Külföld
Maratoni vita Brüsszelben
Orbán Viktor: Magyarország azt kérte, adjanak garanciát arra, hogy mihamarabb lezárják az ország ellen indított jogállamisági eljárást
Tegnap már harmadik napja tárgyaltak Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők, valamint Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió 2021–27-es költségvetéséről, továbbá a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelni hivatott helyreállítási alapról.
Az egyeztetések legvitatottabb kérdései a költségvetés és az alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, a nettó befizetőknek járó visszatérítés, valamint a források jogállamisági kritériumokhoz kötése. A „takarékos négyek” – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket.
A tanácskozás első, pénteki napján tíz órától folyt a tanácskozás, majd azt követően két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak. Az 21 óra táján kezdődő munkavacsorát Michel valamivel éjfél előtt berekesztette, majd szombat reggelre új, kompromisszumos javaslattal állt elő. Megtartotta a költségvetés 1074 milliárd eurós összegét. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.
Délelőtt plenáris egyeztetés kezdődött, majd ismét szűkebb körben tanácskoztak. Michel többször is összeült Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mark Rutte holland és Orbán Viktor magyar kormányfővel is. Orbánnak is voltak külön tárgyalásai V4-es partnereivel, valamint a német és a francia vezetővel.
Éjfél körül a Der Spiegel arról számolt be, hogy a jogállamiság kérdésében Orbán Viktor egyáltalán nincs egyedül, mivel lengyel, cseh és szlovén kollégája is támogatja. A Financial Times szerint Orbán és szövetségesei egyaránt elutasították azt a javaslatot, hogy a tagállamok minősített többségének döntésével lehessen szankciókat kivetni egymásra. A Magyar Nemzet azt írta, Orbán olyan javaslatot terjesztett elő, amely alapján csak egyhangúlag lehetne így dönteni.
Vasárnap a nap nagy részében a tanácskozások továbbra is szűk körben, különböző felállásokban folytak. Michel a V4-ekkel is külön tárgyalt. Merkel újságíróknak azt mondta, nem jósolható meg, hogy még aznap sikerül-e megállapodni. Macron hangsúlyozta, a kompromisszum keresése közben nem szabad feláldozni Európa ambícióit. Rutte nyilatkozatából pedig kiderült, hogy a már pénteken is vesszőparipának számító kérdésekben továbbra sem sikerült maradéktalanul meggyőzni a takarékosakat. A takarékos négyeket ekkorra már Finnország is támogatta, Merkelt és Macront viszont a Der Spiegel szerint egyre jobban felidegesítették. A Bild úgy értesült, Merkel a takarékosokkal folytatott külön egyeztetésekor már lényegében Lengyelország és hazánk oldalára állt Ruttéval szemben. A plenáris egyeztetés kezdetét többször is elhalasztották, s végül csak este kezdték el.
„Ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az nem nekem, hanem a holland fickónak lesz köszönhető” – mondta újságíróknak vasárnap reggel Orbán Viktor. Mint mondta, Rutte egy teljesen új mechanizmust akar bevezetni a pénzek kifizetésének és felhasználásának ellenőrzésére. Ez a szerződések módosítását igényelné, és egyébként sincs rá szükség – mondta Orbán, hozzátéve – mindazonáltal hazánk kész a kérdést megvitatni, de ez átgondolt munkát igényel, nem pár odavetett mondatot. Leszögezte, az unió a jogállamiságon alapul, ha valaki ezt nem tartja tiszteletben, azt nem forrásmegvonással kell büntetni, hanem búcsút inteni neki. Hangsúlyozta, Magyarország azt kérte, adjanak garanciát arra, hogy mihamarabb lezárják az ország ellen indított jogállamisági eljárást.
Orbán elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rutte gazdasági büntetést szorgalmaz hazánkkal szemben, mert nincs is döntés a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban. „Nem tudom, hogy mik szerepelnek a személyes okai között, hogy gyűlöli Magyarországot és személy szerint engem, de végtelenül durván támadja az országot” – fogalmazott.
A támogatások és hitelek arányával összefüggésben kiemelte, Magyarországnak megalázóan kevés jut, ezt tisztességtelennek tartja, de az európai egység érdekében hajlandó elfogadni egy ilyen megoldást is. A tehetősebb országoknak az uniós befizetésekből járó visszatérítéséről közölte, noha ezt a privilégiumukat a gazdag országok meg akarják tartani, a britek kilépését követően meg kell szüntetni. Hangsúlyozta, Magyarország támogatja az olasz álláspontot: azoknak az országoknak kell adni a pénzt, amelyeknek a legnagyobb és legsürgősebb szüksége van rá.
Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke a közösségi oldalán arról számolt be, hogy Orbán Viktor sms-ben biztosította róla, Magyarország szilárdan Olaszország oldalán áll. A volt belügyminiszter rámutatott, a baloldali római kormány európai barátai viszont támadják az országot.
Röviden
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: Nem fogjuk elfogadni, hogy bárki bármilyen típusú politikai zsarolásnak vessen alá minket, hogy bárki bármilyen módon zsarolni próbálja a magyar embereket az európai uniós források felhasználása tekintetében. Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus erre ad lehetőséget: zsarolásra, politikai befolyásolásra. A brüsszeli vita arról szól, kik és milyen módon dönthetnek arról, hogy az uniós forrásokat hogyan használhassák fel. Az európai uniós források a mi pénzeink is, ezért ennek elköltését nem lehet zsarolással, alaptalan vádakra épülő, tisztázatlan eljárásokkal befolyásolni. Az uniós források nem humanitárius adományok, nem a nyugat-európai országok nagyvonalúságának nyomán álltak elő, hanem az európai, köztük a magyar emberek teljesítményének nyomán. Magyarország minden olyan európai szerződést betartott és teljesített, amelynek nyomán jogosan várhatjuk el az uniós források fair, tisztességes és politikamentes elosztását. Az Európai Tanácsnak az észszerűség talajára kell lépnie.
Adolfo Urso, az olasz–magyar parlamenti baráti társaság elnöke: Orbán Viktor és a visegrádi országok Olaszország legjobb szövetségesei Hollandia szégyenletes arroganciájával szemben, amely jogot követel magának ahhoz, hogy saját hazánkban diktáljon nekünk törvényt. Olaszország és Magyarország Spanyolországgal és Portugáliával közösen egy Dél- és Közép-Európa alkotta szövetséget vezethet, megmentve az uniót az északi, holland kalózoktól, az európai közösség egykori alapítói szolidaritási szellemét követve.
