Külföld

Nem sikerült megállapodni, folytatódtak a tárgyalások

Két-, illetve többoldalú megbeszéléseket kezdtek szombat délután Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, mielőtt ismét huszonhetes körben folytatódna a tanácskozás, amelyen a hosszú távú uniós költségvetésről és gazdasági mentőcsomagról tárgyalnak.

Nem sikerült megállapodni, folytatódtak a tárgyalások
Orbán Viktor kormányfő indul az Európai Unió csúcstalálkozójának második ülésnapjára Brüsszelben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a csúcstalálkozó második, szombati munkanapján a tagállami vezetők 11 óra után plenáris formátumban folytattak megbeszélést a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról.

Korábban azt közölte, hogy a tanácskozást megelőzően kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.

Kiszivárgott információk szerint Michel szombaton újabb javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért. A mintegy 65 oldalas kompromisszumos javaslattervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont Michel azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

Információk szerint a korábbi javaslatot leginkább bíráló Hollandia hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni az új számokat rögzítő tanácsi javaslatot. A tanácskozás pénteki napján Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia is a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy esetükben őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit.

Kiszivárgott információk szerint Mark Rutte holland miniszterelnök a pénteki munkavacsora alatt még hajthatatlannak mutatkozott a gazdasági fellendülést célzó uniós pénzek jóváhagyásának mechanizmusát illetően. Spanyolország és Olaszország határozottan ellenezte, hogy az északi országoknak nagyobb beleszólásuk legyen a gazdaságélénkítést szolgáló tagállami intézkedéseket felügyelő mechanizmusba. Véleményük szerint a holland kérés a döntéshozatali eljárás túlzott lelassulását és a kifizetések késleltetését vonná maga után, míg a helyreállítási terv lényege az lenne, hogy a válság okozta kihívásokra gyorsan reagáljon.

Rutte szilárdan ragaszkodott továbbá ahhoz is, hogy országa, valamint Németország, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit. Kijelentette, nem tud továbblépni a közös uniós költségvetésről szóló tárgyalásokban, ha a mechanizmust valamennyi uniós tagország egyhangúlag jóvá nem hagyja. Nincs értelme továbbmenni, ha az út járhatatlan - mondta.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az éjszaka folyamán azt közölte, nincs konszenzus, és nem is körvonalazódik kompromisszum a helyreállítási csomagról a tagállami vezetők körében. Jelentős törés van Észak és Dél között a csomag kifizetéseit illetően, továbbá a keleti országok nagyratörő elképzelései szemben állnak a takarékos nyugati országok kisebb összegű költségvetési terveivel - mondta. Véleménye szerint nagy esélye van annak, hogy nem születik megállapodás sem a szombati tárgyalási napon, sem pedig vasárnap.

Merkelék szankciókat helyeztek kilátásba a líbiai konfliktusba beavatkozó külföldi erőkkel szemben

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton közös nyilatkozatban közölték, hogy szankciókat helyeznek kilátásba a líbiai fegyverembargót megszegő külföldi erőkkel szemben. A három tagállam vezetője a Brüsszelben zajló EU-csúcson határozott az állásfoglalás aláírásáról.

"Felszólítunk minden külföldi felet, hogy hagyjon fel a líbiai konfliktusba való beavatkozással, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ENSZ-határozat alapján bevezetett fegyverembargót a földön, a levegőben és a vizeken is" - olvasható a nyilatkozatban.

A vezetők hozzátették, hogy amennyiben a beavatkozás folytatódna, számítanak Josep Borrell uniós külügyi főképviselő javaslatára a probléma megoldásához.

A politikusok továbbá komoly aggodalmuknak adtak hangot a fokozódó feszültségek miatt Líbiában, a konfliktus szereplőit pedig a harcok azonnali beszüntetésére, valamint a katonai előkészületek leállítására szólították fel az ország egész területén.

Franciaország előzőleg többször is figyelmeztette Törökországot, hogy "veszélyes játékot űz" Líbiában, mivel nem tartja be a 2011-ben bevezetett fegyverszállítási tilalmat, amelyet uniós tengeri művelet is ellenőriz. A török vezetés viszont az Egyesült Arab Emírségeket vádolja azzal, hogy Halifa Haftár lázadó hadúr csapatait látja el fegyverrel.

Csütörtökön Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kelet-líbiai törzsi vezetőkkel folytatott megbeszélésén bejelentette, hogy Kairó nem marad tétlen, amennyiben az egyiptomi, a líbiai, illetve a térségbeli arab biztonsági érdekeket fenyegetés érné.

Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba.

Törökország a Tripoli székhelyű, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást, amely a közelmúltban lehetővé tette, hogy megváltozzon a hatalmi erőegyensúly az észak-afrikai országban. Ennek következtében az ország déli és keleti felét uraló Halífa Haftar tábornok 14 hónapon át tartó offenzívája Tripoli ellen összeomlott, és a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kormány hadserege erőfölénybe került a hadúr csapataival szemben. A tobruki központú parlamentre támaszkodó Haftar tábornok Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi.

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

Kapcsolódó írásaink

Megkezdődött az EU-csúcs

ĀA mostani döntések kulcsfontosságúak lesznek az unió újjáépítésében - Két-, illetve többoldalú megbeszéléseket kezdtek péntek délután