elutasít mindenféle katonai megoldást Líbiában, és azt szeretnénk, ha a megoldást maguk a líbiaiak találnák meg.

– Mit tud tenni az algériai kormány, hogy csökkentse a migráció áramlását, és hogyan tud esetleg segíteni egy közép-európai ország ebben?

– A migráció tekintetében Algéria ugyanazokat a problémákat éli át, mint Magyarország. Algéria nem tranzitország és nem kiindulási ország, hanem célország. Vannak olyan hálózatok, amelyek anyagi haszonszerzés céljából kihasználják ezeket a folyamatokat. Algéria önmaga is nagyon sok erőfeszítést tesz az illegális bevándorlás ellen, és azt kéri a partnerországoktól, hogy működjenek együtt a bűnszervezetek elleni harcban, és segítsenek abban, hogy az embereknek ne kelljen elhagyniuk otthonukat, hanem helyben tudjanak boldogulni. Emellett segítsenek véget vetni a válságoknak, például Líbiában, mert ez nagyban csökkentené az Európába érkező migránsok számát, de az emberi méltóság teljes tiszteletben tartásával kell véghez vinni mindezeket. Algéria együttműködik az EU-val, akárhányszor bebizonyosodik egy illegális bevándorlóról, hogy algériai állampolgár, hazahozzuk. Amin szeretnénk dolgozni, hogy megkönnyítsék a vízumkiadást, mert ez is csökkentené az illegális migrációt.

– A vízumkiadás könnyítése hogyan tudja segíteni az illegális migráció csökkentését?

– Az algériaiak nagyon szívesen utaznak Európába, ez hagyomány. A legnagyobb részüknek ehhez meg is vannak a feltételei. Ha megkapják a vízumot, megnézik Európát, tanulnak, meglátogatnak valakit, aztán hazatérnek. Ha nincs vízum, akkor arra kényszerülhetnek, hogy más utat keressenek Európába.

– Ez akkor nem általában jelentene megoldást, hanem kimondottan egy algériai problémára lenne válasz?

– Igen, ahonnan az emberek háború, a terror vagy éhínség elől menekülnek, az más eset. Hozzánk is sok migráns érkezik a szubszaharai országokból. Algériába sokan érkeznek a munkalehetőségek miatt. A bevándorlók Algériában jogosultak egészségügyi ellátásra és iskolai oktatásra, valamint munkát is kapnak, kivéve ha bűncselekményt követnek el. De sok szubszaharai bevándorlót hazaküldünk. Algériában az illegális bevándorlás segítését börtönnel büntetik. Ugyanakkor elutasítunk mindenféle szelektív megközelítést a migráció kapcsán: elutasítjuk a jól képzett munkaerő elszívását, mert ez rontja sok afrikai ország lehetőségeit. Sok szempont van, de kimondható, hogy a mediterrán térségben migrációs dráma zajlik.

– Magyarországra nem igazán jutott el a híre annak, hogy Algéria hogyan segíti a szomszédait, de vannak konkrét lépé­seik, hogy otthon tartsák az illegális bevándorlókat?

– Algéria olyan ország, amely sokat cselekszik, de csendben: amikor segítünk valakinek, akkor azt nem kürtöljük világgá. A szubszaharai országoknak egymilliárd-kétszázezer euró tartozást engedtünk el, és a Covid-járvány alatt minden szomszédos országot segítettünk egészségügyi felszerelésekkel és gyógyszerekkel. Az elnök úr nemrég egy nemzetközi együttműködési ügynökséget állított fel, amelynek célja az afrikai országok támogatása. Jelentős infrastruktúra-fejlesztések is zajlanak, nemrégiben készült el az út Mauritániába, ami része lesz az Algírt Nyugat-Afrikával összekötő útnak. Emellett épül az Algír–Lagos autóút, ami mellé épül optikai kábel és gázvezeték is. Mindez az Afrikán belüli szabadkereskedelmet fogja megerősíteni, de hozzájárulhat az Afrika és Európa közti kereskedelem növekedéséhez is.

– Visszatérve a magyar–algériai kapcsolatokra, most kicsit talán alacsonyabb szinten vannak, és Algéria alig exportál termékeket Magyarországra. Milyennek látja a jövőt, és mit lehetne tenni az előrelépés érdekében?

– A kereskedelmi kapcsolatoknak sokkal magasabb szintűeknek kellene lenniük. Bár Algériának társulási szerződése van az Európai Unióval, a legtöbb uniós ország felé alacsony az algériai export, és kilencven százalékban az is gáz és olaj. Szeretnénk diverzifikálni a gazdaságot, ezért is hoztunk létre üzleti tanácsot Magyarországgal, és több magyar vállalatot szeretnénk Algériába csábítani. A mezőgazdaság, a vízügy, az új technológiák és a tudományos kutatás mellett a sport és kultúra területén szeretnénk növelni az együttműködést. Tudjuk azt is, hogy Magyarország számára az energiaügyi diverzifikáció fontos, és ebben Algéria jó partner lehet nagy tartalékai miatt, nemcsak a gáz, de a napenergia területén is. Szeretnénk tovább mélyíteni az egészségügy területén az együttműködést, kiemelten a járvány kapcsán, mert úgy látjuk, hogy Magyarország nagyon jól kezelte a helyzetet. Algéria nagy piac, negyvenkétmillió fogyasztót jelent, de kapu is Afrika felé. Szeretnénk, ha a magyar vállalatok közvetítő országként használnák Algériát az afrikai piacok felé. Algériában jelenleg a mediterrán térség legnagyobb kikötőjének építése zajlik, kínai részvétellel, az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében. Úgy gondoljuk, a baráti európai országoknak ki kellene használniuk ezeket a lehetőségeket. A politikai szándék megvan, eljött a pillanat, hogy az együttműködés konkrétumairól beszéljünk. Szeretnénk tanulni a magyar tapasztalatokból a gazdasági folyamatokban, és a járvány után kölcsönös látogatásokra is sor kerül majd. Szeretném ugyanakkor kifejezni köszönetemet a magyar kormánynak, hogy évente száz ösztöndíjat ajánlott fel algériai diákoknak. Jelenleg is kétszáz algériai diák tanul Magyarországon, és Algéria is hívott magyar diákokat egyetemeire. Ezt befektetésnek is tekinthetjük a következő generációba. A turizmus területén pedig el kell mondanom, hogy Budapest és Algír között közvetlen légi összeköttetés van, és szeretnénk bevonzani a magyar utazókat Afrikába, a magyar főváros pedig központtá válhatna az Algériából Közép-Európába érkező turisták számára.

– Milyen plakátszlogennel győzne meg egy magyar turistát, hogy menjen Algériába?

– Barátként érkezik felfedezni egy nagy országot. Algériában elmehetünk a Szaharába, a tengerpartra, és síelhetünk a hegyekben egy nap alatt, vagy meglátogathatjuk Biszkrát, ahol Bartók Béla is alkotott.

– Mi a közös a magyar és az algériai emberekben?

– Vannak családi kapcsolatok, közös történelmi múlt, és mindez pozitív, nincsenek benne konfliktusok. Magyarországról csak jó véleménnyel vannak Algériában, és barátként tekintenek a magyarokra. Ugyanakkor mindkét ország szenvedett el a múltban igazságtalanságokat, elég csak magyar részről például Trianont említenem. Más társadalomról és más kultúráról van szó, de vannak közös értékeink, például a nemzeti büszkeség és a szuverenitáshoz való ragaszkodás.