Külföld

Nincs még megállapodás, hétfőn is folytatódik az uniós csúcstalálkozó

Továbbra sem sikerült megállapodásra jutni, ezért hétfőn is folytatódik az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek pénteken kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.

Nincs még megállapodás, hétfőn is folytatódik az uniós csúcstalálkozó
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson
Fotó: JOHANNA GERON / POOL / AFP

Az Európai Tanács elnökének szóvivője, Barend Leyts hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői két-, illetve többoldalú megbeszélésekkel kezdik a csúcstalálkozó negyedik napját, majd - leghamarabb délután négy órakor - ismét összeülnek huszonhetes körben.

Az értekezlet első napján, pénteken a résztvevők délelőtt tíz órától folyattak plenáris megbeszélést, majd  kisebb csoportokban tanácskoztak. A napot záró plenáris munkavacsorát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke valamivel éjfél előtt berekesztette.

Diplomáciai források szerint ennek oka az volt, hogy a megbeszélések nem vezettek előre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.

Michel szombaton új költségvetési javaslattal állt elő, amelyet vasárnap egy újabb követett. A tervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait, a helyreállítási csomag összegeit azonban mindkét esetében csökkentette. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.

Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdenek délelőtt bilaterális megbeszéléseket a tagálami vezetők.

A „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok - Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország - mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kívántak abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket. Noha Michel javaslatai a legtöbb ponton egyeztek álláspontjukkal, információk szerint vasárnap saját javaslattal álltak elő. Ebben a helyreállítási alap összege 700 milliárd euróra csökkenne, amely fele-fele arányban vissza nem térítendő támogatásokból, illetve hitelekből állna. Hétfő hajnalban Hollandia és Ausztria magára maradt a támogatások további csökkentésének ötletével, miután Dánia és Svédország „erőfeszítéseket tett” a megállapodás érdekében - közölték diplomáciai források.

Mark Rutte holland kormányfő mindvégig hajthatatlanul képviselte azt az álláspontot, hogy a hitelnyújtást kell ösztönözni a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben - közölték.

A helyreállítási csomag fő kedvezményezettjei, köztük Olaszország, Spanyolország és Portugália az alap legfeljebb csak kismértékű csökkentését fogadnák el, és elutasítják az elköltés módjának szigorú ellenőrzését.

A tanácskozás folyamán a nettó befizető országok - Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia - a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy esetükben megőrizzék azt a kompenzációs mechanizmust, amely nagy összegű befizetéseikért cserébe megemelt összegű költségvetési visszatérítést biztosít számukra. Michel 2021 után fokozatosan leépítené a tagállamoknak pluszterhet jelentő rendszert, az érintett országok a javaslatot ez idáig elvetették.

Ha nem sikerül megállapodni a költségvetésről és a mentőcsomagról, az Hollandia miatt lesz - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben vasárnap uniós csúcstalálkozón újságírók előtt.

A nemzetközi sajtónak nyilatkozva a kormányfő azt mondta, a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is. A csomagban szereplő vissza nem térítendő támogatások és hitelek arányával összefüggésben kiemelte, Hollandia az mechanizmussal jelentős befolyást biztosítana maga számára az uniós pénzek kifizetését illetően, főként a déli országok esetében.

Hozzátette, Magyarország támogatja az olasz álláspontot, ugyanis azoknak az országoknak kell adni a pénzt, mégpedig mihamarabb, amelyeknek a legnagyobb és legsürgősebb szükségük van rá.

Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson
Fotó: JOHANNA GERON / POOL / AFP

Ezt az álláspontot képviselte a csúcson Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki elfogadhatatlannak és zsarolásnak nevezte a takarékos országok vétóját. Hétfő hajnalban hangoztatott véleménye szerint ezen tagállamok vezetői „rövidlátók”, akik kizárólag otthoni politikai érdekeik szerint cselekszenek. Nem veszik észre, hogy döntésük hozzájárul az egységes piac leértékeléséhez és a fiatal generációk álmait oszlatják szét.

„Az európai válaszlépések hatékonyságának csökkentését eredményező tárgyalásnak nincs értelme. A helyreállítási alap nem válhat az ideológiai harc eszközévé” - fogalmazott Conte.

Az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomag célja, hogy enyhítsen a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon. A bizottság eredeti tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része, 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokból, 200 millió euró pedig a tőkepiacokon felvett hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesül.
 

Párizs szerint lehetséges és szükséges a megállapodás a helyreállítási alapról

Lehetséges és szükséges a megállapodás a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról - mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Brüsszelben zajló uniós csúcsról hétfőn.

„A tárgyalások tétje az, hogy Európa jelen lesz-e a 21. századi nagyhatalmak között vagy sem” - mondta a politikus a BFM francia hírtévében.

„A 21. századi Európa jövője múlik a következő órákon” - tette hozzá, miután Emmanuel Macron francia köztársasági elnök vasárnap este egyes tagállamok „rosszindulatát” tette felelőssé azért, hogy nem született még meg a megállapodás.

A 27 uniós tagállam vezetője péntek este óta feszült hangulatban két-, illetve többoldalú megbeszéléseken egyeztet a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról.

A megbeszélések azonban egyelőre nem vezettek eredményre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.

Bruno Le Maire szerint a francia elnök és Angela Merkel német kancellár együtt próbálja meg folyamatosan győzködni a többieket a tárgyalások tétjéről.

A francia kormánytag azt szeretné, ha a „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamoknak - Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svédországnak - „sikerülne meghaladniuk a nemzeti érdekeiket, és megérteniük azt, hogy az általános európai érdek az, hogy legyen saját technológiánk, mesterséges intelligenciánk Kínával és az Egyesült Államokkal szemben”.

„Ha nem tudunk erősen kilábalni ebből a gazdasági válságból, összefogva minden erőnket, 500 milliárd eurós európai szubvencióval, amellyel lehetővé válhat a gazdaságaink beindítása, akkor olyan késedelmet fogunk szenvedni, amelyet soha nem tudunk behozni” - hangsúlyozta a gazdasági miniszter.

A tanácskozásokon a „takarékos” országok mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredetileg 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd euró kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.

Párizs és Berlin azt szeretné, ha a vissza nem térítendő támogatások nem csökkennének 400 milliárd euró alá, miközben a „takarékos” országok sokallják az összeget. Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek újra kétoldalú megbeszéléseket a tagállami vezetők.
 

Kompromisszum körvonalazódik a költségvetési tárgyalások során

Rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalások zajlanak, amelyek során kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról - közölte Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben hétfőn, az uniós csúcstalálkozó negyedik napjának huszonhetes körben zajló tárgyalására érkezve.

Macron úgy nyilatkozott: óvatosan fogalmaz, mert noha van remény a megállapodásra, még nincs teljes egyetértés a tagállami vezetők között az uniós pénzek nagyságát és elosztását illetően.

Elmondta, „újabb javítások” kerültek az asztalra a helyreállítási alap egészét és a benne szereplő támogatási tételeket tekintve, ami tájékoztatása szerint továbbra is a megbeszélések legérzékenyebb kérdése.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt mondta, vasárnap este, hosszú tárgyalások után a vezetők kidolgozták a gazdasági mentőcsomag lehetséges keretét.

„Ez az előrelépés reményt ad arra, hogy akár már ma megállapodás szülessen, vagy legalábbis közel kerüljünk hozzá” - fogalmazott a német kancellár.

Kapcsolódó írásaink

Maratoni vita Brüsszelben

ĀOrbán Viktor: Magyarország azt kérte, adjanak garanciát arra, hogy mihamarabb lezárják az ország ellen indított jogállamisági eljárást

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom